Műsorújság

A műsort Tánczos Tamás, Dévény Mária, Varga Andrea és E. Román Kata készítette.

A Szentatya bejelentette döntését, miszerint az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró szentmiséjére Budapestre jön. elsőként az örömhírről beszélgetünk Veres András győri megyéspüspökkel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökével. . „Esélyteremtés a köznevelésben” elnevezésű európai uniós projektjének online zárókonferenciáját tartotta az Oktatási Hivatal. Brassói Sándorral, az Oktatási Hivatal megbízott elnökével Kozák Annamária beszélget. . Tehetségek Szolgálatáért Életműdíjat kapott Horváth Gyula, az ELTE Informatikai Kar Média- és Oktatásinformatikai Tanszékének címzetes egyetemi docense. Vele beszélgetünk. .Egy éve kezdődött, és még mindig velünk van a világjárvány. Ezen idő alatt mennyire sikerült alkalmazkodnia a kormánypártnak és az ellenzéknek a válsághelyzethez? Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk. Kilenc éves fennállását köszöntötte március 15-én a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. Egyben elkészült a 2020-as évértékelője. Erről Bognár Lajos országos főállatorvos nyilatkozik. Március 15-én az 1848/49-es magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Milyen szerepe volt a pesti tudományegyetemnek a ’48-as forradalom tükrében? Szögi László történészt hallják: Gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első alkotmányos miniszterelnökére és feleségére, Zichy Antóniára emlékezünk Marossy Endre történésszel.

A pálos rend, mint az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend közel 800 éve tölt be meghatározó szerepet nemzetünk történelmében, kultúrájában, szellemi és lelki életében. A rendet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította, amikor 1250-ben egyesítette a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket. A rend központja jelenleg a lengyelországi Częstochowában, a Jasna Góra-i kolostorban van, a magyar tartomány székhelye pedig Pécsett található. A pálosok által emelt templomok, kolostorépületek, az általuk létrehozott képzőművészeti alkotások, irodalmi művek a magyar kultúra maradandó kincsei. A magyar nyelv története szempontjából külön említést érdemel a pálos szerzetesek által készített két fontos középkori imádságos mű: a Festetics- és a Czech-kódex.A rend múltjáról, jelenéről és jövőjéről Puskás Antal tartományfőnök beszél adásunkban.

Zenei szerkesztő: Csiba Lajos

Kövesdi Mónika és Szpisják Péter Pál kapucinus segít a tatai kapucinus templom értékeinek megismerésében.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Barlay Zsuzsa

A vasárnap muzsikusa ma Joó Árpád. Az 1948 és 2014 között élt magyar-kanadai karmester ötévesen, Édesanyja irányításával kezdte meg zongoratanulmányait. A csodagyerek hamarosan magára vonta Kodály figyelmét, ami a zeneszerző haláláig tartó pártfogoló támogatás kezdetének bizonyult. Első nemzetközi díját tizenévesen szerzete Taorminában, Liszt első zongoraversenyének szólistájaként. Tanulmányokat végzett Salzburgban, majd húszévesen az Egyesült Államokba emigrált, ahol a világhírű Juillard School növendéke lett. 21 évesen mutatkozott be karmesteri minőségben: Mozart Figaróját dirigálta San Diegóban. Karmesteri tanulmányait a nevezetes bloomingtoni zenei egyetemen folytatta. Hamarosan a legnagyobb zenekarok nemzetközi turnéin tűnt föl: a Londoni Szimfonikusok illetve Filharmonikusok, az Amszterdami Filharmonikusok és a Bécsi Tonkünstler Zenekar élén aratott sikereket. A Budapesti Szimfonikusokkal rögzített Batók-lemezsorozata elnyerte Az év lemeze nemzetközi díjat. Liszt szimfonikus költeményeiből készített, a francia lemeznagydíjjal kitüntetett fölvételeik a világ legelső előadóinak sorába emelik a karmestert és a keze alatt muzsikáló magyar együttest. Elsőként az 1848 és 1854 között Victor Hugo nyomán szerzett "Hegyi szimfónia" hangzik föl. A mű teljes címe: Amit a hegyen hallani. Vérbeli romantikus konfliktust: a hatalmas és tökéletes természet erői és a küzdelmes emberi sors között feszülő ellentétet állítja elénk. A Joó Árpád keze alatt muzsikáló Budapesti Szimfonikusok a következőkben az 1849 és 1854 között írott Tasso című szimfonikus költeményt játsszák. A zenemű ihletője Liszt Velencében tett utazása, amikor is egy gondolástól hallotta a Tasso Megszabadított Jeruzsálem című eposzát idéző régi dalt. Ha az imént hallott "Hegyi szimfónia" a természet és az ember fájdalmas ellentétét, a Tasso a romantika másik alaptémáját: szerelem és művészlét hányattatásait énekli meg. Hőse a hercegnő iránt érzett szerelméért börtönbe vetett költő, akiben az utókor látja meg csak a korszakos géniuszt.

