Műsorújság

A főbb szerepekben: Hegedüs D. Géza, Schnell Ádám, Széles Tamás. Dramaturg-rendező: Kőváry Katalin. Készült a Médiatanács támogatásával.

A tizenkilencedik századra a gyulai vásár közép-európai hírnévre tett szert. A vásárok mellett a feldolgozóipar is jelentősen fejlődött ebben az időszakban. Az 1900-as évek elején ifj. Balogh József házi gazdaságából kikerült kolbász készítményeit már Európa-szerte ismerték. Balogh József műhelyében dolgozott Stéberl András is, aki nagyüzemi tapasztalatokkal a tarsolyában költözött Gyulára és ismerte fel a térségben, valamint a hentesmesterségben rejlő erőt. Stéberl András megteremtette a Gyulai kolbász és egyéb szárazkolbászok üzemszerű gyártását. A Gyulai kolbász gyártása ma is eredeti helyszínén történik, hagyományos technológiák alkalmazásával, igazi bükkfával, igazi füstön füstölik, igazi érlelőben szárítják. Vendégünk Gila Éva. a Gyulahús kft marketing menedzsere és Hajduk Zoltán a cég szárazárúüzemének vezetője.

November 17-e a koraszülöttek világnapja. Magyarországon évente 8000 csecsemő idő előtt érkezik a világba. A gyors segítségnek és a gondos egészségügyi ellátásnak köszönhetően a koraszülöttségből fakadó problémák leküzdhetők, de a sok nehézséggel teli út csak elkezdődik, amikor hazakerül a baba. A család ilyenkor légüres térbe kerül – soksok információra, támogatásra van szükségük, a sorstárs szülőkből álló Koraszülöttekért Országos Egyesülethez is fordulhatnak ilyenkor. A Várkert Bazár ad otthont a PICi kiállítás – Óriás Hősök fotótárlatnak. A képeken szívszorongató helyzetek, a koraszülött fejlesztés sokszor fájdalmas pillanatai, anyai és gyermeki küzdelmes sorsok jelennek meg. A kiállításról és a korábban érkező babák és családjaik életéről hallhatnak összeállításunkban. A képek forrása: https://www.facebook.com/koraszulottcom/

A bikavér az Egri borvidék legrégebbi és legismertebb borfajtája, márkája. Legalább százötven éves múlttal büszkélkedhet, története mégis feldolgozatlan volt egészen idáig. Szilágyi Réka borkultúra-szakértővel beszélgetünk Az egri bikavér című könyvről, amely nemrégiben jelent meg, és Réka az egyik szerzője. Mikor készülhetett az első bikavér, és milyen fajták házasításából állt? Volt-e házasítási receptúra? Milyen szerepet játszott a történelem és a politika a bor történetében? Többek között ezekre is választ kapunk ebben a komoly kutatómunkára alapuló, hiánypótló kötetben. ---- fotók: Jaffa Kiadó

Ezúttal a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolára szomszédolunk el, ahol szerdán a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM), a Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány (HEH) és a Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája (MSZKI) szervezésében mutatták be a fenti címmel a hiánypótló áttekintést adó, többéves kutatási projekthez is kapcsolódó tanulmánykötetet. Beszélgetőtársaink: Deák Viktória Hedvig, az Árpád-házi Szent Margitról Nevezett Szent Domonkos Rendi Nővérek Apostoli Kongregációjának főnöknője, Fejérdy András szerkesztő, a PPKE Történettudományi Intézetének egyetemi docense és Gárdonyi Máté, a PPKE Hittudományi Karának tanszékvezetője.

Gyulán és környékén, az elmúlt időszakban számos turisztikai fejlesztés valósult meg és jelenleg is van folyamatban. A város elsődleges vonzereje az Almásy kastély 8,5 hektáros parkjában elhelyezkedő gyógy-, élmény- és strandfürdő. A pihentető, gyógyító fürdőzés mellett az alföld páratlan természeti környezete, a várost átszelő Ó-Körös és a város épített, kulturális, művészeti örökségei is beépíthetők a régió folyamatosan bővülő turisztika kínálatába. Ezek közé tartozik a város egyik szimbólumának számító Almásy kastély. Az épület felújított és új feladatokkal megtöltött Stefánia szárnyát idén nyáron nyitották meg. Az európai szintű látogató és fogadó tér mellett bálterem, látványkonyha, és csemegetár várja a látogatókat.

