Műsorújság

Felolvassa: Oberfrank Pál A műsort Liszkai Károly hangmester, Máry Szabó Eszter zenei szerkesztő, E. Román Kata szerkesztő és Sárospataki Zsuzsanna rendező készítette.

Beszélgetőtársak: Ullmann Péter Ágoston emeritus perjel, Kusler Ágnes művészettörténész és Balogh Péter Piusz gödöllői apát. Kép: Nagy Sándor A hadak útja című monumentális pannója (részlet) Fotó: MNM

A Háló Egyesület alapító tagjaival, Szeibert Andrással, Thuróczy Györggyel és telefonon Erdélyből Csobot Györgydeák Szabolccsal beszélget Balla Ferenc. Az Összetartozunk, számon tartalak, felhívlak! kezdeményezésről bővebben a Háló honlapján, vagy közösségi oldalán tájékozódhatnak.

Molnár Ottó grazi magyar lelkésszel Szerdahelyi Csongor beszélget

A somogyi középiskolások kisfilmes alkotói pályázatáról Gulyás Lóránt tudósítása.

A magyar küldöttség 1920. június 4-én írta alá az első világháborút lezáró békeszerződést a versailles-i Nagy-Trianon-kastélyban.

Liliom: Császár Réka Rózsa: Gáspár Kata Bözsi: Albert Csilla Miniszterelnök: Dunai Tamás Várparancsnok: Mészáros Tamás Rádiótechnikus: Egri Bálint Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Hangmérnök: Liszkai Károly és Gera Csilla Rendezőasszisztens: Csókné Varga Hedvig és Varga Zita Szerkesztő: E. Román Kata és Varga Andrea __________________________________________________ 2.) Csodahegedű magyar népmese Felolvassa: Zsurzs Kati Hangmérnök: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Rendező: E. Román Kata

A mai Színházi Disputában az egy éve elhunyt Udvaros Bélára emlékezünk. Zenei szerkesztő: Csiba Lajos A különleges sorsú színházi rendező 1925. január 10-én született, Budapesten, 1949-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanulójaként szerezte meg diplomáját. Ezután pályája repülőrajtot vett, de - miután szerelembe esett Dévay Camilla színésznővel és feleségül vette - megpecsételődött a sorsa, ugyanis Dévay Camillát politikai okokból nemkívánatos személlyé nyilvánították. Az ötvenes években több évre mindkettejüket eltiltották szakmájuk gyakorlásától, majd 1957-ben végre állást kaphattak - vidéken, a Kecskeméti Katona József Színházban, ahol 16 évadot töltöttek. Ezután együtt szerződtek Békéscsabára is, Udvaros Béla 11 évad után innen ment nyugdíjba, pályája azonban korántsem ért véget. Az ő nevéhez fűződik ugyanis a rendszerváltás után megalapított Evangélium Színház létrejötte is.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince Szerkesztő: Gőbel Ágoston

Debreceni hírek: - Önellátóak lehetünk oltóanyagból az épülő debreceni gyárnak köszönhetően. - Átszervezik a szülészeti és nőgyógyászati ellátást Debrecenben. Kiskőrös és térsége hírek: - Emlékezetes műsorral és családi nappal búcsúztatják az évet a néptáncosok. - Ingyenes színházi előadásokat szállít Dunapatajra a Déryné program.

Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa Létezik-e olyan, hogy női film? Mit tud hozzáadni egy filmalkotáshoz, ha nő a rendezője vagy főszereplője? A Magyar Nemzeti Filmintézet Női szerepek címmel indított ismeretterjesztő oldalt, ennek kapcsán három olyan filmdrámáról beszélgetünk, melyekben hangsúlyos a női nézőpont. Vendégeink Borbély Alexandra és Deák Zsuzsa.

Jogsegély: a tulajdonjog részjogosítványairól Szalay Kornél Géza jogásszal beszélgetünk.

