Műsorújság

Elmondja: Dunai Tamás Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: Sárospataki Zsuzsanna Szerkesztő: E. Román Kata

Székely Orsolya iparművész magas színvonalú kézműves tervezői munkásságának elismeréséül Ferenczy Noémi-díjat kapott 2021 tavaszán. Jelentős bírósági és más kiemelkedő épületek tereit teszik az abban folyó munkához méltóvá hatalmas mennyezeti és fali lámpaépítményei, világítótestjei. A határozott karakterű alkotások különleges szépségeiről, műhelytitkokról, a jelentős létszámú család és a művészbarátok szeretetéről egyaránt beszélgetünk a művésszel.

Milyen hatása volt egy dunántúli falu papjának, amikor kitört a forradalom 1956-ban? Hogyan befolyásolhatta az eseményeket? És mire számíthatott a megtorlások időszakában - főleg, ha a vezetékneve azonos volt a kommunisták által gyűlölt hercegprímáséval. György Sándor történésszel, a NEB Hivatalának kutatójával beszélgettünk.

A második világháború évei alatt és azt követően mintegy 700 000 magyar állampolgár került Sztálin birodalmának GUPVI, GULAG internáló-, kényszermunka- és hadifogolytáboraiba, politikai fogolyként vagy kényszermunkásként. Háromszázezren vagy többen sohasem tértek haza. A GULAG és a GUPVI táborait túléltek az ötvenes évek első felében érkeztek haza Magyarországra. Sokukat az államvédelmi hatóság internált, börtönbe zárt. Őket és a hazaengedetteket is szigorú titoktartásra kötelezték, ezt a traumát évtizedekig hordozniuk kellett magukban: az átélt borzalmakról a rendszerváltásig hallgatniuk kellett. 2015-ben a GULAG/GUPVI Emlékév volt az első komoly áttörés a téma feldolgozásában. Információs kárpótlást kíván nyújtani a Magyar Nemzeti Levéltár az egykor fogvatartottak családtagjainak, ismerőseinek: az áldozatok emlékének megőrzésében, nemzeti múltunk feltárásában tett komoly előrelépésként mindenki számára elérhető adatbázist készített, amely lehetővé teszi a visszaemlékezést és a feldolgozást. 2016–2017 folyamán a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és több megyei tagintézménye is kutatásokat folytatott, feltárta az őrizetében lévő forrásokból, hogy a II. világháború során Magyarországról hányan kerültek szovjet hadifogságba, hány polgári személyt hurcoltak el a Szovjetunióba, valamint közülük mennyien térhettek haza. 2019. április 8-án a Magyar Nemzeti Levéltár megállapodást kötött az Orosz Állami Hadilevéltárral, melynek eredményeképpen az Orosz Állami Hadilevéltár a Nemzeti Levéltárnak átadta a II. világháború alatt a Munkás-paraszt Vörös Hadsereg által foglyul ejtett, és azt követően a Szovjetunió területén működő GULAG és GUPVI táborokban a II. világháború alatt és után hadifogolyként és internáltként fogvatartott összesen 681 955 magyar nemzetiségű katona, illetve polgári személy nyilvántartó kartonjainak digitális másolatát. A 2020 januárjában kezdődő és azóta is folyamatosan zajló feldolgozó munka eredménye a szovjet táborok magyar foglyai adatbázis első kiadása. Dr. habil. Szabó Csaba történészt, főlevéltárost, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatóját a Nemzeti Levéltár GULAG és GUPVI táborokban fogvatartott magyarokról készített adatbázisáról kérdeztem. Beszélgetésünket két részletben dolgozzuk fel: - Mai műsorunkban a 2003-ban indult kutatómunkáról, az informatikai és tudományos együttműködésről, a közel 700 000 hadifogolyként és internáltként fogvatartott magyar nemzetiségű katona, illetve polgári személy nyilvántartó kartonjainak eléréséről beszélgetünk. - Négy hét múlva, június 24-én folytatjuk a beszélgetést: amelyben arról kérdezzük, hogy milyen feladatai vannak a történettudománynak, milyen társadalomtörténeti, hadtörténeti kérdéseket nyitott meg a téma kutatása, miként tudja segíteni a Magyar Nemzeti Levéltár a családokat, a leszármazottakat abban, hogy feldolgozhassák a családtagjaikat ért traumákat. A GULÁG és GUPVI táborokban fogvatartott magyarokról készített adatbázis ide kattintva elérhető.