Jegyzetíró: Gerstner Károly

Mai adásunkban amellett, hogy a magyar irodalom két jeles alakjának, Keresztury Dezsőnek és Oláh Jánosnak a vidéki kötődéséről beszélgetünk, szólunk pár szót a nemrég véget ért vadászati világkiállítás hozadékairól is ...

Részletekaz oratóriumból

Az elhangzó írások: A kisfiú álma, Igen és nem, Bűnök és gyerekek, Két könnycsepp, Nagyvárosi legenda, Anci, Akit nem lehet elfelejtenünk (Az elhangzó novellák az Új Ember c. hetilapban jelentek meg) Vereség, Én Jézusom, Jézus és a bűn, A teljesség felé

Zenei szerkesztő: Barlay Zsuzsa Rendező: Tar Éva

Ünnepélyesen átadták a Katolikus Karitász új országos központját és a Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat épületét. Écsy Gábor országos igazgatóval beszélgetünk. „Nincs jövő és nincs munkahely egy halott bolygón” - üzenték a fiatalok a glasgow-i klímakonferencia résztvőinek. A találkozó kapcsán a Klímapolitikai Intézet elemzést készített a témáról. Toldi Ottó kutatásvezetővel beszélgetünk. A klímapolitikáért felelős államtitkárral is találkoztak azok a magyar fiatal aktivisták, akik a glasgow-i klímacsúcs több rendezvényen is részt vettek. Farkas Dorkával, a Magyar Természetvédők Szövetségének kommunikációs munkatársával beszélgetünk. Együttműködési megállapodást írt alá a Kopp Mária Intézet és a poznańi Család- és Társadalomtudományi Tanulmányok Intézete. Erről számol be Molnár Balázs a KINCS stratégiai és koordinációs elnökhelyettese. A „Nemzeti identitás és emlékezés kultúra a fiatalok körében” tárgyú közvélemény-kutatást a Nemzeti Örökség Intézet megbízásából a Nézőpont Intézet készítette. Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézet főigazgatója értékeli a felmérést. .Óriásit csökkent az örökbefogadások száma, miközben több a várakozó szülő, mint a gyerek. Az örökbefogadás világnapja kapcsán Szilvási Lénával, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetőjével beszélgetünk. .„Valami fáj, ami nincs. A trianoni békekötés előzményei és következményei” című tanulmánykötet megjelent a VERITAS-könyvek sorozatban. Szerkesztőjével, Anka Lászlóval, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos munkatársával beszélgetünk. Sapiencia nap a Sapiencia Hittudományi Főiskolán.

Mi van a vadászok süteményében? Hogyan kerülnek a tápiószecsői cukrászda süteményei a világhírű Orient Expresszre? Tápiószecsőn van a központja annak a családi cukrászda-hálózatnak, amely az utóbbi években egyre-másra halmozza a szakmai és közönségsikereket. Ország tortája, cukormentes ország tortája, a vadászati világkiállítás tortája és az Orient Expressz süteményei – hogy csak néhányat említsünk. Hogyan indult a hely, és hogyan indult a mester? Ipacs Balászné Rózsa tulajdonos, és Füredi Krisztián vezető cukrászmester vendégei voltunk a tápiószecsői Hisztériában.

Juhász Judit és Lázár Csaba a Hangoskönyvről Horváth Katalin jegyzete nyelvi játék

„Nem fontos, mennyit adunk embertársainknak, ha mindent odaadunk, ami bennünk van. Amit nyújtunk, annak érvényességét, értékét nem a mennyisége, hanem teljessége határozza meg. ” - ez volt a karmester-zeneszerző ars poeticája, akinek pályája a budapesti Operaháztól Németországon, Monte-Carlón, Londonon át a dallasi, a minneapolisi, a washingtoni és a detroiti zenekarokig ívelt. Vezényletével mintegy hatszáz zeneművet rögzítettek lemezre, melyek közül legnevezetesebb Joseph Haydn összes szimfóniájának sorozata. Doráti Antalra emlékezve az osztrák zeneszerző fisz-moll, „Búcsú”-szimfóniáját idézzük fel. Közreműködik a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara.