Műsorújság

A főbb szerepekben: Hegedüs D. Géza, Schnell Ádám, Széles Tamás. Dramaturg-rendező: Kőváry Katalin. Készült a Médiatanács támogatásával.

Pécsi Györgyi irodalomtörténésszel, a Magyar Művészeti Akadémia Kiadójának vezetőjével beszélgettünk saját írói munkáiról, szakmai tevékenységéről, a Kiadó eddigi jelentős számban megjelent kiadványairól és a jövő terveiről.

Térképész, matematikus, üvegfestő, rajzművész, tájképfestő - a mozgalmas 16. század egyik legsokoldalúbb, de kevésbé ismert alkotója Augustin Hirschvogel. Életművének egy jelentős szeletét a Szépművészeti Múzeumban néztük végig Bodnár Szilviával, a Vadászat a reneszánsz idején című kiállítás kurátorával. A tárlatot január 9-ig láthatjuk.

103 évvel ezelőtt, 1918. november 11-én halkultak el a fegyverek a nyugati fronton. Ekkor írták alá az első világháborút lezáró compiègne-i fegyverszüneti egyezményt az antanthatalmak, valamint a Német Birodalom képviselői a franciaországi Compiègne közelében található erdőben álló vasúti kocsiban. Az egyezmény aláírásával beszüntették a harccselekményeket a nyugati fronton. 2021-ben Molnár Tibor levéltáros gondozásában Zentán, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kiadásában jelent meg az „In nomine Domini!” – A Kalocsai Érseki Szentszék által egyházilag holttá nyilvánított első világháborús bácskai katonák adattára című kötet. Molnár Tibor, a zentai Történelmi Levéltár főlevéltárosa, a Nagy Háború blog szerzője kutatási területe az első és második világháborús délvidéki emberveszteségek, katonatemetők, valamint az 1944–1945-ös magyarellenes atrocitások története, továbbá a bácskai Tisza mente 19–20. századi gazdaság- és társadalomtörténete. 1999 óta folytat veszteségkutatásokat a Nagy Háborúval kapcsolatban, és jelentet meg a témában kiadványokat. Eddigi köteteiben kutatásai a polgári, valamint a katonai közigazgatás levéltári forrásaira épültek. Új kötetében, amely a Délvidékiek a Nagy Háborúban sorozat 4. kötete – a veszteségkutatás szempontjából eddig teljesen ismeretlen forrásbázishoz nyúlt: a római katolikus egyház által keletkeztetett holttányilvánítási iratokhoz. A római katolikus egyházi joggyakorlat szerint, amennyiben egy özvegy újabb egyházi házasságot akart kötni, egyházi holttányilvánítási eljárást kellett lefolytatni, amelynek során teljes erkölcsi bizonyosságot kellett szerezni arról, hogy az eltűntként nyilvántartott katona valóban életét vesztette a háborúban. Molnár Tibort, a zentai Történelmi Levéltár főlevéltárosát, a Nagy Háború blog szerzőjét és Pintér Tamás történészt, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnökét, a nagyháboru blog alapító-főszerkesztőjét, a Magyar Nemzeti Levéltár főosztályvezetőjét, főlevéltárosát kérdeztük.

Az otthontalanság, a hajléktalanság a nélkülözés maximuma: beszélgetés a sok tényezős összhatás következtében remény nélkül maradt életekről és a cselekvési tervről Mivel és hogyan lehet egy hajléktalan embernek segíteni? Hogy néz ki egy hajléktalan élete? Milyen esélyei vannak kikerülni onnan? Meddig terjed az egyén és a társadalom felelőssége? Tudunk-e irányokat meghatározni, amelyek segíthetik a hajléktalanságból visszavezető utat? Beszélgetés Tuncsik Angélával, a Máltai Szeretetszolgálat és a Menedékház hajléktalan ellátásában dolgozó szociális munkatárssal, Michels Antal plébánossal, akinek missziós területe közé tartozik a hajléktalan pasztoráció, valamint Bozsó Dániellel, akinek sikerült kijönnie a hajléktalan létből, személyes élettapasztalata van a témában.

Hangmérnök: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila Rendezte: Gerbei Anita

Az Evangélium 21 kortárs magyar művészeti gyűjtemény egyik tulajdonosával ezúttal a mecénás szemszögéből nézünk a műalkotásokra. Talentumok, művészetpártolás, a Biblia és a 21. századi magyar képzőművészet kapcsolata is szóba került. A beszélgetést két hét múlva folytatjuk.

A közelmúltban elhunyt Edita Gruberovára emlékezünk.