Szekér Nóra történésszel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti levéltára kutatójával, Herczegh Géza, a nemzetközi jog professzora, a Hágai Nemzetközi Bíróság magyar bírája, Magyarország külpolitikája 1914-1945, Magyarország a világháborús Európában című, a napokban megjelent könyve lektorával, a kötet aktualitásáról, szerzőjének látásmódjáról, a nagyhatalmi játszmák nemzet- és sorsfordító hatásáról, a trianoni békeszerződés következményeiről, a Nemzeti Összetartozás Napja jelentőségéről beszélget Sallai Éva. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince. (fotók: www.magyarszemle.hu)

Liliom: Császár Réka Rózsa: Gáspár Kata Bözsi: Albert Csilla Miniszterelnök: Dunai Tamás Várparancsnok: Mészáros Tamás Rádiótechnikus: Egri Bálint Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Hangmérnök: Liszkai Károly és Gera Csilla Rendezőasszisztens: Csókné Varga Hedvig és Varga Zita Szerkesztő: E. Román Kata és Varga Andrea __________________________________________________ 2.) Csodahegedű magyar népmese Felolvassa: Zsurzs Kati Hangmérnök: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Rendező: E. Román Kata

A Színészkirály emlékezetére "Emlékszem a röpülés boldogságára" címmel összegyűjtött írásaiból és egy anekdotát felidézve érdemes gondolnunk. Korfestő, a viszonyokat leleplező, amit leírhatott... Ne felejtsük el.

A régi korok szerzetesei még tudták, melyik növény mire való és milyen betegségre gyógyír egy-egy állati, urambocsá' emberi alapanyag. A századokon át megszakítás nélkül működő monostorok óriási tapasztalatot halmoztak fel a gyógyítás terén, melyet könyvekben, receptúrákban jegyeztek le. A Pannonhalmi Főapátság alapítása után nem sokkal már kórházat tartott fenn a környék betegeinek ellátására. A könyvtárban ma is több régi orvosi könyvet, receptgyűjteményt őriznek. Ezek közül talán a legfontosabb Reisch Elek szerzetes munkája 1735-ből. A könyvecske több mint ötszáz receptet tartalmaz, sok, ma már hátborzongatóan ható alapanyaggal. Mégis e receptek adtak ötletet és ihletet a főapátság mai, korszerű termékeihez. Kalauzunk Szabó Márton bencés szerzetes, az arborétum és a gyógynövénykert vezetője.

Jogsegély: a tulajdonjog részjogosítványairól Szalay Kornél Géza jogásszal beszélgetünk.

Szekér Nóra történésszel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti levéltára kutatójával, Herczegh Géza, a nemzetközi jog professzora, a Hágai Nemzetközi Bíróság magyar bírája, Magyarország külpolitikája 1914-1945, Magyarország a világháborús Európában című, a napokban megjelent könyve lektorával, a kötet aktualitásáról, szerzőjének látásmódjáról, a nagyhatalmi játszmák nemzet- és sorsfordító hatásáról, a trianoni békeszerződés következményeiről, a Nemzeti Összetartozás Napja jelentőségéről beszélget Sallai Éva. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince. (fotók: www.magyarszemle.hu)

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince Szerkesztő: Gőbel Ágoston

A mohácsi csata és világháborús veszteségeink mellett legnagyobb nemzeti tragédiánk, a trianoni békediktátum emlékestéjén idézzük föl korabeli lemezfölvételek segítségével, miként mutatkozott meg az ország megcsonkításának döbbenete és a revízióba vetett hit a harmincas-negyvenes évek népszerű zenéjében. Ahogyan legnagyobb költőink – Kosztolányi, Juhász Gyula, József Attila, Tóth Árpád – versek sokaságát szentelik az ország brutális szétszabdalásának; ahogyan a köztéri szobrászat emlékművekbe, ahogyan Bartók, Lajtha László és Dohnányi klasszikus zeneművekbe önti a nemzeti fájdalmat, a kor szórakoztató zenei műfajai is hangot adnak a közhangulatnak. Magyarnóta- és táncdalszerzők, szalon- és katonazenészek felvételei sírják rádióból és gramofonlemezről a történelmi igazságtalanság és a családi tragédiák fölött érzett bánatot. Az sem csoda, ha a panasz hangjai közé nemegyszer a dacos ellenállás és az igazságtétel szózata keveredik. Hallgassuk a megrázkódtatást átélt nemzedék iránti együttérzéssel e zenés kordokumentumokat, amelyeknek szerzői közt olyan jelességek szerepelnek, mint Erdélyi Mihály, Fráter Lóránd, Kulinyi Ernő vagy Szabados Béla. Előadóik pedig az akkori magyar szórakoztatózene legnépszerűbb képviselői, egyebek közt Kalmár Pál, Szedő Miklós, az Odeon Zenekar, a kor élenjáró cigányzenekarai vagy épp a Fricsay Richárd vezényelte Magyar Királyi Mária Terézia Gyalogezred-zenekar.