Műsorújság

A mai értékekben a Szentírással fogunk foglalkozni. Sokszor olyan természetesnek tűnik számunkra, hogy elérhető, de mégis milyen lehetett, amikor ez még nem így volt? Jelentett-e bármiféle változást? Hogyan lehetséges az, hogy a mai napig a legfelkapottabb könyv az eladások szerint? Mi lehet a titka? Képesek vagyunk-e megérteni vagy az évek előrehaladásával elfelejtettünk figyelni Isten szavára? Ezekre hasonló kérdésekre keressük a választ a mai műsorban.

Szakrális témájú kárpitjaiból válogatott a szombathelyi Martineumban látható kiállítására Varga Bernadett. Többféle adózást könnyítő lehetőséggel igyekezett segítséget nyújtani az állam a járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak

1.Az elmúlt hetek közéleti eseményeiről Lesti Árpád politikai elemzővel Pécsi Krisztina beszélget. 2. Csontváry ars poeticája, hitvallása volt: "Hazát s a Teremtő nagy Istent szolgálni." - idézi a kéziratokból mai vendégünk, W Barna Erika kézíráskutató, grafológus szakértő, Csontváry Kosztka Tivadar személyiségéről írásai és kézírása alapján írt "A sorssal nem lehet tréfálni" című könyvében, amelyről Sallai Évával beszélget.

A Herényi Kulturális és Sportegyesületről beszélgetünk Szekér Tamás elnökkel. A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015 óta forgalmazza a Széchenyi Kártyát. A járvány okozta válság növelte az érdeklődést a hiteltermék új konstrukciói iránt.

A hagyományokat követve június 26-án, 10 órai kezdettel Székesfehérváron, a Prohászka Ligetben álló Szent László szobornál tartják a lovagkirály emléknapjának ünnepét. Szent László király életútját Spányi Antal megyés püspök méltatja. A lövész fegyvernem védőszentjének ünnepe alkalmából immár 15. évtizede emlékezik a meg a Magyar Honvédség Parancsnoksága és a Székesfehérvári Egyházmegye együtt a Lovagkirályról. A székesfehérvári Szent László emlékekről Spányi Antal megyés püspököt és Smohay András művészettörténészt kérdezzük.

Pethes-Agárdi-díj A Magyar Színházi Társaság évről évre kiosztja a Pethes-Agárdi-díjat, melyet mindig egy olyan színészházaspár kaphat meg, melynek egyik tagja sem töltötte még be a harmincötödik életévét, és mindkét házasfél igazolt módon valamelyik magyar nyelvű színház rendszeresen foglalkoztatott színésze. Idén rádiónk szerkesztője, Georgita-Tenki Dalma és férje, Georgita Máté Dezső nyerték el ezt a díjat, velük beszélgetünk. Coco Chanel és Marilyn Monroe a Mai Manó Házban Június 20-án nyílt és július 5-ig látogatható a Mai Manó ház dupla kiállítása a világhírű Douglas Kirkland alkotásaiból. A kiállítás két részből áll, az első emeleten egy 1962-ben készült fotósorozat látható, az akkor 79 éves Coco Chanelről, a második emeleten pedig 1961-ből láthatjuk Marilyn Monroe-t, aki ekkor 35 éves volt. A kiállítás magyarországi kurátorát, Baki Pétert, a mai Manó Ház igazgatóját Farkas Éva kérdezte, elsőként a fotóművészről. Örkény Istvánra emlékezünk 1979. június 24-én távozott az élők sorából Örkény István. A huszadik századi magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakjára emlékezünk.

Tehetséges fiatalokkal ismerkedhetnek meg a műsorban: Kalocsai Zoltán egy amerikai cég által kiírt nemzetközi matematikai pályázaton került korcsoportjában az első 20 közé, Rózsavölgyi Mátyás pedig egy saját kezűleg épített marsjáróval lett az idei Ifjúsági Innovációs és Tehetségkutató Verseny 1. díjasa. A 17 éves szombathelyi gimnazisták tudásáról és kreativitásáról Önök is meggyőződhetnek, ha meghallgatják a velük készült beszélgetést.

További szereplők: Varázsló: Szélyes Imre Dó sárkány: Szatory Dávid Ré sárkány: Krausz Gábor Mi sárkány: Bárdi Gergő Fá sárkány: Bárnai Péter Szó sárkány: Mátrai Lukács Sándor Zenészek: Herr Attila, Horváth András Ádám, Mogyoró Kornél és Szokolay Dongó Balázs Rendezőasszisztens: Csókné Varga Hedvig 2.) Gárdonyi Géza: A kiskacsák Felolvassa: Szabó Gyula Rendezte: Kőváry Katalin A felvétel a Hungaroton kiadásában készült, 1981-ben. A műsort Varga Andrea szerkesztette.

