Műsorújság

A Kiútkeresőkben általában hátrányos helyzetű egyének, vagy csoportok előremutató lehetőségeiről szoktunk beszámolni, de most a pandémia idején mindannyian nehéz helyzetbe kerültünk. Éppen ezért a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre látogattunk el, ahol a Magyar Bioetikai Társaság, a Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont és a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom Egészségügyi Munkacsoportja együtt szervezett konferenciát A bioetika új kihívásai a COVID-19 pandémia során címmel. A konferencián számos megközelítésben tárták fel a járvány okozta veszélyt: többek közt immunológiai, gazdasági, pszichológia és jogi megközelítésben is. A konferencián készített összeállításunkban szerepel a Magyar Bioetikai Társaság elnöke, Dr. Rojkovich Bernadett, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola részéről Baritz Sarolta Laura, valamint a személyközpontú pszichoterápia magyarországi meghonosítója, Tringer László professzor.

Október 9-én mutatták be a Hevesi Sándor Színházban a Sose halunk meg című zenés játékot, amelyet Koltai Róbert Jászai-díjas színművész, rendező az azonos című filmjéből készített Gaál Ildikó rendezővel. Helyi ízekkel, őszi terményekkel és egyéb termékekkel várták a vásárlókat az árusok az Orsolya-napi vásárban Kőszegen.

I/ Milyenek voltak azok a bizonyos ötvenes évek, meg a hatvanas, meg a hetvenes évek, ha egy adott szűk területen vesszük szemügyre Magyarország helyzetét? Mennyire nyomta rá bélyegét erre a területre - a közlekedésre - a párt? Műsorunk vendége Frisnyák Zsuzsa történész. II/ Vírus, vírus, vírus, vírus... Mintha kezdene belefáradni a társadalom - talán nem csak Magyarországon -, hogy egy vírus határozza meg a mindennapjait. Legalább is valamennyire. Gyógyítás, vakcina, vérplazma. Műsorunk vendége Lacza Zsombor, a Testnevelési Egyetem tudományos rektorhelyettese.

Stanislaw Markowski fotóművész karizmatikus alakja a lengyel kultúrának. Most láthatunk néhányat művészi képeiből Budapesten a Platán Galériában. A felvételek 1976 és 1987 között készültek, történelmi pillanatokat örökítve meg: a Szolidaritás mozgalom születéséről, II. János Pál pápa lengyel zarándokútjáig. Emellett hátborzongató párhuzamot fedezhetünk fel a magyar 56-os események és a lengyel hadiállapotról készült felvételek között. Stanislaw Markowskiról és a kommunista elnyomás éveiről Joanna Urbanskaval, a Lengyel Intézet igazgatójával beszélgettünk. A tárlat október végéig látható.

Stárics Kornélt, a Zalakerámia ZTE férfi korsárlabdaklub ügyvezetőjét kérdezzük. A turizmusban, vendéglátásban érdekelt vállalkozásoknál az eredményes, de rövid nyári szezon nem tudta pótolni az év első felének veszteségeit. A Csáford Völgyi Natúr Pont 2013 óta több szociális szövetkezetet fog át, melyeknek tevékenysége jellemzően gyümölcs, zöldség és gyógynövény feldolgozás. A zöld energia és a fenntarthatóság témakörében rendeztek egész napos konferenciát és szakkiállítást szeptember végén Zalaegerszegen.

Osztie Zoltán, plébánost Szerdahelyi Csongor kérdezte.

Kiút lehet-e, ha a 80-as évek társadalmi kényszerében egy regény a tudományos-fantasztikus formát választja? Vagy ha ezt a művet, Szepes Máriáét, immár a XXI. században színpadra alkalmazzák? Vagy ha a táncszínházi darabban a szöveg, a zene és a mozgás vibrál együtt, mint őselemek, jelképezve a problémákat és talán a megoldást is? Milyen út, ha valaki gyakorlatilag egyenlőségjelet tesz az élete és a flamenco közé? Vendég: Bucsás Györgyi táncos, tánctanár, vagy, ahogy ő igazán szereti: flamenca. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy fesztivál. Mégpedig 2020 különös nyarán. A FISSZ FESZT. Az elnevezés első tagja betűszó, abból, hogy Fiatalok Szabadtéri Színpada. A szabad tér pedig úgy is értendő, hogy nincsenek műfaji kötöttségek, mindenki megmutathatja, mit tud. Kizárólag a tehetség számít. Méghozzá mindig jelen időben, hiszen ennek a mesének nincs vége. A szervezők nem egyetlen alkalmat céloztak meg, hanem egy programot, amely a jövőben országossá, sőt határon túlivá terjeszkedne. Az ötletgazda, Gaál Attila Csaba, a Veszprémi Petőfi Színház színész-rendezője. Bevallom én még felnőtt fejjel is belekukkantottam a gyerekek kaleidoszkópjába - van abban valami varázslat, ahogy az apró, állandó elemek csodálatos változatosságban rendeződnek újra és újra. Hasonló volt a szándéka a Berka együttesnek a Csángó 4 évszak című lemez motívumaival. A 12 dal, mint ugyanennyi hónap, végigkalauzol az éven, tavasztól télig, valamint az egyházi esztendő jeles eseményein, az egymásba fonódó hitvilágokon, és az életen: a születéstől az elmúlásig és tovább is. A zenekar vezetőjét, Endrődy Szabolcsot Farkas Éva kérdezte.

