Bereményi Géza a Magyar Copperfield
Szerkesztő: Nagy György András
Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince
"Igazából egyik brancshoz sem tartoztam és nem akartam karriert egyik műfajban sem, hanem mindent fölpróbáltam, mint egy manöken.” – válaszolta egy interjúban arra a kérdésre, hogy nem forgácsolja-e szét magát. Bátran állítható, hogy a próba sikerült. Nemcsak a színházban, de az irodalomban és a filmezésben is. Ma már nem zavarja az a kettősség, hogy a népszerűségét azok a dalok alapozták meg, amelyeknek nem ő volt az arca. Az előadótól viszont kapott egy indián nevet: a „Puska fia”. Tavaly megjelent önéletírásának viszont a Magyar Copperfield címet adta, ami természetesen tudatosan vállalt párhuzam. A regény születésekor legfeljebb jósolható volt a siker. „A kezdet kezdetén magamban léteztem. Aztán fölém hajolt a legelső másvalaki, akkortól tudok emlékezni" – így indítja Bereményi Géza a kötetet, amely elnyerte az adott év teljes hazai könyvterméséből válogató irodalmi díjat. A Magyar tékában ma Pikó András Gáspár Bereményi-szakértő a beszélgetőtársam.
Kép: A kezdetek (Tükör 1970)
közéleti beszélgetések
Kovács Imre a földreform és a népképviselet Dózsája
Szerkesztő: Pécsi Krisztina
Kovács Imre közíróról, parasztpárti politikusról írt monográfiát Salamon Konrád történész. Életútjának a magyar társadalomra nézve egy fontos szakaszáról beszélgetünk az íróval.
külpolitikai beszélgetések
1. A katonák után a rendőrök is nyílt levélben figyelmeztetik a francia elnököt
2. Nem csitulnak a harcok Izrael és az iszlámista Hamász között.
Szerkesztő: Pozsgai Nóra
1. Polgárháború Franciaországban ? A nyugalmazott tábornokok április 21-én, az aktív katonák április végén intéztek drámai felhívást az ország vezetőihez, múlt pénteken pedig újabb nyílt levelet kapott a francia elnök és a kormány : ezúttal 93 nyugállományú rendőrtiszt kongatta meg a vészharangot az ország polgárháborúval fenyegető állapota miatt. A lakosság, úgy tűnik, nem osztja a politikai vezetők és a fősodratú sajtó felháborodását: a nyílt leveleket immár mintegy 300 ezer civil állampolgár is aláírta. Valóban polgárháború fenyeget-e Franciaországban, és lesz-e következményük a leveleknek ? Erről is beszélgetünk a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatójával, Fejérdy Gergellyel.
2. Jeruzsálem. Hétvégén sem csitultak a harcok Izrael és a szélsőséges iszlámista Hamász között. Az izraeli katonaság folytatta a légicsapásokat a Gázai övezet célpontjai ellen, s közben a területet uraló Hamász is folytatta a rakéták kilövését. Az ENSZ a háború kiszélesedésétől tart. Miért tört ki az utóbbi évek legsúlyosabb izraeli–palesztin-konfliktusa? Valóban háborúvá fajulhat-e a harc a térségben? Mi hozhatna mihamarabbi megbékélést ? Az Antall József Tudásközpont nemzetközi igazgatóhelyettesét, Csepregi Zsoltot kérdezzük.
Ha Luxemburgi Zsigmondnak fia született volna
Szerkesztő: Pál Amanda
Nagy Lajos király lányának férjeként került a magyar trónra Luxemburgi Zsigmond. Később Német -római császár is lett, és hatalmas birodalmát lányára Erzsébetre és férjére, Habsburg Albertre hagyta, aki rövid ideig uralkodott és halála után káoszba fulladt az ország. Vajon elkerülhető lett volna, ha Zsigmondnak fiú utódja örökli a trónt? Kanyó Ferenc történésszel beszélgettünk.
kulturális paletta
A Nibelungok pusztulása és a fordítás győzelme
A hallgatás csöndje és a megszólalás ereje
A kórus, mint a vetítés vászna
Szerkesztő: Nagy György András
„Aki elhiszi az álmot” – fontos mondat ez a Nibelung-énekben, a német nemzeti eposszá vált középkori alkotásban. Természetesen az is lehet valakinek az álma - immár a jelenkorban-, hogy megkapja az Artisjus Irodalmi Nagydíjat. Márton László esetében ez már valóság. Az elismerést saját munkássága mellett kiemelten a több mint 600 könyvoldalt kitevő költemény fordításáért kapta – a szöveg teljes átültetése eddig rajta kívül csak egy embernek sikerült Magyarországon.
A költészeti kategóriában – még mindig Artisjus – nyugodtan mondható akár meglepetésnek is a díjazott személye. Az irodalomtörténészként és szerkesztőként is jegyzett Wirth Imre ugyanis, aki jelenleg szakmai kiállításokat gondoz, regényíróként kezdte a pályafutását. A sikeres nyitás után azonban takarékra kapcsolt. Egy értékelés szerint ez volt a tektonikus rákészülés időszaka, amit csakis a lírai megszólalás követhetett. A szerző magyarázata egy kicsit más...
