Műsorújság

A Szentatya önéletrajzi írásából Szélyes Imre olvas fel. Közreműködik: Jónás Gabriella és Péter Ferenc Munkatárs: Koncz Éva Az összeállítást Horváth János, Bolla Milán, Poór Tünde és Sárospataki Zsuzsanna készítette.

Hogyan lehetnének ma is a családok a remény jelei? Erre kérdésre ad választ elmélkedésében Székely János megyéspüspök. Gyűjtést indított az Autista Sérültekért Zalában Alapítvány. Egy a jelenleginél nagyobb, korszerűbb otthont szeretnének.

Megjelent a KSH Lakossági lakáshitelezés, 2020 című kiadványa. Ebből kiderül, hogy tíz százalékkal nőtt a hazai lakáshitel-állomány. Székely Gábornéval, a Lakásstatisztikai osztály vezetőjével Kozák beszélgetünk. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat a járványhelyzetben is tovább folytatja programjait. Edvi Péter elnökkel beszélgetünk. Két olyan tudós professzor hunyt el a napokban, akik korábban többször voltak rádiónk vendégei. Hámori József Széchenyi-díjas akadémikusra és Gergely András történész professzorra emlékezünk. Május 6-e nem egy hagyományos nap az évben, hanem a jelszó világnapja. Baracsi Katalin internetjogász mondja el jelentőségét. Újra lehet pályázni az Erasmus+ programban. Varga-Bajusz Veronika, a Tempus Közalapítvány főigazgatója nyilatkozik. Indul a Nemzetek Európája Karrierprogram új évfolyama. A jelentkezési határidő: június 10-e. Minderről Prőhle Gergely programigazgató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója számol be. Május 5-e Bonaparte Napóleon halálának 200. évfordulója. Mit emel ki a császár életútjából? –kérdezzük Hahner Péter történésztől, a Rubicon Intézet főigazgatójától. Árpád kori hagyományőrzőkről készül dokumentumfilm, amelyet nyáron láthatnak az érdeklődök. Mestellér Jánossal, a film rendezőjével beszélgetünk.

A kilencven esztendeje született Miklósházy Attila püspökre emlékezünk. Őt II. János Pál pápa, Mindszenthy József hercegprímás nyomán, az emigráns magyarok lelki gondozásával bízta meg 1989-ben. Miklósházy Attila maga is menekültként érkezett Kanadába 1959-ben, Feladatát 2006-ig, nyugdíjba vonulásáig látta el. Szolgálata alatt többször körbeutazta a Földet, mert a Kárpát-medencén kívül -ahogy a 2003-ban készült beszélgetésben is mondta- "Enyém az egész világ". Székhelye Torontóban volt, ott élt a pickeringi Jezsuita rendházban egészen 2018-ban bekövetkezett haláláig. Miklósházy Attila püspök atya szolgálatát, lassan már másfél évtizede egykori munktársa, Cserháti Ferenc püspök vette át.

A járványügyi korlátozások enyhítésével a budai Várban is újraindult a kulturális élet. A már jól ismert programok mellett új látnivalókkal is találkozhatnak az érdeklődők: „A Hauszmann-sztori” címmel például egy teljesen új, ingyenes kiállítás mutatja be a Budavári Palotanegyed újjászületését. A 2019-ben elindult Nemzeti Hauszmann Program lehetőséget teremt arra, hogy az ország szíveként ismert és szeretett várnegyed ismét régi fényében ragyoghasson, és büszkén hirdesse a magyar építőművészet nagyságát. Hauszmann Alajosról és a Hauszmann-sztoriról Kőrösi Gábor, a Várkapitányság Nonprofit Zrt kommunikációs igazgatója mesél műsorunkban. A Magyar Nemzeti Múzeum május 11-én nyitja meg kapuit a látogatók előtt, kétórás idősávban és létszám korlátozással. Az épületben egyszerre 250 látogató tartózkodhat, az ezen felül érkezőknek várakozniuk kell. Ez ugyanakkor kellemes kikapcsolódást is jelenthet, hiszen nemrég újult meg a Múzeumkert, ahol nagyon is megéri elidőzni. Ezt tette Tóth János András is, aki Marina Eszter múzeumpedagógussal egy rövid séta során elevenítette fel a kert és a múzeum történetének néhány ismert, és néhány kevésbé köztudott vonatkozását. "Kisszebentől a nagy motívumig" címmel online tárlatvezetést hirdet május 15-re a Magyar Nemzeti Galéria, melynek során Csontváry Kosztka Tivadar meseszerű tájaiba és titkaiba pillanthatnak be a látogatók műsorunk vendége, Bán Blanka művészettörténész segítségével.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária

