Műsorújság

Elmondja: Dunai Tamás Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: Sárospataki Zsuzsanna Szerkesztő: E. Román Kata

Idén van Liszt Ferenc születésének 210. évfordulója és immár 10 éve annak hogy megjelent egy vele kapcsolatban kiadott művelődéstörténeti könyvnek is beillő útikönyv a: Budapesti séták Liszt Ferenccel. Vajon mit látott a fejlődő Pest-Budából, a világvárossá váló Budapestből a zeneszerző, zongora-virtuóz? Hol lakott, hol lépett fel, kinél vendégeskedett, ki voltak magyar barátai, s kik voltak tanítványai? Watzatka Ágnes muzeológus, tudományos munkatárs városnéző sétákra invitálja olvasóit e könyvvel, melynek segítségével bejárhatjuk a régi belvárost, a Lipótvárost, Budavárt, a Krisztina- és a Vizivárost, a régi József- és Ferencvárost, a Terézváros központi részét, s a Margit-szigetet. Vele beszélgetünk mai műsorunkban a régi Zeneakadémia Liszt Múzeumában mely a VI.ker Vörösmarty utca 35. sz. alatt június 15-étől lesz újra látogatható szerdánként és szombatonként.

Az elmúlt hetek politikai eseményeiről, történéseiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

Mádl Ferenc, jogtudós, egyetemi tanár, akadémikus, a nemzetközi gazdasági és összehasonlító magánjog kutatója az MDF vezette, első szabadon választott kormány tárca nélküli, illetve művelődésügyi és közoktatási minisztere 2000 és 2005 között volt Magyarország köztársasági elnöke, tíz éve, 2011. május 29-én hunyt el. Mai műsorunkban rá emlékezünk Gróh Gáspár irodalomtörténésszel, aki Mádl Ferenc köztársasági elnöksége idején évekig a Társadalompolitikai Főosztály vezetője, majd Mádl Ferenc mandátumának lejártával az elnök úr haláláig a volt elnök irodájának vezetője volt. Szerkesztő-műsorvezető: Sallai Éva. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince. (fotó: keh.hu)

Turek Miklós színművész, a Versszínház alapítója jótékonysági akciójáról mesél, valamint Pilinszky 100. évfordulójára meseelőadással készül. A budapesti Lengyel Intézetben nyílt tárlat a Varsóban született fotós, Witkacy portréiból. A tárlatnak otthont adó Lengyel Intézet igazgatónővel, Johanna Urbanskával Nagy György András beszélget. Álmomban megcsaltál. Ez a címe a Thália Színház legújabb darabjának. A rendezővel, Kelemen Józseffel beszélget Farkas Éva. (Turek Miklós -fotó: Veres Ádám)

Sajtókonferenciával zárult Székesfehérváron az INDA elnevezésű Demenciához kapcsolódó projekt, amelyet a Katolikus Szeretetszolgálat konzorciumi partnereivel, a győri Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézménnyel és a hajdúböszörményi Fazekas Gábor Idősek Otthonával valósított meg. A hároméves program célul tűzte ki, hogy lehetővé tegyék hazánkban a demenciával élő idősekről való magas színvonalú gondoskodást. Társadalmi érzékenyítő kampányokat szerveztek, tájékoztató kiadványokat készítettek, és kialakították az ún. Alzheimer Café hálózatot Magyarországon. Helyi szinten hatékony demencia programok kialakítását segítették és szorgalmazták az egyes szakterületek, a szakemberek és a társadalom, a generációk közötti párbeszédet, hogy elősegítsék egyrészt a prevenciót, másrészt javítsák az érintettek és a gondozó családok életminőségét.

Péter Károllyal, a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum igazgatójával beszélgetünk. A 2011/12-es tanévben indult zalaegerszegen a városi virtuális diákújság pályázat, mely azóta is töretlen népszerűségnek örvend.

Anyakirályné: Molnár Piroska Királyné: Gubás Gabi Király: Anger Zsolt Liliom: Császár Réka Rózsa: Gáspár Kata Bözsi: Albert Csilla Komorna: Nagy Dóra Rádióbemondó: Egri Bálint Kormornyik: Nikl János Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Hangmérnök: Liszkai Károly és Gera Csilla Rendezőasszisztens: Csókné Varga Hedvig és Varga Zita Szerkesztő: E. Román Kata és Varga Andrea _________________________________________________ 2.) A hinta meg a körtefa magyar népmese Felolvassa: Fesztbaum Béla Hangmérnök: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Rendező: E. Román Kata

Bálint Rezső, a Chaméleon Jazz Band művészeti vezetője Stories albumukról (Fotó: Veres Ádám)

Debreceni hírek: - Szakembereket képeznek a Méliusz Juhász Péter Könyvtárban. - Családi nappal ünnepelt a debreceni Szent László egyházközség. Kiskőrös és térsége hírek: - Gyereknapért kiált a vasárnap, megkezdődnek a kontakt programok Kalocsán. - Hangos siker követte a Pünkösdi Vigadalmat, színvonalas nyári műsorcsokorral folytatódik a rendezvények sora.