O Fortuna, / velut Luna / statu variabilis… Nem mindenki hallja ki - és még kevesebben értik - a szerencsét a változékony holdhoz hasonlító latin szöveget a Caramina Burana elsöprően lüktető kezdő hangjaiból. Azt pedig valószínűleg alig néhányan tudják, hogy a zeneszerző mágikus képeket álmodott a szólóénekesek, a kórus és a hangszeres kísérlet mellé, ahogyan azt a mű alcímében egyébként fel is tünteti. A látványt néhány éve az Erkel Színházban életre keltették. Most az Opera otthonra sorozatban mindez az interneten tekinthető meg, május 22-én este 8-tól. Bogányi Tibor az előadás karmestere és egyik alkotója először a kezdetekről beszél.
Kép: Egy pillanat Orff művének előadásából
családi magazin
Tiszteletreméltó Bogner Mária Margitra emlékeztek Érd-Ófaluban
Szerkesztő: Bertáné Pintér Katalin
Zenei szerkesztő: Elek Judit Sára
A székesfehérvári egyházmegyében nagy tisztelet övezi a délvidékről származó Bogner Mária Margit vizitációs nővért, akinek érdi sírjához halálának évfordulóján, számos zarándok érkezik minden évben, szülőhelyéről, Nagybecskerekről és Szabadkáról is.Sokan küldték el a hála és köszönet szavait az idei ünnepre, rokonai és tisztelői közül, akik hozzá fohászkodtak a Covid járvány idején, hogy megszabaduljanak a betegségtől és annak következményeitől.
szombathelyi összeállítás
Éhen Gyula portréja
Szerkesztő: Ferenczy Gyöngyi
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
A Savaria Tendency Art Group egyesület a Művészek a polgári társadalom erősítéséért projektje keretében Szombathely 12 kiemelkedő történelmi személyiségének portréját vázolja fel képben és szavakban. A neves polgárokról Szántó István festőművész készített képet. A jeles egyéniségek életútját pedig szakértő vendégek mutatják be. Elsőként Melega Miklós várostörténész, levéltár-igazgató beszél Éhen Gyuláról, a város legendás hírű polgármesteréről.
mesés irodalom
Benedek Elek: Az erdőzöldítő és mezővirágoztató királykisasszony
Felolvassa: Topolcsányi Laura
Rendező: Varga Andrea
Szerkesztő: Varga Andrea
Ha Luxemburgi Zsigmondnak fia született volna
Szerkesztő: Pál Amanda
Nagy Lajos király lányának férjeként került a magyar trónra Luxemburgi Zsigmond. Később Német -római császár is lett, és hatalmas birodalmát lányára Erzsébetre és férjére, Habsburg Albertre hagyta, aki rövid ideig uralkodott és halála után káoszba fulladt az ország. Vajon elkerülhető lett volna, ha Zsigmondnak fiú utódja örökli a trónt? Kanyó Ferenc történésszel beszélgettünk.
- Gyermeknapi rajzpályázatot hirdetett a Debrecen International Airport.
- Nem minden karon hosszabbítják meg a tanévet a Debreceni Egyetemen.
Kiskőrösi hírek:
- Parasztolimpia színesíti a révbéri pünkösdi vigadalmat.
- Elektronikai és elektromos hulladékgyűjtést szervez Homokmégy.
fejezetek a Magyar Katolikus Egyház életéből
A Szent Ignác évről és a Jézus Társasága magyarországi megtelepedéséről beszél Siptár Dániel történészt
Szerkesztő: Soós Viktor
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Lenyűgözőek és felemelők, reményt és hitet, örömöt és szenvedést egyaránt közvetítenek Hager Ritta alkotásai, amelyekből Belső csend címmel nyílt kiállítás a Vigadó Galériában. Hager Ritta, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas textiltervező és gobelinművész 1949-ben végzett az Iparművészeti Főiskolán, pályakezdőként az Operaház kosztümfestőjeként dolgozott. Családját 1951-ben kitelepítették. 1958-tól tíz éven át az Iparművészeti Vállalat tervezője, kivitelezője volt, majd szabadfoglalkozású textilművész. Számos közéleti szerepet vállalt,1991-1997 között tagja volt az UNESCO kulturális albizottságának, a Magyar Művészeti Akadémiának 2007 óta rendes tagja. Monumentális faliszőnyegek, kárpitok sokaságán spirituális és szakrális témákat dolgoz fel, nyugalmat és erőt sugárzó textiljein központi szerepet tölt be a fény. Hét évtizedes munkássága alatt született alkotásai Isten és ember kapcsolatáról szólnak - igazságról, szentségről és szépségről, az alkotás csodájáról.
