Műsorújság

Szent Márton-ünnep Szombathelyen.

Miből lesz a cserebogár, akarom mondani az író? Több mint valószínű, hogy az olvasóból. S innen már csak egy lépés hiányzik. Ám éppen ez a fontos lépés maradhat ki, az élet apró-cseprő vagy éppenséggel nagyságos pillanatai miatt. Ha azonban váratlanul lecsendesedik az élet, sőt már-már az unalom fojtogat, akkor talán előbújik az írók, mesélők új hada. Erre gondolhattak az Albertirsai Közösségi Házban is, amikor meghirdették az Újbudai Dekameron pályázatukat. A siker pedig meglepte Farkas Zsoltot, a pályázat fő szervezőjét is. A részletekről vele beszélgetünk. (kép forrása: https://ujbudaidekameron.blog.hu)

A Versenyképesség-növelő Támogatási Program keretében 282 millió forintot kapott a Tungsram, amelyet egy modern üvegfeldolgozó üzem kialakítására fordít a zalaegerszegi gyárában. Fischer György szobrászművész munkásságára emlékezünk.

Kónyáné Tompa Lívia, a Zala Megyei Szakképzési Centrum Báthory István Technikumának igazgatója ajánlja figyelmükbe az iskola képzési kínálatát. Magyar Ezüst Érdemkereszttel tüntették ki Velkey Pétert, aki több évtizedes közszolgálati pályafutásáért vehette át az elismerést. Megjelent a Pannon Tükör című folyóirat legújabb lapszáma.

A karácsonyi előkészületek négyhetes időszaka az advent, a csendes várakozás, reménykedés, befelé fordulás napjai. A népi világban a közösségi élet azonban természetesen ilyenkor sem szünetelt, hiszen ebben az időszakban szerveződtek, készültek fel a betlehemesek, a kántálók és egyéb karácsonyi játékok előadói. A Hagyományok Háza idei rajzpályázatának témája a téli házaló népszokások, melyekről Legeza Márta néprajzos munkatárssal beszélgetünk. A nyolcvanas évek végét, s a kilencvenes évek legelejét jelenítette meg a Magyar Nemzeti Múzeum Közös Időnk ’89-90 című időszaki kiállítása. A rendszerváltoztatás éveit személyes történeteken és tárgyakon keresztül megelevenítő tárlat visszarepíti a látogatót a 30 évvel ezelőtti Magyarországra, sőt az akkori erdélyi, vagy épp lengyel vonatkozások is helyet kaptak a kiállításban. A koronavírus járvány miatti korlátozások idén másodízben sújtják a tárlatot, de időközben a múzeum a Közös Időnket újrarendezve elérhetővé tette a virtuális térben, amihez a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma szolgáltatja a virtuális hátteret. Ebben a változatban igényesen elkészült vizuális és akusztikus barangolásban tekinthetjük meg a kiállításra került gyűjtést, míg a befogadói élményt a korszakot megjelenítő videók és hanganyagok, valamint a tablók narrációja is segíti. Ehhez nyújtunk kedvcsinálót. Autentikus magyar és balkáni népzenéből, valamint Weöres Sándor verseire komponált dallamokból született meg a Bahorka Társulat első nagylemeze, a Pletykázó Asszonyok, mely a Fonó Budai Zeneház 25. évfordulós lemezanyagának egy gyönyörű darabja. Erről az albumról hallunk műsorunkban részletet, vendégünk pedig Horváth Sára Nina, az együttes egyik alapító tagja.

Az ősz a kirándulások ideje. A novemberi napsütésben káprázatosak a természet színei. Ha nem esik, sokan járják ilyenkor az Országos Kék Túra útvonalait, hazánk legszebb tájain barangolva. Az előd, az Országos Kék Út volt, melyen 1938-ban, az évforduló tiszteletére rendezték a Szent István vándorlást. A jelvényszerző túramozgalom az 1950-es években indult. Ma, az országon körbe vezető három útvonal, a Kék kör teljes hossza 2500 kilométer. Gyalogosan járva a vidéket egészen más élményekkel gazdagodhatunk, mintha kocsival vagy vonattal mennénk. Ezt aki személyesen még nem tapasztalta, Rockenbauer Pál filmjeiből megtudhatja. Vendégünk a stúdióban Németh Csaba, az Országos Természetjáró Szövetség szakmai vezetője.