Székely Orsolya iparművész magas színvonalú kézműves tervezői munkásságának elismeréséül Ferenczy Noémi-díjat kapott 2021 tavaszán. Jelentős bírósági és más kiemelkedő épületek tereit teszik az abban folyó munkához méltóvá hatalmas mennyezeti és fali lámpaépítményei, világítótestjei. A határozott karakterű alkotások különleges szépségeiről, műhelytitkokról, a jelentős létszámú család és a művészbarátok szeretetéről egyaránt beszélgetünk a művésszel.

Milyen hatása volt egy dunántúli falu papjának, amikor kitört a forradalom 1956-ban? Hogyan befolyásolhatta az eseményeket? És mire számíthatott a megtorlások időszakában - főleg, ha a vezetékneve azonos volt a kommunisták által gyűlölt hercegprímáséval. György Sándor történésszel, a NEB Hivatalának kutatójával beszélgettünk.

Sajtókonferenciával zárult Székesfehérváron az INDA elnevezésű Demenciához kapcsolódó projekt, amelyet a Katolikus Szeretetszolgálat konzorciumi partnereivel, a győri Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézménnyel és a hajdúböszörményi Fazekas Gábor Idősek Otthonával valósított meg. A hároméves program célul tűzte ki, hogy lehetővé tegyék hazánkban a demenciával élő idősekről való magas színvonalú gondoskodást. Társadalmi érzékenyítő kampányokat szerveztek, tájékoztató kiadványokat készítettek, és kialakították az ún. Alzheimer Café hálózatot Magyarországon. Helyi szinten hatékony demencia programok kialakítását segítették és szorgalmazták az egyes szakterületek, a szakemberek és a társadalom, a generációk közötti párbeszédet, hogy elősegítsék egyrészt a prevenciót, másrészt javítsák az érintettek és a gondozó családok életminőségét.

Anyakirályné: Molnár Piroska Királyné: Gubás Gabi Király: Anger Zsolt Liliom: Császár Réka Rózsa: Gáspár Kata Bözsi: Albert Csilla Komorna: Nagy Dóra Rádióbemondó: Egri Bálint Kormornyik: Nikl János Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Hangmérnök: Liszkai Károly és Gera Csilla Rendezőasszisztens: Csókné Varga Hedvig és Varga Zita Szerkesztő: E. Román Kata és Varga Andrea _________________________________________________ 2.) A hinta meg a körtefa magyar népmese Felolvassa: Fesztbaum Béla Hangmérnök: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Rendező: E. Román Kata

Turek Miklós színművész, a Versszínház alapítója jótékonysági akciójáról mesél, valamint Pilinszky 100. évfordulójára meseelőadással készül. A budapesti Lengyel Intézetben nyílt tárlat a Varsóban született fotós, Witkacy portréiból. A tárlatnak otthont adó Lengyel Intézet igazgatónővel, Johanna Urbanskával Nagy György András beszélget. Álmomban megcsaltál. Ez a címe a Thália Színház legújabb darabjának. A rendezővel, Kelemen Józseffel beszélget Farkas Éva. (Turek Miklós -fotó: Veres Ádám)