(A művész Belső fény című kiállítása június 20-áig látogatható. A képeken Hager Ritta és a kiállítás kurátora, Tóth Norbert, a rendezés pillanatai , valamint az alkotások egy-egy részlete látható. Fotók: Sárba Katalin )
családi magazin
Tiszteletreméltó Bogner Mária Margitra emlékeztek Érd-Ófaluban
Szerkesztő: Bertáné Pintér Katalin
Zenei szerkesztő: Elek Judit Sára
A székesfehérvári egyházmegyében nagy tisztelet övezi a délvidékről származó Bogner Mária Margit vizitációs nővért, akinek érdi sírjához halálának évfordulóján, számos zarándok érkezik minden évben, szülőhelyéről, Nagybecskerekről és Szabadkáról is.Sokan küldték el a hála és köszönet szavait az idei ünnepre, rokonai és tisztelői közül, akik hozzá fohászkodtak a Covid járvány idején, hogy megszabaduljanak a betegségtől és annak következményeitől.
mesés irodalom
Benedek Elek: Az erdőzöldítő és mezővirágoztató királykisasszony
Felolvassa: Topolcsányi Laura
Rendező: Varga Andrea
Szerkesztő: Varga Andrea
kulturális paletta
A Nibelungok pusztulása és a fordítás győzelme
A hallgatás csöndje és a megszólalás ereje
A kórus, mint a vetítés vászna
Szerkesztő: Nagy György András
„Aki elhiszi az álmot” – fontos mondat ez a Nibelung-énekben, a német nemzeti eposszá vált középkori alkotásban. Természetesen az is lehet valakinek az álma - immár a jelenkorban-, hogy megkapja az Artisjus Irodalmi Nagydíjat. Márton László esetében ez már valóság. Az elismerést saját munkássága mellett kiemelten a több mint 600 könyvoldalt kitevő költemény fordításáért kapta – a szöveg teljes átültetése eddig rajta kívül csak egy embernek sikerült Magyarországon.
A költészeti kategóriában – még mindig Artisjus – nyugodtan mondható akár meglepetésnek is a díjazott személye. Az irodalomtörténészként és szerkesztőként is jegyzett Wirth Imre ugyanis, aki jelenleg szakmai kiállításokat gondoz, regényíróként kezdte a pályafutását. A sikeres nyitás után azonban takarékra kapcsolt. Egy értékelés szerint ez volt a tektonikus rákészülés időszaka, amit csakis a lírai megszólalás követhetett. A szerző magyarázata egy kicsit más...
O Fortuna, / velut Luna / statu variabilis… Nem mindenki hallja ki - és még kevesebben értik - a szerencsét a változékony holdhoz hasonlító latin szöveget a Caramina Burana elsöprően lüktető kezdő hangjaiból. Azt pedig valószínűleg alig néhányan tudják, hogy a zeneszerző mágikus képeket álmodott a szólóénekesek, a kórus és a hangszeres kísérlet mellé, ahogyan azt a mű alcímében egyébként fel is tünteti. A látványt néhány éve az Erkel Színházban életre keltették. Most az Opera otthonra sorozatban mindez az interneten tekinthető meg, május 22-én este 8-tól. Bogányi Tibor az előadás karmestere és egyik alkotója először a kezdetekről beszél.
Kép: Egy pillanat Orff művének előadásából
Lenyűgözőek és felemelők, reményt és hitet, örömöt és szenvedést egyaránt közvetítenek Hager Ritta alkotásai, amelyekből Belső csend címmel nyílt kiállítás a Vigadó Galériában. Hager Ritta, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas textiltervező és gobelinművész 1949-ben végzett az Iparművészeti Főiskolán, pályakezdőként az Operaház kosztümfestőjeként dolgozott. Családját 1951-ben kitelepítették. 1958-tól tíz éven át az Iparművészeti Vállalat tervezője, kivitelezője volt, majd szabadfoglalkozású textilművész. Számos közéleti szerepet vállalt,1991-1997 között tagja volt az UNESCO kulturális albizottságának, a Magyar Művészeti Akadémiának 2007 óta rendes tagja. Monumentális faliszőnyegek, kárpitok sokaságán spirituális és szakrális témákat dolgoz fel, nyugalmat és erőt sugárzó textiljein központi szerepet tölt be a fény. Hét évtizedes munkássága alatt született alkotásai Isten és ember kapcsolatáról szólnak - igazságról, szentségről és szépségről, az alkotás csodájáról.
(A művész Belső fény című kiállítása június 20-áig látogatható. A képeken Hager Ritta és a kiállítás kurátora, Tóth Norbert, a rendezés pillanatai , valamint az alkotások egy-egy részlete látható. Fotók: Sárba Katalin )
Válogatás Johann Schobert kamarazenéjéből
Szerkesztő: Szakács Emese
A német származású muzsikus az 1760-as évek párizsi szalonjainak egyik legünnepeltebb billentyűs virtuóza volt, akiért Wolfgang Amadeus Mozart is lelkesedett. Spányi Miklós és Szűts Péter játékában a C- dúr szonátát, valamint a G-dúr szonáta II. tételét idézzük fel.