Műsorújság

A főbb szerepekben: Hegedüs D. Géza, Schnell Ádám, Széles Tamás. Dramaturg-rendező: Kőváry Katalin. Készült a Médiatanács támogatásával.

Hogy kerül a csizma a térre? Egy olyan térről lesz szó a mai Pesti mesékben, melyet mesterségesen alakítottak és tartottak életben, s e város lakói maguk sem tudják talán, hogy él-e még igazán. Ha szót kaphatna és mesélni tudna, néha szomorú, olykor groteszk egyszóval keserédes történeteivel hű tükröt tartana a XX. század második felének politikatörténetére is. Ha a tér maga nem is, ám kutatója Harlov-Csortán Melinda annál inkább elhozza Önöknek ezeket a történeteket, melyekben van rombolás, és építés is, de ami igazán életben tartja mindezt, az a társadalom, a pesti emberek visszajelzései és humora . Várostörténeti időutazás a Felvonulási tértől az ’56-osok teréig. 60 év közel fél órában.

Az elmúlt hetek közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk..

Hazánkban már tizenhat éve októberben van a Látás Hónapja, amikor szakemberek segítenek abban, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk a látásunkra. Idén a Látás Hónapja kampányát november 15-ig meghosszabbították. Horváth Krisztina optometrista, kontaktológus látszerésszel a szemüveglencsékről és azok helyes ápolásáról, a szemüvegkeretek kiválasztásáról, valamint a kontaktlencsékkel kapcsolatos tudnivalókról beszélgettünk. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince. (fotó: levaioptika.hu)

Náray-Szabó Gábor neves kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1996 és 1999 között főtitkár-helyettese. Az elméleti kémia és a szerkezeti biológia kiemelkedő kutatója. 2006 és 2013 között az MTA Könyvtárának főigazgatója volt. Ismert közéleti személyiség, a Professzorok Batthyány Körének egyik vezetője.

Musical készül Szent Erzsébetről.Zsuffa Tünde regénye alapján. Pilinszky János Kossuth-, József Attila- és Baumgarten –díja költő fotóiról halljuk a kurátort, valamint a ZeneVarázslat zongoraverseny-és fesztiválról hallják a szervező-ötletgazdát, Várnagy Andreát.

Az Olajfa Református Óvoda építése tavaly nyáron kezdődött és idén szeptemberben már az új épület várta az óvodásokat, hogy itt töltsék a gyermekkoruk legszebb éveit. Gyermekbarát környezet, hiteles keresztény nevelés, színvonalas nevelőmunka, fejlesztő tevékenységek, hagyományőrző ünnepek, szülőkkel közös programok jellemzik az intézményt. Az óvoda homlokzatának és egész épületének arculatát a gyermekek világa ihlette: kedvenc kézműves foglalatosságuk, az ide-oda hajtogatott, ollóval kivágott, színes papírcetlik világát idézi. Az építmény méltán vívta ki magának az elismerést, hogy a koronázó város egyik tündöklő színfoltja lehessen.

Hangmester: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Máry-Szabó Eszter Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

A főbb szerepekben: Papp János, Jónás Gabi, Mécs Károly, Pásztor Erzsi, Kubik Anna, Schnell Ádám, Igó Éva, Nagy-Kálózy Eszter, Seress Zoltán, Oberfrank Pál Hangmérnök: Horváth János Zenei rendező: Dévény Mária A rendező munkatársa: Varga Andrea Szerkesztő: Sárospataki Zsuzsanna

Náray-Szabó Gábor neves kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1996 és 1999 között főtitkár-helyettese. Az elméleti kémia és a szerkezeti biológia kiemelkedő kutatója. 2006 és 2013 között az MTA Könyvtárának főigazgatója volt. Ismert közéleti személyiség, a Professzorok Batthyány Körének egyik vezetője.

Debrecen hírei: Kiskőrös és térsége hírek: - Mindenszentekkor szentmisét tartott Bábel Balázs érsekatya a felújított sükösdi templomban. - Újra megnyílt a mintavételipont Kalocsán.

Pécsi Györgyi irodalomtörténésszel, a Magyar Művészeti Akadémia Kiadójának vezetőjével beszélgettünk saját írói munkáiról, szakmai tevékenységéről, a Kiadó eddigi jelentős számban megjelent kiadványairól és a jövő terveiről.

Térképész, matematikus, üvegfestő, rajzművész, tájképfestő - a mozgalmas 16. század egyik legsokoldalúbb, de kevésbé ismert alkotója Augustin Hirschvogel. Életművének egy jelentős szeletét a Szépművészeti Múzeumban néztük végig Bodnár Szilviával, a Vadászat a reneszánsz idején című kiállítás kurátorával. A tárlatot január 9-ig láthatjuk.

Az Olajfa Református Óvoda építése tavaly nyáron kezdődött és idén szeptemberben már az új épület várta az óvodásokat, hogy itt töltsék a gyermekkoruk legszebb éveit. Gyermekbarát környezet, hiteles keresztény nevelés, színvonalas nevelőmunka, fejlesztő tevékenységek, hagyományőrző ünnepek, szülőkkel közös programok jellemzik az intézményt. Az óvoda homlokzatának és egész épületének arculatát a gyermekek világa ihlette: kedvenc kézműves foglalatosságuk, az ide-oda hajtogatott, ollóval kivágott, színes papírcetlik világát idézi. Az építmény méltán vívta ki magának az elismerést, hogy a koronázó város egyik tündöklő színfoltja lehessen.

