Műsorújság

Panyi Krisztina Anna fiatal tehetséges kézilabdázó. Anna gyerekként azért kezdett kézilabdázni, hogy meggyógyuljon az asztmájából, majd olyannyira megmaradt a sportág iránti szeretete, hogy ma már a DVSC játékosa, illetve tagja a felnőtt válogatottnak is. A fiatal tehetség mesélt arról, hogy mi indította el ezen az úton, majd milyen volt ennyire fiatalon az önállóvá válás távol a családjától. Mit kap a kézilabdától?, A csapattól?, Kik a támogatói az úton?, Milyen jövőbeli tervei vannak? – a beszélgetésben minden kérdésre választ ad a sportoló. Anna mesélt még, arról is, hogyan tudja feldolgozni ennyi idősen a sikert és hogyan tudja megélni az esetleges kudarcokat.

1.Simai Mihály akadémikus ebben az évben töltötte be 90. életévét. Rádiónkban gyakran ad tájékoztatást a világgazdaság folyamatáról, illetve mint egykori ENSZ főtitkár helyettes a világszervezet munkájáról. A közgazdász professzorral beszélget Pécsi Krisztina. 2. A Százak Tanácsa Nagyot és szépet című legújabb kötetében megjelent tanulmányában dr. Kováts-Németh Mária neveléstörténész professzor, egyetemi magántanár, a Százak Tanácsának tagja, az oktatás és a nevelés aktuális kérdéseiről szólva kiemeli Madách gondolatát, miszerint: "Szabadon bűn és erény közt Választhatni, mily nagy eszme, S tudni mégis, hogy felettünk Pajzsúl áll Isten kegyelme." Mi a szabadság? Mi a tanítás legelemibb feladata, ill. mikor és hol kezdődik? – többek közt ezekről a kérdésekről beszélget a professzor asszonnyal Sallai Éva. (fotó: szazaktanacsa.hu)

December 20-án, életének 65. évében elhunyt a szentendrei gimnázium korábbi igazgatója. Szerdahelyi Csongor kérésére rendtársa, Lukovics Milán emlékezik meg róla.

Az idei év az IT biztonság, és a megfelelő adatkezelés szempontjából nem csak a céges és magánfelhasználókat állította nehéz feladat elé, hanem az ezzel foglalkozó szakértőket és szakembereket is. Bár a digitális megoldások és eszközök jó ideje a mindennapok elengedhetetlen kellékei, mégis sok probléma merül fel a használatuk során egy új helyzetben, például az otthoni munkavégzés, vagy tanulás során. 2020 IT biztonsági kérdéseiről és a legjellemzőbb problémákról Fábián Ádám kérdezi Kertész Zoltánt, a Kürt Zrt. adatmentés üzletág igazgatóját.

Tóth Csaba Munkácsy-díjas festőművész nemrég szenzációs felfedezést tett: a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében talált egy ismeretlen festőtől származó művet, amelyről megállapította, hogy Leonardo da Vinci festette. Az erről szóló tanulmány karácsonyra megjelent Isten és a világ című reprezentatív albumában olvasható.

Szakmailag nyugodtan nevezhetné sikeresnek a 2020-as esztendőt Hahner Péter. Például az idén ősszel alakult Rubicon Intézet főigazgatója lett, s az ugyanilyen nevet viselő folyóiratban publikált írásait egy nemrég megjelent kötet foglalja egybe. A történész persze már számos könyvet maga mögött tudhat: megírta például A nagy francia forradalom kisenciklopédiáját, Az Egyesült Államok elnökeit, Hatalmasok gyermekkorát, vagy Magyarország szerencséjét. Nemcsak a témagazdagság jellemző rá, hanem az imeretterjesztő hevület és nem mellesleg a tévhitek állandó cáfolata. Olykor humorát is engedi megvillani.Témánk tehát: a Világtörténelmi kaleidoszkóp magyar szemmel - és persze még sok minden más. Kép: Egy szerző, egy könyv és a kötet tartalma

Búcsúzik az esztendő, ezúttal olyan nagyon nem sajnáljuk...Sőt, reméljük, magunk mögött hagyjuk a pánrosszat, a pándémiát is. Búcsúzik a költő is, eljárt az idő, emlékeit a szépséges múlt vizében fürdeti. A Nap Kiadó bocsátotta útjára Ágh István Szélcsend c. verskötetét, amelyből, -búcsú ide vagy oda - úgy tör föl az életes költészet, mint forró gyógyvíz a föld alól. Ágh István a költészet erejével, hatalmával száll szembe a koronavírussal is...

Krúdy Gyula: Karácsony este

Ha az amerikai kontinens északi fele egy egységes szövetségi állam, akkor hogyhogy a dél részen nem alakult ki hasonló? Milyen elképzelések voltak az egységesítésre és milyen kihívásokkal nézett volna szembe ez a hatalmas ország? Egyebek mellett erről is beszélgettünk Paár Ádámmal.

Noha a ballada műfaji megjelölés – elsősorban Chopin nyomán – önálló zenei formaként vonult be a köztudatba, megesik azért a zenetörténet során, hogy szóló zongorára szerzett balladák valódi irodalmi előzményekre utalnak, azok igézetében keletkeznek. Johannes Brahms opus 10-es Négy balladájának első két darabjáról azt is tudjuk, hogy egy skót ballada, az Edward hatása alatt született, amelyet a komponista egy Herder által összeállított, több nemzet népköltészetét bemutató kötetben olvasott. A ballada hősi tónusát, komor tragikumát hangokra váltó két balladához további két, ugyancsak elmélyült és megindító ballada társul, így Brahms elemzői méltán állítják párhuzamba az 1854-ből való ciklust a kései zongoraművekkel. A zongoránál az 1948-ban született, norvég származású, majd Hollandiában letelepedett Zenei Kincsestár Hakon Austbo. Brahms Négy balladája után Hakon Austbo Brahms 25 évvel később, 1879-ben keletkezett, a 79-es opusszám alatt közreadott Két rapszódiája közül játssza a második, g-moll szerzeményt. És bár a figyelmes hallgató némi magyaros hatás is fölfedezhet az elkomoruló melléktémában, a rapszódia cím nem utal Liszt hatására: a mű épp az imént elhangzott balladák hangulati világára utal.