A főbb szerepekben: Nagy-Kálózy Eszter, Seress Zoltán, Mécs Károly, Pásztor Erzsi, Pápai Erika, Rudolf Péter, Oberfrank Pál, Jónás Gabriella, Götz Anna Hangmérnök: Horváth János Zenei rendező: Dévény Mária A rendező munkatársa: Varga Andrea Szerkesztő: Sárospataki Zsuzsanna

103 évvel ezelőtt, 1918. november 11-én halkultak el a fegyverek a nyugati fronton. Ekkor írták alá az első világháborút lezáró compiègne-i fegyverszüneti egyezményt az antanthatalmak, valamint a Német Birodalom képviselői a franciaországi Compiègne közelében található erdőben álló vasúti kocsiban. Az egyezmény aláírásával beszüntették a harccselekményeket a nyugati fronton. 2021-ben Molnár Tibor levéltáros gondozásában Zentán, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kiadásában jelent meg az „In nomine Domini!” – A Kalocsai Érseki Szentszék által egyházilag holttá nyilvánított első világháborús bácskai katonák adattára című kötet. Molnár Tibor, a zentai Történelmi Levéltár főlevéltárosa, a Nagy Háború blog szerzője kutatási területe az első és második világháborús délvidéki emberveszteségek, katonatemetők, valamint az 1944–1945-ös magyarellenes atrocitások története, továbbá a bácskai Tisza mente 19–20. századi gazdaság- és társadalomtörténete. 1999 óta folytat veszteségkutatásokat a Nagy Háborúval kapcsolatban, és jelentet meg a témában kiadványokat. Eddigi köteteiben kutatásai a polgári, valamint a katonai közigazgatás levéltári forrásaira épültek. Új kötetében, amely a Délvidékiek a Nagy Háborúban sorozat 4. kötete – a veszteségkutatás szempontjából eddig teljesen ismeretlen forrásbázishoz nyúlt: a római katolikus egyház által keletkeztetett holttányilvánítási iratokhoz. A római katolikus egyházi joggyakorlat szerint, amennyiben egy özvegy újabb egyházi házasságot akart kötni, egyházi holttányilvánítási eljárást kellett lefolytatni, amelynek során teljes erkölcsi bizonyosságot kellett szerezni arról, hogy az eltűntként nyilvántartott katona valóban életét vesztette a háborúban. Molnár Tibort, a zentai Történelmi Levéltár főlevéltárosát, a Nagy Háború blog szerzőjét és Pintér Tamás történészt, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnökét, a nagyháboru blog alapító-főszerkesztőjét, a Magyar Nemzeti Levéltár főosztályvezetőjét, főlevéltárosát kérdeztük.

Kiskőrös és térsége hírek: - Libafutammal ünnepli a Márton napot Császártöltés. - Hagyományos Márton-napi újborkóstolót rendeznek Kiskőrösön.

Erdély aranykora címmel jelent meg Oborni Teréz könyve. A szerző a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének főmunkatársa. Vele beszélgetünk.

Illatok, ízek, formák - nézd kézzel, lásd szívvel címmel a népművészetet interaktív módon bemutató kiállítás nyílt október 26-án Budapesten, a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban. Az ünnepélyes megnyitót követően műsorunknak interjút adott Gál Boglárka, a Hagyományok Háza múzeumpedagógusa, a TOMIMEUS elnevezésű nemzetközi projekt témafelelőse. Az interaktív játéktárral és a tárlathoz kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozásokkal a szervezők az érzékelés sokszínűségére szeretnék felhívni a figyelmet. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince. (fotó: https://.hagyomanyokhaza.hu)

Az otthontalanság, a hajléktalanság a nélkülözés maximuma: beszélgetés a sok tényezős összhatás következtében remény nélkül maradt életekről és a cselekvési tervről Mivel és hogyan lehet egy hajléktalan embernek segíteni? Hogy néz ki egy hajléktalan élete? Milyen esélyei vannak kikerülni onnan? Meddig terjed az egyén és a társadalom felelőssége? Tudunk-e irányokat meghatározni, amelyek segíthetik a hajléktalanságból visszavezető utat? Beszélgetés Tuncsik Angélával, a Máltai Szeretetszolgálat és a Menedékház hajléktalan ellátásában dolgozó szociális munkatárssal, Michels Antal plébánossal, akinek missziós területe közé tartozik a hajléktalan pasztoráció, valamint Bozsó Dániellel, akinek sikerült kijönnie a hajléktalan létből, személyes élettapasztalata van a témában.