Ha az ember azt olvassa egy kötet címében, hogy „Ez egy nem normális szakácskönyv”, akkor bizony elképzelhet magában ezt-azt. Valami furcsa, netán extrém ételekről lenne benne leírás? Olyan különlegességekről, amelyek távoli országokban kerülnek a terített asztalra? Vagy valójában regényről van szó, s a történetnek alig van köze a sütéshez-főzéshez? Nos, ha erre a következtetésre jutunk, akkor bizony tévedésbe esünk. Ha közelebbről megnézzük a borítót, a rajzokat, akkor pedig arra gondolhatunk, hogy ezek mesék, lefekvés előtti kellemes olvasmányok. De tulajdonképpen ez sem igaz. Akkor nézzük a szöveget! „Ajánlom, hogy pár órára a hűtőbe tedd be, Az ízek így erősebben összeérnek benne”. Ez egy részlet a saslikhoz tartozó szövegből; de van itt tejfölös-sajtos pogácsa, vagy épp somlói galuska is. Tehát mégiscsak hagyományos recepteket vehetünk kézbe, ám azokat rímbe rendezték, mégpedig nem burkoltan azzal a szándékkal, hogy induljon a családi főzés a gyerekekkel! A szerző Szarvason született, jelenleg Békéscsabán él. A kisebbeknek szóló versei közül néhány általános iskolai tananyag lett. Ő maga, ha teheti, saját műsorát viszi el a diákoknak, hogy a játékos forma segítségével megszeressék az olvasást, az irodalmat. De a felnőtteknek is ír. Az Édesanyám főztje mai vendége Péter Erika.

Erdő-mező virágai, színpompás pillangók, díszes pávák, tájjellegű motívumok, hagyományos és modern formavilág kerül Kriegné Puskás Ilona porcelánfestő alkotásaira. A szakma fortélyait a Herendi Porcelángyárban tanulta ki, ma már leginkább a saját ötleteit, terveit festi fel a hófehér anyagra. Képek forrása: https://www.facebook.com/pilonart/photos

Be lehet-e járni a magyar tájegységeket az irodalom, a költészet, a dalok segítségével? Meghatározza-e anyanyelvjárásunkat a szülőföld? Mind a két kérdésre igen a válasz. A bizonyíték pedig egy kötet ("Magyar táj, magyar ecsettel"), amelyet most pénteken mutattak be. A különleges válogatást a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága valamint a Rákóczi Szövetség adta ki. Bár közvetlenül egy most induló vetélkedőhöz kapcsolódik a könyv, a gyűjtemény mindenki számára tartogat olvasnivalót, sőt akár meglepetést is. Beszélgetőpartnerem Balázs Géza nyelvész, az MNYKNT elnöke, aki egyben a kiadvány egyik szerkesztője is.

Azt hiszem, nem kell bemutatni vendégünket, hiszen mindannyian az ő matek-könyveiből tanultunk. De természetesen nemcsak erről lesz szó, hiszen riportalanyunk rendkívül sokoldalú, színes egyéniség, a művészetek nagy barátja.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária

Jegyzetíró H. Tóth Tibor A február 20-ai adás példájának helyes jelölése: A Putnoki-dombság nyugati^részén, háromszáz^méteres^ magasságban^találhatóak^a Keleméri Mohos-tavak.| A két lápszemet^csak^a csapadék^és^a talajvíz^befolyásolja.| A természetvédelmi^terület növénytakarója különlegesen gazdag. A március 6-ai adás példája: A Mariana-árok Japán közelében, a Csendes-óceánban található. Az árok hossza kétezer-ötszáznegyvenkét kilométer, szélessége százhatvan kilométer. Itt mérhetők a világtenger legnagyobb, körülbelül tizenegyezer méteres mélységei.

Az orosz zeneszerző Op.92-es f-moll zongoraversenyét Severin von Eckardstein és a Belga Nemzeti Zenekar tolmácsolja Walter Weller vezényletével.