A Magyar Művészeti Akadémi főtitkára, dr. Kucsera Tamás Gergely konferenciát szervezett szeptemberben a közszolgálatoságról, illetve a közszolgálati médiáról. Vele beszélgetünk a műsorban a közszolgálatiság aktuális kérdéseiről.

A Gül Baba Türbéje Örökségvédelmi Alapítvány a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeummal együttműködve Egy findzsányi történelem – a kávé útja Magyarországra címmel nyitotta meg időszaki kiállítását még a kényszerbezárás előtt, amely bemutatja a kávé útját a termelőtől a fogyasztóig, a történelmi múltjától napjainkig. A tárlat helyszínén - még a zárlat előtt - munkatársunk, Nagy György András járt, aki Balogh Ádámmal, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum szakértőjével beszélget.

Somorjai Ádám atya 20 éven át a Vatikáni Államtitkárságon dolgozott. Nagyszabású forráskutató munkájának gyümölcse a bő 800 oldalas kötet, a Menedékben Amerikai diplomaták Mindszenty bíborosról 1957-1970. című forráskiadás. A Magyar Napló gondozásában megjelent könyv társszerzői Deák András Miklós, a külügyi tárca nyugalmazott tanácsosa és Zinner Tibor történész, egyetemi tanár. E beszélgetés első részében, a Szomszédoló múlt heti adásában Ádám atya személyét életpályáján és munkásságán keresztül ismerhették meg; most pedig, a beszélgetés második részében, rátérünk a Menedékben kötetére. Kép: Magyar Napló

- Szeptemberben zárult a Miskolc pont jó - városnépszerűsítő kampány – eredményeit Tóth Bodnár Krisztina foglalja össze. - Vallásturisztikai fejlesztésre kapott támogatást Mátraverebély-Szentkút nemzeti kegyhelyünk – részleteiről Orosz Lóránt kegyhely igazgatót hallják - Tudatos hotelválasztás – mit takarnak a csillag megjelölések – Flesch Tamást a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége elnökét erről kérdezem majd.

Műsorunk tartalmából: - A Kormány 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről döntések szerint:„A bölcsődék, az óvodák és az általános iskolák a 8. osztályig a megszokott rend szerint nyitva tartanak, a speciális intézményi védelmi intézkedéseket az igazgató határozza meg. Az iskolák a középfokú oktatásban 9. osztálytól digitális munkarendben működnek.” Dr. Nánay Mihályt, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnökét, az Óbudai Árpád Gimnázium történelem-földrajz szakos tanárát a digitális oktatás középiskolákban történő megvalósításának lehetséges módszereiről kérdeztük. - Dr. Gloviczki Zoltán, a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora a főiskola alap- és mesterképzéseiről, a továbbképzési lehetőségekről tájékoztatja hallgatóinkat. - Dr. Bardócz Zsuzsanna biokémikus, a táplálkozástudomány professzora, az immunrendszer egészséges táplálkozással történő erősítésére hívja fel hallgatóink figyelmét. - Simon András grafikusművésszel alkotásairól és ars poeticájáról beszélgettünk. - Ma is meghallgathatják Korzenszky Richárd jegyzetét.

Mai magazinunkban amellett, hogy a Magyarok Kenyere Program jótékonysági lisztadományainak célba érkezéséről tudósítunk, beszámolunk Önöknek a jövő évre tervezett magyarországi vadászati és természeti világkiállítás előkészületeiről is. Első összeállításunkban pedig az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkárával, Erdős Norberttel beszélgetünk. (Fotó: MKR)

