Műsorújság

Keresztelő Szent János születése napján olyan budapesti templomokba látogatunk, melyeknek e szent a titulusa. Két ilyen van a fővárosban, az egyik Pesten a másik Budán.

I/ A Hortobágyi kényszermunkatábor. A kommunista diktatúra hozta létre, hetven éve június 23-án kezdődtek a kitelepítések. A minta a szovjet Gulag volt. Az ártatlanul idekerültek mindenüket elvesztették, embertelen körülmények közé kerültek, 1990 előtt semmiféle jóvátételben nem részesültek. II/ Black Lives Matter. Valami új dolog kezdődik, vagy ez az egész csak száguldás az anarchia felé? Minden valamire való celeb, közszereplő siet kijelenteni támogatását egy mozgalom mellett, melyről sok mindent lehet tudni, és sok mindent nem. Mi történik az Amerikai Egyesült Államokban, mennyire jogos, vagy nem jogos a tiltakozás, mely egyes városokban már elsöpörte a rendőrséget is. Miért van az, hogy a mozgalom hullámverése olyan országokba is eljutott, melyet a fölvetett problémák egyáltalán nem érintenek, sőt nem is él ott színes bőrű kisebbség.

A járvány robbanásszerű változást hozott az iskolában is. A tanároknak, gyerekeknek és szülőknek váratlan intenzitással "szaladt neki" a digitalizáció, és on-line oktatás a lehetőség helyett átlépett a nélkülözhetetlenség világába. Ennek előnyeiről és buktatóiról beszél Merényi László, a tanár-végzettségű oktatási szoftverfejlesztő.

Zalaegerszegen a volt laktanya területén épülő üzemcsarnok a duális képzésben tanuló diákok számára nyújt majd segítséget szakmájuk elsajátításához. Szalkayné Sárváry Hajnalka két gyermekeknek szóló könyvét ajánljuk a figyelmükbe. Kinyitott a zalaegerszegi AquaCity.

Vegyszermentes gyógy- és fűszernövényekből állítanak össze teakeveréket a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász munkatársai, saját gyümölcsfeldolgozó üzemükben pedig egyedi, maguk termesztette gyümölcsökből lekvárokat készítenek.

További szereplők: Varázsló: Szélyes Imre Dó sárkány: Szatory Dávid Zenészek: Herr Attila, Horváth András Ádám, Mogyoró Kornél és Szokolay Dongó Balázs Rendezőasszisztens: Csókné Varga Hedvig 2.) Gárdonyi Géza: Mi van a nyuszi füle mögött? Felolvassa: Götz Anna Hangmérnök: Horváth János Rendező: Tar Éva Szerkesztő: Varga Andrea

A járvány robbanásszerű változást hozott az iskolában is. A tanároknak, gyerekeknek és szülőknek váratlan intenzitással "szaladt neki" a digitalizáció, és on-line oktatás a lehetőség helyett átlépett a nélkülözhetetlenség világába. Ennek előnyeiről és buktatóiról beszél Merényi László, a tanár-végzettségű oktatási szoftverfejlesztő.

Aki a természetrajzi tudás érdekében háromszor is pápua nőt vett feleségül, és hat éven át kutatta az Új-Guineai vadont: a Monarchia egy elfeledett felfedezőjéről, a zoológus és néprajzkutató Bíró Lajosról beszélgettünk György Sándor történésszel, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága hivatalának kutatójával. A szerkesztő: Pál Amanda

A Székesfehérvár applikációban a napokban bocsátottak közre egy szavazást, amennyiben idén nyaralni készülnek a város polgárai, hová utaznának szívesen? Az eredmény azt mutatja: ha mennek is pihenni ezen a nyáron a fehérváriak, akkor is csak belföldi helyeket választanak maguknak Vége a veszélhelyzetnek, a legtöbb korlátozás enyhült vagy meg is szűnt. Először az éttermek nyithattak újra, majd jöttek a boltok, legutóbb pedig már a könyvtárak is beállhattak a sorba, és újra fogadhatják olvasóikat. A határokat fokozatosan nyitották meg, mára sok uniós országba korlátozás nélkül utazhatunk. A vírus okozta veszélyhelyzet azonban nem múlt el nyomtalanul, s ez meglátszik a fehérváriak nyaralási tervein is.

További szereplők: Varázsló: Szélyes Imre Dó sárkány: Szatory Dávid Zenészek: Herr Attila, Horváth András Ádám, Mogyoró Kornél és Szokolay Dongó Balázs Rendezőasszisztens: Csókné Varga Hedvig 2.) Gárdonyi Géza: Mi van a nyuszi füle mögött? Felolvassa: Götz Anna Hangmérnök: Horváth János Rendező: Tar Éva Szerkesztő: Varga Andrea

Váci Mihály költészete

Aki a természetrajzi tudás érdekében háromszor is pápua nőt vett feleségül, és hat éven át kutatta az Új-Guineai vadont: a Monarchia egy elfeledett felfedezőjéről, a zoológus és néprajzkutató Bíró Lajosról beszélgettünk György Sándor történésszel, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága hivatalának kutatójával. A szerkesztő: Pál Amanda

A Zenei Kincsestárban hamarosan fölhangzó szerzeményről aligha mondaná meg bárki is első hallásra, hogy az eddigi legnagyobb világégés árnyékában, ráadásul egy tömeggyilkos diktatúra idején keletkezett. Még a műfaji megjelölés is gondolkodóba ejt: 1945-ben, Sosztakovics 9., Esz-dúr szimfóniájának keletkezésekor ez a bécsi klasszikától megörökölt műfaj vagy egy évszázada elszakadt már a szórakoztató zene világától, és a magvas, filozófiai gondolatok letéteményesének számított. Márpedig Sosztakovics opus 70-es sorszámú alkotása csupa humor, dévajkodás, szertelenség. Néhol inkább hinnénk amerikai rajzfilmzenének, semmint egy szovjet-orosz komponista veretes alkotásának. No de ne feledjük: Sosztakovics személyében a zenetörténet egyik legnagyobb szerepjátszójával állunk szemben, aki sokszor a hivatalos kultúrpolitika megtévesztésére, máskor merő polgárpukkasztásból folyamodik a meghökkentés eszközeihez. Kilencedik szimfóniája egyfelől a bécsi klasszikus elődök formavilágának tökéletes ismeretéről árulkodik, másrészt csupa idézőjel. Hogy ezek az idézőjelek a klasszikus forma életben tartására vonatkozó kétségekre vallanak? Netán a világégés utáni hivatalos derűlátást "lábjegyzetelik"? Nehéz volna eldönteni. Egy biztos: a Bernard Haitink vezényletével, az amszterdami Concertgebouw Zenekara által előadott szimfónia sikerrel csalogatja vissza a műfajba a játékosság és a kedély szellemét.