Keresztelő Szent János születése napján olyan budapesti templomokba látogatunk, melyeknek e szent a titulusa. Két ilyen van a fővárosban, az egyik Pesten a másik Budán.

I/ A Hortobágyi kényszermunkatábor. A kommunista diktatúra hozta létre, hetven éve június 23-án kezdődtek a kitelepítések. A minta a szovjet Gulag volt. Az ártatlanul idekerültek mindenüket elvesztették, embertelen körülmények közé kerültek, 1990 előtt semmiféle jóvátételben nem részesültek. II/ Black Lives Matter. Valami új dolog kezdődik, vagy ez az egész csak száguldás az anarchia felé? Minden valamire való celeb, közszereplő siet kijelenteni támogatását egy mozgalom mellett, melyről sok mindent lehet tudni, és sok mindent nem. Mi történik az Amerikai Egyesült Államokban, mennyire jogos, vagy nem jogos a tiltakozás, mely egyes városokban már elsöpörte a rendőrséget is. Miért van az, hogy a mozgalom hullámverése olyan országokba is eljutott, melyet a fölvetett problémák egyáltalán nem érintenek, sőt nem is él ott színes bőrű kisebbség.

További szereplők: Varázsló: Szélyes Imre Dó sárkány: Szatory Dávid Ré sárkány: Krausz Gábor Mi sárkány: Bárdi Gergő Fá sárkány: Bárnai Péter Szó sárkány: Mátrai Lukács Sándor Zenészek: Herr Attila, Horváth András Ádám, Mogyoró Kornél és Szokolay Dongó Balázs Rendezőasszisztens: Csókné Varga Hedvig 2.) Gárdonyi Géza: A kiskacsák Felolvassa: Szabó Gyula Rendezte: Kőváry Katalin A felvétel a Hungaroton kiadásában készült, 1981-ben. A műsort Varga Andrea szerkesztette.

Olga Tokarczuk: Bizarr történetek

Pethes-Agárdi-díj A Magyar Színházi Társaság évről évre kiosztja a Pethes-Agárdi-díjat, melyet mindig egy olyan színészházaspár kaphat meg, melynek egyik tagja sem töltötte még be a harmincötödik életévét, és mindkét házasfél igazolt módon valamelyik magyar nyelvű színház rendszeresen foglalkoztatott színésze. Idén rádiónk szerkesztője, Georgita-Tenki Dalma és férje, Georgita Máté Dezső nyerték el ezt a díjat, velük beszélgetünk. Coco Chanel és Marilyn Monroe a Mai Manó Házban Június 20-án nyílt és július 5-ig látogatható a Mai Manó ház dupla kiállítása a világhírű Douglas Kirkland alkotásaiból. A kiállítás két részből áll, az első emeleten egy 1962-ben készült fotósorozat látható, az akkor 79 éves Coco Chanelről, a második emeleten pedig 1961-ből láthatjuk Marilyn Monroe-t, aki ekkor 35 éves volt. A kiállítás magyarországi kurátorát, Baki Pétert, a mai Manó Ház igazgatóját Farkas Éva kérdezte, elsőként a fotóművészről. Örkény Istvánra emlékezünk 1979. június 24-én távozott az élők sorából Örkény István. A huszadik századi magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakjára emlékezünk.

A járvány robbanásszerű változást hozott az iskolában is. A tanároknak, gyerekeknek és szülőknek váratlan intenzitással "szaladt neki" a digitalizáció, és on-line oktatás a lehetőség helyett átlépett a nélkülözhetetlenség világába. Ennek előnyeiről és buktatóiról beszél Merényi László, a tanár-végzettségű oktatási szoftverfejlesztő.

I/ A Hortobágyi kényszermunkatábor. A kommunista diktatúra hozta létre, hetven éve június 23-án kezdődtek a kitelepítések. A minta a szovjet Gulag volt. Az ártatlanul idekerültek mindenüket elvesztették, embertelen körülmények közé kerültek, 1990 előtt semmiféle jóvátételben nem részesültek. II/ Black Lives Matter. Valami új dolog kezdődik, vagy ez az egész csak száguldás az anarchia felé? Minden valamire való celeb, közszereplő siet kijelenteni támogatását egy mozgalom mellett, melyről sok mindent lehet tudni, és sok mindent nem. Mi történik az Amerikai Egyesült Államokban, mennyire jogos, vagy nem jogos a tiltakozás, mely egyes városokban már elsöpörte a rendőrséget is. Miért van az, hogy a mozgalom hullámverése olyan országokba is eljutott, melyet a fölvetett problémák egyáltalán nem érintenek, sőt nem is él ott színes bőrű kisebbség.