A magyar kormány megvétózza az EU-s költségvetést és a helyreállítási alapot. Huber Szebasztián politikai elemző véleményét hallják: Az egyházi szeretetszolgálatokra és az idén 90 éves Katolikus Karitászra 2020-ban nagyobb teher hárul, mint korábban bármikor – többek között ez szerepel a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevelében, amelyet a hívek felé intézett Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepéhez kapcsolódva. Écsy Gáborral, a karitász országos igazgatójával beszélgetünk. A vörösiszap-katasztrófa hosszútávú, komplex hatásvizsgálatának eredményeiről tartott beszámolót a Vörösiszap-kutatás 2020 Kutatócsoport. Bartal Anna Mária szociológussal Kozák Annamária beszélget. A Gyermekjogi egyezmény egy olyan nemzetközi megállapodás, amely szerint a gyermekjogok minden 18 év alatti embert megilletnek. A gyermekjogi világnap kapcsán Harcsa Tiborné nyugdíjas óvónővel, az Óvodamúzeum létrehozójával beszélgetünk a kisgyermekek jogairól. Ünnepi ajándékkönyvcsomag több ezer nagycsaládnak. Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületnek elnöke mondja el a részleteket. November 16-a a Tolerancia Világnapja. Ennek kapcsán Baracsi Katalin családjogásszal beszélgetünk. A Tudomány Ünnepéről Csíkos Csabát, az ELTE Tanító és Óvónőképző Kar oktatási dékánhelyettesét kérdeztük. Végezetül a múltba tekintünk vissza: 1919. november 16-án vonult be Budapestre az általa szervezett Nemzeti Hadsereg élén Horthy Miklós. Azokról az időkről beszélgetünk Salamon Konrád történésszel.

Sült csülköt már biztosan sokan készítettek. Akár úgy is, hogy sörrel kevert mézzel kenegették. De talán jóval kevesebben tettek ezt megelőzően a főzővízbe az egyéb hozzávalók mellé borókabogyót is. A házi hagymás hering olajban, olyan ízesítőkkel mint zöldfűszerkeverék vagy szegfűbors pedig már igazán ezüst sasnak számít.Természetesen nem a fehér hollós szólás keveredett el, hanem csak egy ország címerére utaltam, ahonnan ezek a receptek származnak. Ez az állam Márton napon, november 11-én ünnepelte függetlenségét, amit 1918-ban nyert vissza. „A kordonok 120 év után eltűntek. Szabadság! Függetlenség! Egység! Saját állam! Mindörökké! Káosz? Az semmi.”- így emlékezett az események egyik átélője. Közös történelmünkből elég talán felvillantani Géza fejedelem dinasztikus kapcsolatait, a visegrádi királytalálkozót, a perszonáluniót, Báthoryt, Bem apót, vagy épp eme baráti népről elnevezett piacot. Mai vendégünk Joanna Urbańska Poznańban és a magyar fővárosban is járt egyetemre, elhívatott szak és műfordító, bár erre most kevesebb ideje van, hiszen 2018 óta a budapesti Lengyel Intézet igazgatója. 1. kép: Joanna Urbańska (Fotó: Tóth Tibor) 2. kép: A pápai krémes, II. János Pál kedvenc süteménye (Fotó: iStock)

„Mert ugyan van-e e hazában valaki, ki dajkája emlőiről a deák nyelvet szívná be” – fogalmazta meg a kérdést a korabeli sajtó 1844-ben, miközben az országgyűlés tárgyalt a középponti vasút, a közszükségletek, a koronaőr választás ügyéről, vagy olyan témákról mint a nemtelenek birtok és hivatalképessége, a közmunkák szabályozása vagy épp a vegyesházasság. A november 13- án - ahogy akkoriban mondták- „szentesítés alá jött” egyik törvény azonban jelentősen túlmutatott a korszakon, emiatt lett ez a nap jóval később a magyar nyelvé. Lajtai László a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos munkatársa volt a beszélgetőtárs. Képek: A "II. törvényczikk" eredeti közlése ( forrás: Magyar Nemzeti Levéltár)

Magyar nyelvű gála

A műsor programján Purcell g-moll chaconne-ja, az Esz-dúr triószonáta, valamint a Dido és Aeneas című opera Nyitánya és Dido búcsúja szerepel. Közreműködik Hamari Júlia- ének, a Mendelssohn Kamarazenekar, a Purcell kvartett, a Régizene Akadémia, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Roy Wales, Christopher Hogwood és Lukács Ervin vezényletével.