A vasárnap muzsikusa

A vasárnap muzsikusa ma Joó Árpád. Az 1948 és 2014 között élt magyar-kanadai karmester ötévesen, Édesanyja irányításával kezdte meg zongoratanulmányait. A csodagyerek hamarosan magára vonta Kodály figyelmét, ami a zeneszerző haláláig tartó pártfogoló támogatás kezdetének bizonyult. Első nemzetközi díját tizenévesen szerzete Taorminában, Liszt első zongoraversenyének szólistájaként. Tanulmányokat végzett Salzburgban, majd húszévesen az Egyesült Államokba emigrált, ahol a világhírű Juillard School növendéke lett. 21 évesen mutatkozott be karmesteri minőségben: Mozart Figaróját dirigálta San Diegóban. Karmesteri tanulmányait a nevezetes bloomingtoni zenei egyetemen folytatta. Hamarosan a legnagyobb zenekarok nemzetközi turnéin tűnt föl: a Londoni Szimfonikusok illetve Filharmonikusok, az Amszterdami Filharmonikusok és a Bécsi Tonkünstler Zenekar élén aratott sikereket. A Budapesti Szimfonikusokkal rögzített Batók-lemezsorozata elnyerte Az év lemeze nemzetközi díjat. Liszt szimfonikus költeményeiből készített, a francia lemeznagydíjjal kitüntetett fölvételeik a világ legelső előadóinak sorába emelik a karmestert és a keze alatt muzsikáló magyar együttest. Elsőként az 1848 és 1854 között Victor Hugo nyomán szerzett "Hegyi szimfónia" hangzik föl. A mű teljes címe: Amit a hegyen hallani. Vérbeli romantikus konfliktust: a hatalmas és tökéletes természet erői és a küzdelmes emberi sors között feszülő ellentétet állítja elénk.

A Joó Árpád keze alatt muzsikáló Budapesti Szimfonikusok a következőkben az 1849 és 1854 között írott Tasso című szimfonikus költeményt játsszák. A zenemű ihletője Liszt Velencében tett utazása, amikor is egy gondolástól hallotta a Tasso Megszabadított Jeruzsálem című eposzát idéző régi dalt. Ha az imént hallott "Hegyi szimfónia" a természet és az ember fájdalmas ellentétét, a Tasso a romantika másik alaptémáját: szerelem és művészlét hányattatásait énekli meg. Hőse a hercegnő iránt érzett szerelméért börtönbe vetett költő, akiben az utókor látja meg csak a korszakos géniuszt.