A Vasárnap muzsikusa ma a huszadik század egyik legizgalmasabb, egyéni hangú komponistája, az 1879 és 1936 között élt Ottorino Respighi. Respighinek sikerült ötvöznie a huszadik század tonális újításait a klasszikus formákkal, így időtálló, egyúttal behízelgő szerzeményekkel gazdagította a zenekari repertoárt. A bolognai születésű Respighi a hangszerelés óriásánál, Rimszkij-Korszakovnál tökéletesítette tudását Szentpétervárott. Két további példaképe, Ravel és Richard Strauss ugyancsak a hangszerelés hatáskeltő erejét tudatosította benne. Előszeretettel tanulmányozta a régiek szerzeményeit – különös tekintettel a billentyűs muzsikára, de a természeti hangok kompozícióba emelésének is valóságos mestere volt. Ma fölhangzó műveiben mind reneszánsz táncokra, mind madárhangokra találunk példát – de a jazzes tónus és a nyughatatlan századelő lüktetése is helyet kap a partitúrákban. Jellemző, hogy bár sokáig nem foglalt állást a zenei hagyománytisztelet és a modernizmus vitájában, élete vége felé mégis a modernista zenei irányzatokat elítélő petíció egyik aláírója lesz. A Lorin Maazel vezényelte Clevelandi Zenekar elsőként az 1928-ban keletkezett, filmzenékkel vetekedően látványos Római ünnepek című zenekari tablósorozatot játssza. A négy tétel az Örök Város történetének egy-egy jellemző ünnepét idézi meg: a Circus Maximus feszültségét, a Zarándokünnep elragadtatottságát, az Októberi vadászünnep kedélyét és a Vízkereszt karneváli forgatagát. Az egyes tételekhez maga a zeneszerző mellékelt afféle irodalmi forgatókönyvet, zenei programot. Az első tétel a vadállatok elé hajszolt keresztények és a vérre szomjas római nép ellentétére alapoz. A másodikban Róma harangjai üdvözlik az elcsigázott zarándokokat. Az októberi kép a vadászat évszázados kellékeit idézi meg hajrá-kiáltásokkal, lovak vágtázásával és szerenáddal. A karneváli jelenet végül teljes kaleidoszkóp egy népünnepély hangi sokszínűségével. A Római ünnepek után Respighi ugyancsak római témájú ciklusa, a Róma fenyői hangzik föl Lorin Maazel és a Clevelandi Zenekar fölvételéről. A négy tétel négy római színhelyet idéz föl: a Villa Borghese, egy római katakomba, a Janiculum-domb és a Via Appia fenyőit. Respighi ezúttal sem marad adós a zenei program kifejtésével: gyermekek játéka és körtánca az első tételben, a katakomba mélyéről felszivárgó komor keresztény himnusz a másodikban, csalogányének a holdfényben a harmadik tételben és befejezésül a hajnalban új hódításra induló ókori légiók menetelése.

Beszélgetés a kézműves munka értékéről, a pék szakma spiritualitásáról, és arról, hogy miért vonzó Magyarország egy franciának a kilencvenes években: Stéphan Marret-vel, a Gellérthegyen megbújó Chez Matild pékség tulajdonosával.

„Semmivel sem dicsérhetjük jobban az Istent, mint munkával” – akár a jelmondata is lehetne ez a tőle származó idézet, annak a politikusnak, aki 1892. május 9-én fejezte be földi pályafutását. Életrajzírója így fogalmaz: „Nem kicsinyes pártpolitikai, vagy önző célokért való küzdésben látta ő a képviselői kötelességek teljesítését, hanem abban a törekvésben, mely mindenben a nemzetnek akar hasznára válni.” Egy korabeli cikk pedig azt írja: „Ez az a miniszter, kit az egész nép /…/ áldva sirat. /…/ mert minden ember széles Magyarországon érezte reformjainak jótéteményét.” Üdvözlöm Önöket a zenei szerkesztő Máry Szabó Eszter nevében is. Nagy György András vagyok. A hagyományok életőiben ma a magyar ipar és közlekedés emblematikus alakjáról, Baross Gáborról beszélgetek Schwarczwölder Ádámmal, a Veritas Intézet történészével.