Az utóbbi évtizedben a játékbabák új, textilből készült, egyedi ruházatú és arcú változata jelent meg a kislányok örömére. Kárpátalján is egyre népszerűbbek ezek a játékok, melyek készítésével már a vidéken is többen foglalkoznak. A Beregszászban élő Papp Viktória kézműves 2016-ban kezdett hozzá ehhez a tevékenységhez. Legutóbb a Munkácsy Mihály Magyar házban egy bortárlaton tekinthettük meg egyik legszebb babáját. Papp Vikivel Nyíri Kata beszélgetett.

Az 1938-as Budapesti Eucharisztikus Kongresszuson egy 17 éves, olaszul jól tudó pesti diáklány köszöntötte Pacelli bíboros pápai legátust és titkárát, Montini érseket, később mindkettőjükből pápa lett XII. Piusz és VI. Pál néven. A hölgy az év elején, 99 éves korában hunyt el, és május 29-én 11 órakor lesz a temetése Óbudán, a Jó Pásztor templomban.

Mit hozott és mit vitt a vírus? Van okunk az aggodalomra? Gyermekeink lelkivilágában milyen károkat mértek fel a szakemberek? Az internethez fűződő kapcsolatuk átalakult? És hogyan vélekedik minderről szemünk fénye?

„Mindent Szombathelyért, Szombathelyt semmiért”, Éhen Gyula legendás hajdani polgármester ismert mondása volt ez. Hivatalviselése idején a város lendületesen fejlődött, nem véletlen, hogy tevékenysége máig meghatározó Szombathelyen. Kalocsai Péter történész idézi fel Éhen Gyula munkásságának kiemelkedő fejezeteit.

Anyakirályné: Molnár Piroska Királyné: Gubás Gabi Király: Anger Zsolt Liliom: Császár Réka Rózsa: Gáspár Kata Bözsi: Albert Csilla Miniszterelnök: Dunai Tamás Schumplatz: Egri Bálint Komornyik: Nikl János Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Hangmérnök: Liszkai Károly és Gera Csilla Rendezőasszisztens: Csókné Varga Hedvig és Varga Zita Szerkesztő: E. Román Kata és Varga Andrea ____________________________________________________ 2.) A három kismalac magyar népmese Felolvassa: Fesztbaum Béla Hangmérnök: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Rendező: E. Román Kata

Beszélgetés a kézműves hagyományok értékéről, az időtlenség érzetét árasztó tárgyakról és arról, hogyan válik ihletté a növények alakváltozása.

