Műsorújság

Felolvassa: Cseke Péter Hangmérnök: Varga Károly Zenei szerkesztő: Dévény Mária Dramaturg: E. Román Kata Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Az első világháború után szervezett nemzetközi gyermekmentő akció vasi vonatkozásainak nyomába eredt Bodó Judit szombathelyi középiskolai történelemtanár. Kutatási eredményeinek egy részét már közzétette a Vasi Szemlében, de munkája még nem ért véget, hiszen mindig talál egy újabb érdekes szálat, amelynek a segítségével tovább szövi a történetet.

A Labdarúgó-Európa-bajnokság határozta meg ezen a héten az emberek többségének mindennapjait, de emellett a politikai életben is történtek lényegesek. Erről beszélgetünk Huber Szebasztián politikai elemzőkkel. 1958. június 16-án végezték ki Nagy Imrét és mártírt társait. A koncepciós perről beszélgetünk Marossy Endre hadtörténésszel. A kórházak adósságállománya nőtt a pandémia idején. Balaton Péter a Kórházak és Rendelőintézetek Szövetségének főtitkára fejti ki véleményét. Együttműködési megállapodást ír alá a Budapesti Corvinus Egyetem és a Kopp Mária Intézet. Fűrész Tündével, a KINCS elnökével beszélgetünk. Az emberek 89 százaléka támogatja a kormány egyszer használatos műanyagok visszaszorítását célzó lépéseit. Állapította meg a Klímapolitikai Intézet elemzése. Litkei Máté János igazgatóval beszélgetünk. Várják a hallgatók jelentkezését a Campus Mundi programba, amely keretében külföldi részképzésen vehetnek részt. Bokodi Szabolcs, a Tempus Közalapítvány felsőoktatási igazgatója nyilatkozik. Az amerikai-orosz csúcstalálkozóról Nógrádi Györgynek, a Corvinus Egyetem tanárának véleményét kértük. Egyre több szakember foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a mese nem csak a gyerekeké. Így volt ez a Határtalan tudás budapesti rendezvényén is. KlitsieSzabad Boglárka etnográfussal, Prima Junior díjas mesemondóval, a Hagyományok Háza népmese szakelőadójával beszélgetünk.

Azt, hogy a portugálok elleni vereség után lesz-e még esélyünk a továbbjutásra a labdarúgó Európa-bajnokságon, szombat délután megtudjuk. De a papírforma szerint nem mi vagyunk az esélyesek a francia, majd a német csapat ellen sem. Pedig a XX. század közepének évtizedeiben egy ilyen csoportban is a mi lettünk volna az esélyesek. Akkor játszott Grosics Gyula, aki idén lett volna 95 éves. A legendás "Fekete Párduc", az Aranycsapat tagja 2014-ben hunyt el, halálának a napokban volt az évfordulója. Gyermekként papnak készült, de a reverenda helyett végül a fekete kapusmezt választotta, amiben dicsőséget szerzett Hazánknak. Pedig az ország az '50-es években nem bánt vele kesztyűs kézzel. Koholt vádak alapján letartóztatták, meghurcolták, pályája derékba tört. De hite a legnehezebb időkben sem hagyta el, így eljutott a megérdemelt megbecsülésig, Teremtőjéhez a Nemzet Sportolójaként tért meg Grosics Gyula, akire a 80. születésnapján készült beszélgetéssel emlékezünk

A mai Meghívóban a kortárs művészetek kerülnek a fókuszba! - „Két idősíkon játszódó színházi szabadulószoba” – így foglalható össze a Watergate: Az időkripták rejtélye című előadás a Kolibri Pincében. - A hétvégén ingyenesen látogatható a Gallery Weekend Budapest, azaz a kortárs képzőművészeti galériák fesztiválja! - Vendégünk lesz Borbiczki Ferenc, aki 30. évadát fejezte be a Vígszínházban. Jövő hétfőtől pedig rádiónk műsorán is szerepel majd: ő olvassa fel Eötvös Károly A balatoni utazás vége című művének adaptációját a Rádiós Regénytárban. - Vidéki ajánlatunkban pedig felhívjuk figyelmüket a ZaKo fesztiválra.

Hangmester: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince

Mint azt bizonyára Önök is tapasztalták: a régi hangfölvételek hallgatása semmi máshoz nem hasonlítható izgalmakat tartogat: egyszerre zenei élmény és különös időutazás. Hisz a 70-80 éve rögzített fölvételek nem csupán az egyes szerzemények interpretációs hagyományainak forrásaihoz vezetnek, de egyszersmind bebocsáttatást nyújtanak számunkra az utolsó romantikus előadói nemzedék legendás világába. Tartsanak velünk ma hanglemezmúzeumunknak ama szakaszába, ahol a harmincas évek kincsei lelhetők föl. A vasárnap muzsikusa ma a két világháború közötti zenei élet körülrajongott, különleges adottságú német zongoraművésze, az 1882 és 1968 között élt Elly Ney. Noha vállalhatatlan politikai elköteleződése elszigetelte a második világháború utáni évtizedek zenei életétől, Elly Ney muzeális fölvételei arról győzik meg a hallgatót, micsoda vesztesége a világnak, ha ilyen kivételes művészegyéniségek ideológiák szolgálatába szegődnek ahelyett, hogy az egyetemes emberi értékeket hirdetnék, fölébe kerekedve politikai kurzusok és világnézetek viaskodásának. Ez a briliáns technikával megáldott művész elsősorban a bécsi szerzők specialistájaként vívott ki közcsodálatot. Beethoven-fölvételei a férfi pályatársakat – egyebek közt a művésznőt csodáló Wilhelm Kempffet, Alfred Cortot-t vagy Walter Giesekinget – is komoly kihívás elé állították. Ezt bizonyítja Beethoven opus 19-es, 2., B-dúr zongoraversenyének 1937-ben rögzített fölvétele a Berlini Landesorchesterrel és Fritz Zaun karmesterrel. Beethoven 2. koncertje után Elly Ney egy másik bécsi szerző, Richard Strauss szerzeményét, a d-moll Burleszkot játssza a Berlini Állami Operazenekarral és Willem van Hoogstraten karmester társaságában. Ez az 1885-ben, Strauss 21-ik életévében írott, parádés technikai fölkészültséget megkövetelő, frivol szerzemény mintegy a bécsi aranykor, a szakadatlanul keringőző-sörözgető-majálisozó és lovasparádézó császárváros görbe tükre mélységes stílusismerettel és még több szeretettel. A szólistával szemben támasztott követelményekre mi sem jellemzőbb, mint hogy a mű dedikáltja, a korszak egyik legnagyobb pianistája, Hans von Bülow „komplikált esztelenségnek” nevezte, és visszautasította, hogy eljátssza. A mű első, most megszólaló lemezfölvétele 1934-ben készült.

Rubold Ödön a tolnai táj, és azon belül Tolna város szerelmese - hiszen onnan származik. A halászlének mestere. A Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, a Nemzeti Színház társulatának tagja mesél a gyermekkor ízeiről, a nagymama főztjéről, a barátaival alapított halászléversenyről, és azt is elárulja, mitől más és mitől olyan finom az a bizonyos tolnai halászlé.

Nógrádi Gábor íróval most folytatjuk a két hete megkezdett beszélgetést. Buvári Márta nyelvész a szólásokat veszi górcső alá. Műsorunk végén pedig játszani hívjuk önöket.

Vendégünk politológus, "politikai gondolkodó", mégsem napi témák kerülnek szóba beszélgetésünkben, hanem az általánosabb mozgató rugók: a megérzés, a sokféle elemzés lehetősége, a hovatartozás... (Csiba Lajos felvétele)

Rendezte: Solymosi Ottó A felvétel a Hungaroton stúdiójában készült, 1979-ben.

Mai magazinunkban egyebek közt egy várásatásról és egy maratoni horgászversenyről is tudósítunk Önöknek.

A "Champs-Elysées-beli kis Mozart" – így emlegette Rossini a vidám zenei műfaj egyik legnépszerűbb egyéniségét, Offenbachot. Az összeállításban részletek szólnak az „Orfeusz az alvilágban”, a „Párizsi élet, a „Szép Heléna” és a „Hoffmann meséi” című szerzeményekből.