2.) Alekszandr Szergejevics Puskin: Mese a halászról meg a kis halról Felolvassa: Ruttkai Éva

Nemzeti ünnepünk előtt egy, a magyar történelem 100, illetve bő 500 évvel korábbi történelmi sorsdöntő pillanatára reflektáló színdarabjáról fogunk beszélgetni. A darab Herczeg Ferencnek az egykor háromszor irodalmi Nobel-díjra felterjesztett Az élet kapuja című regényéből született, melyet még épp a karanténhelyzet előtt mutatott be az Újszínház, és most jellemzően telt házzal adja elő ismét az új évadban. Beszélgetőtársaink a regényből darabot alkotó Jókai-díjas író, Fazekas István és a Jászai Mari-díjas rendező, Nagy Viktor.

A világzene legnagyobb eseményéről, a már zajló WOMEX-ről számolunk be, mely 2015 után idén másodjára jön Budapestre. A járványhelyzetre való tekintettel a programok többségében virtuálisan valósulnak meg, de a magyar közönséget élő koncertek is várják. A rendezvény része a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválnak.

Stanislaw Markowski fotóművész karizmatikus alakja a lengyel kultúrának. Most láthatunk néhányat művészi képeiből Budapesten a Platán Galériában. A felvételek 1976 és 1987 között készültek, történelmi pillanatokat örökítve meg: a Szolidaritás mozgalom születéséről, II. János Pál pápa lengyel zarándokútjáig. Emellett hátborzongató párhuzamot fedezhetünk fel a magyar 56-os események és a lengyel hadiállapotról készült felvételek között. Stanislaw Markowskiról és a kommunista elnyomás éveiről Joanna Urbanskaval, a Lengyel Intézet igazgatójával beszélgettünk. A tárlat október végéig látható.

A mai emberek számára az 1956-os forradalom már történelem, ugyanakkor az események emléke még nem szilárdult meg a kollektív emlékezetben. Az ’56-os események évfordulóján felmerül a kérdés, hogyan jelenik meg a rendszerváltás után a forradalom emlékezete, a fiatalok mit tanulnak az iskolában, mit mesélnek a családban, ki hogyan értelmezi az eseményeket. 1956 emlékezete szempontjából ugyanis nem lehet egységesen szemlélni a társadalmat. A hosszú ideig irányítottan elhallgatott esemény sokakat személyesen érintett, voltak olyan családok, ahol az emlékezés a Kádár-korszak egésze alatt jelen volt, míg mások azonosultak az ellenforradalom kommunikálásával. Mivel az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc a XX. századi magyar történelem egyik legkiemelkedőbb eseménye volt, természetesen a magyar katolikus egyházat is mélyen érintette. Minderről mai adásunkban Spányi Antal megyés püspökkel beszélgettem.

2.) Alekszandr Szergejevics Puskin: Mese a halászról meg a kis halról Felolvassa: Ruttkai Éva

Kiút lehet-e, ha a 80-as évek társadalmi kényszerében egy regény a tudományos-fantasztikus formát választja? Vagy ha ezt a művet, Szepes Máriáét, immár a XXI. században színpadra alkalmazzák? Vagy ha a táncszínházi darabban a szöveg, a zene és a mozgás vibrál együtt, mint őselemek, jelképezve a problémákat és talán a megoldást is? Milyen út, ha valaki gyakorlatilag egyenlőségjelet tesz az élete és a flamenco közé? Vendég: Bucsás Györgyi táncos, tánctanár, vagy, ahogy ő igazán szereti: flamenca. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy fesztivál. Mégpedig 2020 különös nyarán. A FISSZ FESZT. Az elnevezés első tagja betűszó, abból, hogy Fiatalok Szabadtéri Színpada. A szabad tér pedig úgy is értendő, hogy nincsenek műfaji kötöttségek, mindenki megmutathatja, mit tud. Kizárólag a tehetség számít. Méghozzá mindig jelen időben, hiszen ennek a mesének nincs vége. A szervezők nem egyetlen alkalmat céloztak meg, hanem egy programot, amely a jövőben országossá, sőt határon túlivá terjeszkedne. Az ötletgazda, Gaál Attila Csaba, a Veszprémi Petőfi Színház színész-rendezője. Bevallom én még felnőtt fejjel is belekukkantottam a gyerekek kaleidoszkópjába - van abban valami varázslat, ahogy az apró, állandó elemek csodálatos változatosságban rendeződnek újra és újra. Hasonló volt a szándéka a Berka együttesnek a Csángó 4 évszak című lemez motívumaival. A 12 dal, mint ugyanennyi hónap, végigkalauzol az éven, tavasztól télig, valamint az egyházi esztendő jeles eseményein, az egymásba fonódó hitvilágokon, és az életen: a születéstől az elmúlásig és tovább is. A zenekar vezetőjét, Endrődy Szabolcsot Farkas Éva kérdezte.

Rohmann és Rohmann, - így aposztrofálhatjuk azt a programot, amelyet Rohmann Ditta csellóművésznő állított össze a XX. század kezdetének hegedű- gordonka irodalmából zongoraművész édesapja, Rohmann Imre társaságában. Ez alkalommal Claude Debussy és Maurice Ravel egy-egy szonátáját adják elő, saját átiratban.