A második világháború évei alatt és azt követően mintegy 700 000 magyar állampolgár került Sztálin birodalmának GUPVI, GULAG internáló-, kényszermunka- és hadifogolytáboraiba, politikai fogolyként vagy kényszermunkásként. Háromszázezren vagy többen sohasem tértek haza. A GULAG és a GUPVI táborait túléltek az ötvenes évek első felében érkeztek haza Magyarországra. Sokukat az államvédelmi hatóság internált, börtönbe zárt. Őket és a hazaengedetteket is szigorú titoktartásra kötelezték, ezt a traumát évtizedekig hordozniuk kellett magukban: az átélt borzalmakról a rendszerváltásig hallgatniuk kellett. 2015-ben a GULAG/GUPVI Emlékév volt az első komoly áttörés a téma feldolgozásában. Információs kárpótlást kíván nyújtani a Magyar Nemzeti Levéltár az egykor fogvatartottak családtagjainak, ismerőseinek: az áldozatok emlékének megőrzésében, nemzeti múltunk feltárásában tett komoly előrelépésként mindenki számára elérhető adatbázist készített, amely lehetővé teszi a visszaemlékezést és a feldolgozást. 2016–2017 folyamán a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és több megyei tagintézménye is kutatásokat folytatott, feltárta az őrizetében lévő forrásokból, hogy a II. világháború során Magyarországról hányan kerültek szovjet hadifogságba, hány polgári személyt hurcoltak el a Szovjetunióba, valamint közülük mennyien térhettek haza. 2019. április 8-án a Magyar Nemzeti Levéltár megállapodást kötött az Orosz Állami Hadilevéltárral, melynek eredményeképpen az Orosz Állami Hadilevéltár a Nemzeti Levéltárnak átadta a II. világháború alatt a Munkás-paraszt Vörös Hadsereg által foglyul ejtett, és azt követően a Szovjetunió területén működő GULAG és GUPVI táborokban a II. világháború alatt és után hadifogolyként és internáltként fogvatartott összesen 681 955 magyar nemzetiségű katona, illetve polgári személy nyilvántartó kartonjainak digitális másolatát. A 2020 januárjában kezdődő és azóta is folyamatosan zajló feldolgozó munka eredménye a szovjet táborok magyar foglyai adatbázis első kiadása. Dr. habil. Szabó Csaba történészt, főlevéltárost, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatóját a Nemzeti Levéltár GULAG és GUPVI táborokban fogvatartott magyarokról készített adatbázisáról kérdeztem. Beszélgetésünket két részletben dolgozzuk fel: - Mai műsorunkban a 2003-ban indult kutatómunkáról, az informatikai és tudományos együttműködésről, a közel 700 000 hadifogolyként és internáltként fogvatartott magyar nemzetiségű katona, illetve polgári személy nyilvántartó kartonjainak eléréséről beszélgetünk. - Négy hét múlva, június 24-én folytatjuk a beszélgetést: amelyben arról kérdezzük, hogy milyen feladatai vannak a történettudománynak, milyen társadalomtörténeti, hadtörténeti kérdéseket nyitott meg a téma kutatása, miként tudja segíteni a Magyar Nemzeti Levéltár a családokat, a leszármazottakat abban, hogy feldolgozhassák a családtagjaikat ért traumákat. A GULÁG és GUPVI táborokban fogvatartott magyarokról készített adatbázis ide kattintva elérhető.

Kiskőrös és térsége hírek: - Három hímzett terítővel egyedüli kalocsaiként képviseli a várost Kriptáné Halász Zsuzsanna a Hagyományok Házában. - Megújult a császártöltési Uszoda, júniusban a Sváb ételek fesztiválja várja a településre látogatókat. Debrecen hírei: - A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal ismét elindította a mobil ügyfélszolgálatot. - Gyereknapi villamosok indulnak Debrecenben a hétvégén.

Az Önkéntes Szemle online folyóirat első száma nemrég jelent meg. Működésével hozzá kíván járulni a magyar önkéntesség fejlődéséhez, szakmai színvonalának emeléséhez. Többek között erről beszélgetünk a főszerkesztővel, Bartal Anna Mária szociálpolitikussal, szociológussal az Önkéntesség Évében.

Herczegh Anita asszonnyal, Áder János köztársasági elnök úr feleségével, Gyermeknap alkalmából a Regőczi István katolikus papról elnevezett alapítvány létrehozásáról, célkitűzéseiről, feladatairól, valamint a Magyar Máltai Szeretetszolgálatban végzett jószolgálati nagyköveti tevékenységéről, a Kárpát-medencében élő magyar gyermekek és a hátrányos helyzetű fiatal tehetségek támogatásáról beszélget Sallai Éva. Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter. Aki kézen fog egy gyermeket, máris tett valamit a jövőért. (Herczegh Anita) (fotó: http://herczeghanita.keh.hu) A Regőczi István Alapítvány a koronavírus árváiért minden felajánlást köszönettel fogad. Bankszámlaszáma: 11705084-21448492, honlap: www.regoczialapitvany.hu.

Mit hozott és mit vitt a vírus? Van okunk az aggodalomra? Gyermekeink lelkivilágában milyen károkat mértek fel a szakemberek? Az internethez fűződő kapcsolatuk átalakult? És hogyan vélekedik minderről szemünk fénye?