Minden bizonnyal sohasem jut nyugvópontra az évszázadok óta megismétlődő kérdés: kell-e, szükséges-e és egyáltalán szabad-e szavakkal kifejezhető jelentést tulajdonítani egy-egy zeneműnek? Ha a zene – úgymond – elbeszél, lefest vagy megörökít valami szavakkal is kifejezhetőt, mi szükség van egyáltalán a hangokra? És ha mégsem – van-e létjogosultsága annak, hogy a zene által kifejtett érzelmi hatásokon túl valamiféle egyszeri jelentést tulajdonítsunk a zenedaraboknak? Abban, hogy a kérdés mindmáig – és talán mindörökre – eldönthetetlen, a zeneszerzőket is terheli némi felelősség. Egyes esetekben ők maguk jelezték szerzeményeik élén, milyen tematikus programot követ, milyen kézzelfogható jelentést hordoz a szerzemény. A legismertebb példa alighanem Vivaldi négy concertóból álló sorozata, A négy évszak. Vivaldi itt szántszándékkal törekedett a természet és az emberi világ jellegzetes hangjainak zenébe ültetésére. Ezt nevezzük programzenének. Egy-egy szimfonikus költemény fontos történelmi események, jeles személyiségek megidézésére vállalkozik. Egy Bach-toccata vagy egy Mozart-szimfónia esetében csak hasonlatokkal írhatjuk le a zene érzelmeinkre gyakorolt hatását. Haydn szimfóniái komponálásakor is gyakran választott ábrázolandó tárgyat: a reggelt, a tyúkot vagy a medvét. Egyszer-egyszer Beethoven is, de inkább csak kivételes esetben. Másfelől egyes zeneteoretikusok sikeres kísérleteket tettek arra, hogy egyes, szerzői programmal nem rendelkező zenedarabokra akár egymással teljesen ellentétes magyarázatokat húzzanak rá azt szemléltetve, hogy a zene nem társítható konkrét fogalmi jelentésekkel. Annyi mindenesetre bizonyos: egyes zeneművek elszomorítják vagy elgondolkodtatják, míg mások jó kedvre derítik, vidám dudorászásra késztetik a hallgatót. A szerzemény ismerete híján is kitalálhatjuk például, hogy diadalmas bevonulási indulót vagy gyászindulót hallunk. A hallgató fantáziáját tehát néha jobban, máskor kevésbé kötik szerzői szándékok. A Zenei Kincsestárban ma egy tematikus címmel ellátott Beethoven-szonátát hallunk Valerij Visnyevszkij zongoráján, méghozzá a 81a opusszámú, 26., Esz-dúr szerzeményt. A mű zenei íve nem hagy kétséget afelől, hogy széles érzelmi távlatokon vezet keresztül: tónusa a komortól az örömteli hangig ível. Ezúttal egy tematikus cím is megerősíti a jelentést, noha a mű címe – A búcsú – némi magyarázatra szorul. Beethoven csakugyan búcsúvételnek szánta a szerzeményt kedves tanítványától, Rudolf főhercegtől, aki a napóleoni hadak előrenyomulása idején menedékbe kényszerült. Beethoven eredeti dedikációja így hangzott: ""Maradj életben, a legjobbakat kívánom."" Csakhogy a kiadó úgy gondolta, jobban hangzik, ha Búcsú-szonátaként dobja piacra a szerzeményt, mint amelynek zenei szakaszai a búcsúvételt, a távollétet és a viszontlátást éneklik meg. Lám: így lett Beethoven baráti jókívánságából afféle szerelmi melodráma. Mint a történet bizonyítja: olykor még a szavakba foglalt szerzői szándékot is félre lehet magyarázni. Az úgynevezett Búcsú-szonáta után Roman Lebegyev játssza Beethoven 90-es opusszámú, 27., e-moll szonátájának kezdőtételét. Ehhez a szonátához egy másik főúri Beethoven-patrónus, Lichnowsy gróf története kapcsolódik, aki tanácsot kért Beethoventől, vajon társadalmi helyzete ellenére szerelmet vallhat-e egy énekesnőnek. Beethoven ezzel a szonátával felelt, és az első tételnek "A fej és a szív" címet adta.