Készítette: Gera Csilla hangmester, Máry-Szabó Eszter zenei szerkesztő és Sárospataki Zsuzsanna rendező

A mai Nyelvédesanyánkat az emlékezésnek szenteljük. - 85 esztendős lenne Lázár Ervin meseíró. Rá emlékezünk egy korábbi beszélgetéssel. - A lengyel író, elbeszélő, a világhírű Quo vadis? című regény szerzője, Henryk Sienkiewicz 175 éve született. Regényét Seress Zoltán olvasta fel a Rádiós Regénytár sorozatban. Ebből hallanak részletet. - A Kossuth-díjas romániai magyar író, meseíró, műfordító, Méhes György születésének 105. évfordulójára emlékezünk. H. Tóth Tibor nyelvész mai jegyzetében a dolgok eredője kifejezésről beszél. Műsorunk végén pedig játszani hívjuk önöket.

Ha sportolókról beszélünk, biztosan az elsők között említjük, hiszen fantasztikus pályafutása során mindent elért, amit egy vízilabdázó, edző, kapitány elérhet.De mélyebb témák is szóba kerülnek: magyarság, hit, kitartás, a munka öröme... (Csiba Lajos felvétele)

A májusi litániák énekei hangzanak el: Hassler: Lorettói litánia (Regensburgi Domspatzen) Sub tuum praesidium - gregorián (Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Jubilate Leánykara) Mozart: Sub tuum praesidium (Barbara Bonney és Elisabeth von Magnus, Concentus Musicus Wie, vez. Nicolaus Harnoncourt) Kodály. Tantum ergo (Pécsi Kamarakórus, org. Ella István, vez. Tillai Aurél)

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária

Mai témáink: - Május 3-án országszerte megkezdődtek az írásbeli érettségi vizsgák, amelyek általános szabályai megjelentek a Magyar Közlönyben. Az Operatív Törzs arra kérte az érettségizőket, ezekben a napokban különösen vigyázzanak magukra, tartsák be a védelmi intézkedéseket. Dr. Birinyi Péter, a budapesti Mikszáth Gyógyszertár gyógyszertárvezető szakgyógyszerésze, a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezete elnöke, a maszk viselésének jelentőségére és a védekezés fontosságára hívja fel hallgatóink figyelmét. - Dr. Antal-Lundström Ilonával, a zenepedagógia professzorával, a fejlesztő zenepedagógia elméletéről és gyakorlatáról, az élményszerű ének-zene tanításról, valamint az ehhez kapcsolódó, a kerettantervi követelményeknek is megfelelő legújabb, elektronikusan letölthető tankönyvekről beszélgettünk. - Palócföld feltáratlan értékeit bemutató, kerékpáros osztálykirándulások szervezési lehetőségeiről Gyula Csabát, a Palóc Út Kulturális Turisztikai Egyesület munkatársát kérdeztük. - Az AFS a világ egyik legnagyobb, több mint 100 éves diákcsere szervezete. Célja főként középiskolás diákok 3-tól 11 hónapig (egy tanév) tartó nemzetközi diákcseréje, akik az AFS programban önkéntesen résztvevő fogadó családoknál családtagként élnek, és az életkoruknak megfelelő iskolába járnak, elsajátítva a fogadó ország nyelvét. A 2021-22-es tanévre választható célországokról, valamint a hazánkba érkező diákok nemzetiségéről Tisóczky Petra, az AFS Magyarország szervezetfejlesztésért és iskolakapcsolatokért felelős koordinátora tájékoztatja hallgatóinkat. - Ma is meghallgathatják Korzenszky Richárd jegyzetét.

A Liszt-díjas muzsikus május 10-én töltené be 97. életévét. Előadóművész, tanár és a fuvolairodalom lelkes kutatója volt. Ihletett tolmácsolásában Mozart D-dúr kvartettjének nyitó tételét, valamint az általa felfedezett és rekonstruált Rössler-Rosetti G-dúr versenyművet idézzük fel. Közreműködik: Kiss András, Bársony László, Botvay Károly és a Győri Filharmonikus Zenekar Sándor János vezényletével.