Anyakirályné: Molnár Piroska Királyné: Gubás Gabi Király: Anger Zsolt Liliom: Császár Réka Rózsa: Gáspár Kata Bözsi: Albert Csilla Miniszterelnök: Dunai Tamás Schumplatz: Egri Bálint Komornyik: Nikl János Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Hangmérnök: Liszkai Károly és Gera Csilla Rendezőasszisztens: Csókné Varga Hedvig és Varga Zita Szerkesztő: E. Román Kata és Varga Andrea ____________________________________________________ 2.) A három kismalac magyar népmese Felolvassa: Fesztbaum Béla Hangmérnök: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Rendező: E. Román Kata

A nagyszerű magyar diplomata memoárja felidézi: miként élt Bánffy Kata, gróf Bánffy Miklósnak, a Nemzeti Színház egykori vezetőjének, később külügyminiszternek, majd a Romániába visszaköltözött irodalomszervezőnek, a trilógia szerzőjének leánya Tangerben, ahol világtengerek és kontinensek találkoznak. Egy életforma - tanulságokkal és nemzetközi kulturális értékekkel - anekdotikusan megidézve...

A Generációkban arra törekszünk, hogy különböző korosztályokból hívjunk vendégeket, akikkel olyan témákat tárgyalunk meg, melyekről úgy gondoljuk, hogy minden korcsoport számára érdekesek lehetnek. Ma folytatjuk négy héttel ezelőtt megkezdett beszélgetésünket, a témánk: generációk az iskolapadban, és azt vizsgáljuk, hogy a különböző korosztályok számára mennyiben térnek el a közoktatásban megszerzett tapasztalatok. Vendégek: - Barcsák Ági (Z-generáció) - Barcsák Marianna (X-generáció) - Kereszturi József (a baby boomerek generációja)

Az Önkéntes Szemle online folyóirat első száma nemrég jelent meg. Működésével hozzá kíván járulni a magyar önkéntesség fejlődéséhez, szakmai színvonalának emeléséhez. Többek között erről beszélgetünk a főszerkesztővel, Bartal Anna Mária szociálpolitikussal, szociológussal az Önkéntesség Évében.

Herczegh Anita asszonnyal, Áder János köztársasági elnök úr feleségével, Gyermeknap alkalmából a Regőczi István katolikus papról elnevezett alapítvány létrehozásáról, célkitűzéseiről, feladatairól, valamint a Magyar Máltai Szeretetszolgálatban végzett jószolgálati nagyköveti tevékenységéről, a Kárpát-medencében élő magyar gyermekek és a hátrányos helyzetű fiatal tehetségek támogatásáról beszélget Sallai Éva. Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter. Aki kézen fog egy gyermeket, máris tett valamit a jövőért. (Herczegh Anita) (fotó: http://herczeghanita.keh.hu) A Regőczi István Alapítvány a koronavírus árváiért minden felajánlást köszönettel fogad. Bankszámlaszáma: 11705084-21448492, honlap: www.regoczialapitvany.hu.

Ma este egy valódi komolyzenei örökzöld idézi elénk Londont az 1717-ik esztendőben. A komolyzenei alaprepertoár egyik állandó darabjáról lévén szó talán meglepő, de Georg Friedrich Händel Vízizenéjének voltaképpen nincs kanonikus, eredeti változata. E nagyszabású és fényűző, legendák övezte szerzeményből – melyet az uralkodó, I. György angol király mindjárt a bemutató estéjén kétszer is megismételtetett – eredeti szerzői kézirat, végleges tisztázat egyáltalán nem maradt fenn. Minden idők egyik legismertebb komolyzenei slágere csupán egy sor egymástól eltérő kiadásban öröklődött át nemzedékről nemzedékre. Híven a barokk korszakhoz, amikor a tételek sorrendje szükség szerint szabadon változtatható volt. Másfelől pedig tág teret engedve a zenetörténeti kutatóknak, akik időről időre előrukkolhatnak egy-egy, az állítólagos eredetihez közelítő változattal. Robert Haydon Clark és régizenei együttese, a Londoni Consort a legújabb kutatások fényében állította össze saját olvasatát, ami pedig a tételsorrendnél is fontosabb: avatott angol régizenészek lévén igyekeztek föleleveníteni a Händel-korabeli, kissé nyers és nagyon eleven hangzást vadászkürtökkel, furulyákkal, natúr trombitákkal és üstdobokkal.