Hangmérnök: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila Rendezte: Gerbei Anita

E napokban, amikor magyar miniszterek is arra kényszerülnek, hogy el sem olvasott törvényet ismertessenek azokkal a médiaemberekkel akik kérdezik őket, úgy kell nekünk, mint egy falat kenyér a szerzőnek a múltból napjainkig terjedő jogi levezetése az egyházi és a hitoktatás helyzetéről, meg az e felett folyó vitákról. Eligazit, érveket ad, abban a demagóg közéletben amely körülvesz bennünket. Ismerjék meg, és adják tovább...

A Generációkban arra törekszünk, hogy különböző korosztályokból hívjunk vendégeket, akikkel olyan témákat tárgyalunk meg, melyekről úgy gondoljuk, hogy minden korcsoport számára érdekesek lehetnek. Mai témánk: Generációk sztárjai, és azt vizsgáljuk, hogy a különböző korosztályok számára kik azok a személyek, akik nagy hatással voltak generációjukra, legyen szó a zenében, az irodalomban, a színház- és filmművészetben alkotókról, vagy akár más, a televízióban látható személyekről, illetve azt is, hogy az idő múlásával hogyan változik a sztárság megítélése. Beszélgetőtársaim: - Keresztúri József, főállású nyugdíjas, ex-pedagógus, a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium címzetes igazgatója, és aki a Baby Boomereket (vagy "Ratkó-gyerekeket") képviseli, - az X-generáció nevében Barcsák Marianna, a Katolikus Pedagógiai Intézet vezetője, - valamint lánya, Barcsák Ági, rádiónk ZéGeneráció című egykori műsorának oszlopos tagja, aki nem is olyan régen még halasztó, ma már aktív egyetemista.

Erdély aranykora címmel jelent meg Oborni Teréz könyve. A szerző a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének főmunkatársa. Vele beszélgetünk.

Illatok, ízek, formák - nézd kézzel, lásd szívvel címmel a népművészetet interaktív módon bemutató kiállítás nyílt október 26-án Budapesten, a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban. Az ünnepélyes megnyitót követően műsorunknak interjút adott Gál Boglárka, a Hagyományok Háza múzeumpedagógusa, a TOMIMEUS elnevezésű nemzetközi projekt témafelelőse. Az interaktív játéktárral és a tárlathoz kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozásokkal a szervezők az érzékelés sokszínűségére szeretnék felhívni a figyelmet. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince. (fotó: https://.hagyomanyokhaza.hu)

A főbb szerepekben: Nagy-Kálózy Eszter, Seress Zoltán, Mécs Károly, Pásztor Erzsi, Pápai Erika, Rudolf Péter, Oberfrank Pál, Jónás Gabriella, Götz Anna Hangmérnök: Horváth János Zenei rendező: Dévény Mária A rendező munkatársa: Varga Andrea Szerkesztő: Sárospataki Zsuzsanna

A következő fölvétel több szempontból is különlegesnek mondható. A hamarosan fölcsendülő D-dúr csellókoncert komponistáját, az 1692 és 1770 között élt Giuseppe Tartinit elsősorban 135 hegedűversenyéről és ugyancsak hegedűre szerzett, virtuóz szólódarabjairól ismerjük. Tartini idejében a cselló még egyébként sem válhatott a hegedű valódi riválisává, hisz Stradivari újításai előtt elsősorban kísérőhangszerként volt használatban. Épp a hangszerépítés illetve a csellójáték fejlődésének dokumentuma, hogy Tartini mégis szerzett egy csellókoncertet és egy D-dúr versenyművet viola da gambára. Ez utóbbi, D-dúr koncert szólószólama mindazonáltal azt sejteti, hogy a komponista már a gambánál jóval változatosabb formálást lehetővé tévő csellóra is gondolt. A két kürttel még ünnepélyesebbé tett művet egy prágai udvari zenekar mutatta be 1723 és 1726 táján, most pedig a hangrögzítés történetének egyik legnagyobb csellistája, Msztiszlav Rosztropovics játssza el a Szent Pál Kamarazenekar és Hugh Wolff karmester társaságában. Tartini muzsikájától nem vehetünk búcsút híres Ördögtrilla-szonátájának megidézése nélkül. A mű mai szemmel a zenei marketing valóságos remeke, hisz a komponista azzal keltett érdeklődést szerzeménye iránt, hogy elhíresztelte: a virtuóz darabot magától az ördögtől hallotta álmában. Andrew Manze a harmadik tételt játssza.