A második világháború évei alatt és azt követően mintegy 700 000 magyar állampolgár került Sztálin birodalmának GUPVI, GULAG internáló-, kényszermunka- és hadifogolytáboraiba, politikai fogolyként vagy kényszermunkásként. Háromszázezren vagy többen sohasem tértek haza. A GULAG és a GUPVI táborait túléltek az ötvenes évek első felében érkeztek haza Magyarországra. Sokukat az államvédelmi hatóság internált, börtönbe zárt. Őket és a hazaengedetteket is szigorú titoktartásra kötelezték, ezt a traumát évtizedekig hordozniuk kellett magukban: az átélt borzalmakról a rendszerváltásig hallgatniuk kellett. 2015-ben a GULAG/GUPVI Emlékév volt az első komoly áttörés a téma feldolgozásában. Információs kárpótlást kíván nyújtani a Magyar Nemzeti Levéltár az egykor fogvatartottak családtagjainak, ismerőseinek: az áldozatok emlékének megőrzésében, nemzeti múltunk feltárásában tett komoly előrelépésként mindenki számára elérhető adatbázist készített, amely lehetővé teszi a visszaemlékezést és a feldolgozást. 2016–2017 folyamán a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és több megyei tagintézménye is kutatásokat folytatott, feltárta az őrizetében lévő forrásokból, hogy a II. világháború során Magyarországról hányan kerültek szovjet hadifogságba, hány polgári személyt hurcoltak el a Szovjetunióba, valamint közülük mennyien térhettek haza. 2019. április 8-án a Magyar Nemzeti Levéltár megállapodást kötött az Orosz Állami Hadilevéltárral, melynek eredményeképpen az Orosz Állami Hadilevéltár a Nemzeti Levéltárnak átadta a II. világháború alatt a Munkás-paraszt Vörös Hadsereg által foglyul ejtett, és azt követően a Szovjetunió területén működő GULAG és GUPVI táborokban a II. világháború alatt és után hadifogolyként és internáltként fogvatartott összesen 681 955 magyar nemzetiségű katona, illetve polgári személy nyilvántartó kartonjainak digitális másolatát. A 2020 januárjában kezdődő és azóta is folyamatosan zajló feldolgozó munka eredménye a szovjet táborok magyar foglyai adatbázis első kiadása. Dr. habil. Szabó Csaba történészt, főlevéltárost, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatóját a Nemzeti Levéltár GULAG és GUPVI táborokban fogvatartott magyarokról készített adatbázisáról kérdeztem. Beszélgetésünket két részletben dolgozzuk fel: - Mai műsorunkban a 2003-ban indult kutatómunkáról, az informatikai és tudományos együttműködésről, a közel 700 000 hadifogolyként és internáltként fogvatartott magyar nemzetiségű katona, illetve polgári személy nyilvántartó kartonjainak eléréséről beszélgetünk. - Négy hét múlva, június 24-én folytatjuk a beszélgetést: amelyben arról kérdezzük, hogy milyen feladatai vannak a történettudománynak, milyen társadalomtörténeti, hadtörténeti kérdéseket nyitott meg a téma kutatása, miként tudja segíteni a Magyar Nemzeti Levéltár a családokat, a leszármazottakat abban, hogy feldolgozhassák a családtagjaikat ért traumákat. A GULÁG és GUPVI táborokban fogvatartott magyarokról készített adatbázis ide kattintva elérhető.

Székely Orsolya iparművész magas színvonalú kézműves tervezői munkásságának elismeréséül Ferenczy Noémi-díjat kapott 2021 tavaszán. Jelentős bírósági és más kiemelkedő épületek tereit teszik az abban folyó munkához méltóvá hatalmas mennyezeti és fali lámpaépítményei, világítótestjei. A határozott karakterű alkotások különleges szépségeiről, műhelytitkokról, a jelentős létszámú család és a művészbarátok szeretetéről egyaránt beszélgetünk a művésszel.

Milyen hatása volt egy dunántúli falu papjának, amikor kitört a forradalom 1956-ban? Hogyan befolyásolhatta az eseményeket? És mire számíthatott a megtorlások időszakában - főleg, ha a vezetékneve azonos volt a kommunisták által gyűlölt hercegprímáséval. György Sándor történésszel, a NEB Hivatalának kutatójával beszélgettünk.

Valahányszor az előző századforduló pezsgő művészeti életére, esztétikai forradalmaira utalunk, elsősorban a Párizsban működő avantgárd körök tevékenysége kerül szóba, külön is kiemelve a francia fővárosban időző orosz alkotók újításait. Az orosz művészeti forradalom – különös módon – épp a forradalmak városából, Párizsból hódítja meg a világot – legelsősorban Sztravinszkij és a Gyagilev-féle balettegyüttes révén. Kevesebb szó esik a törzsökös francia alkotókról, pedig ők is karakteres alkotásokkal gazdagították az új század zenei kínálatát. Maurice Ravel éppenséggel Gyagilev társulatának komponálta Daphnis és Chloé című balettzenéjét, amely az időbeli egybeesés dacára eltérő zenei törekvéseket követ, mint Sztravinszkij szerzeményei. Az 1912-ben bemutatott balett Hermész isten fia és a pásztorlány mondabeli történetét kelti életre. Ravel utóbb két szvitbe rendezte a balett rendkívül atmoszférikus, megjelenítő erejű tételeit. A mű komponálása során Ravel a baszk tengerparton nyaralt, és emlékiratai szerint a tengerpart látványa nagyban hozzásegítette az Égei-tengernél játszódó misztikus ókori történet fölidézéséhez. A Londoni Szimfonikusok ma az első szvitet játsszák el Pierre Monteux vezényletével. A fölhangzó tételek: Bevezetés és vallási tánc; Közös tánc; Dorcon groteszk tánca; Daphnis graciőz tánca; Lycéion tánca; Titokzatos tánc.