Hangmester: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Máry-Szabó Eszter Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Musical készül Szent Erzsébetről.Zsuffa Tünde regénye alapján. Pilinszky János Kossuth-, József Attila- és Baumgarten –díja költő fotóiról halljuk a kurátort, valamint a ZeneVarázslat zongoraverseny-és fesztiválról hallják a szervező-ötletgazdát, Várnagy Andreát.

103 évvel ezelőtt, 1918. november 11-én halkultak el a fegyverek a nyugati fronton. Ekkor írták alá az első világháborút lezáró compiègne-i fegyverszüneti egyezményt az antanthatalmak, valamint a Német Birodalom képviselői a franciaországi Compiègne közelében található erdőben álló vasúti kocsiban. Az egyezmény aláírásával beszüntették a harccselekményeket a nyugati fronton. 2021-ben Molnár Tibor levéltáros gondozásában Zentán, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kiadásában jelent meg az „In nomine Domini!” – A Kalocsai Érseki Szentszék által egyházilag holttá nyilvánított első világháborús bácskai katonák adattára című kötet. Molnár Tibor, a zentai Történelmi Levéltár főlevéltárosa, a Nagy Háború blog szerzője kutatási területe az első és második világháborús délvidéki emberveszteségek, katonatemetők, valamint az 1944–1945-ös magyarellenes atrocitások története, továbbá a bácskai Tisza mente 19–20. századi gazdaság- és társadalomtörténete. 1999 óta folytat veszteségkutatásokat a Nagy Háborúval kapcsolatban, és jelentet meg a témában kiadványokat. Eddigi köteteiben kutatásai a polgári, valamint a katonai közigazgatás levéltári forrásaira épültek. Új kötetében, amely a Délvidékiek a Nagy Háborúban sorozat 4. kötete – a veszteségkutatás szempontjából eddig teljesen ismeretlen forrásbázishoz nyúlt: a római katolikus egyház által keletkeztetett holttányilvánítási iratokhoz. A római katolikus egyházi joggyakorlat szerint, amennyiben egy özvegy újabb egyházi házasságot akart kötni, egyházi holttányilvánítási eljárást kellett lefolytatni, amelynek során teljes erkölcsi bizonyosságot kellett szerezni arról, hogy az eltűntként nyilvántartott katona valóban életét vesztette a háborúban. Molnár Tibort, a zentai Történelmi Levéltár főlevéltárosát, a Nagy Háború blog szerzőjét és Pintér Tamás történészt, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnökét, a nagyháboru blog alapító-főszerkesztőjét, a Magyar Nemzeti Levéltár főosztályvezetőjét, főlevéltárosát kérdeztük.

Pécsi Györgyi irodalomtörténésszel, a Magyar Művészeti Akadémia Kiadójának vezetőjével beszélgettünk saját írói munkáiról, szakmai tevékenységéről, a Kiadó eddigi jelentős számban megjelent kiadványairól és a jövő terveiről.

Térképész, matematikus, üvegfestő, rajzművész, tájképfestő - a mozgalmas 16. század egyik legsokoldalúbb, de kevésbé ismert alkotója Augustin Hirschvogel. Életművének egy jelentős szeletét a Szépművészeti Múzeumban néztük végig Bodnár Szilviával, a Vadászat a reneszánsz idején című kiállítás kurátorával. A tárlatot január 9-ig láthatjuk.

A főbb szerepekben: Papp János, Jónás Gabi, Mécs Károly, Pásztor Erzsi, Kubik Anna, Schnell Ádám, Igó Éva, Nagy-Kálózy Eszter, Seress Zoltán, Oberfrank Pál Hangmérnök: Horváth János Zenei rendező: Dévény Mária A rendező munkatársa: Varga Andrea Szerkesztő: Sárospataki Zsuzsanna

Gyakorta hallunk a közép-európai önazonosságról. Hogy mit is értünk ezalatt? A zeneirodalomnak is megvan a kérdéshez a maga hozzáfűznivalója. Antonin Dvořák zenéje alighanem a legjobb példa arra, hogyan lehet valaki hazafi és világfi egyszerre. Brahms fölfedezettje, aki a maga idejében még mentora népszerűségén is túltett a zenekedvelők körében, hazája zenei örökségét éppúgy beemelte a későromantika formavilágába, ahogyan amerikai vendégprofesszorkodásának zenei élményeit. Kiváló példa erre az 1893-ban, New York-i tartózkodása alatt komponált G-dúr szonatina. A műben szereplő ötfokúság egyszerre cseh népzenei sajátosság, ugyanakkor az amerikai jazz ismert eleme is. Ha mindehhez a bécsi eredetű tételforma, a scherzo leleményes, némileg vadnyugati zamatú alkalmazását is hozzávesszük, bízvást kijelenthetjük: Dvořák a korabeli értelemben vett „világzene” remekét alkotta meg. Gil Shaham és Orli Shaham muzsikál. Következzék kettő Dvořák 57-es Opusszámú Négy romantikus darabjából.