Műsorújság

Tóth Ivett hatszoros felnőtt magyar bajnok műkorcsolyázó, olimpikon. A 22 éves sportoló az ősszel jelentette be visszavonulását. A beszélgetésben Ivett elmondja döntésének okát, hogy milyen az élsport utáni élet, hogyan éli meg a hétköznapokat a sport nélkül.

Szigethy Gábor Kossuth-díjas színháztörténész, a színház nagy szerelmese. 1960-ban, 18 éves korában a Vígszínház díszítőmunkásaként kezdte, majd színpadmester lett az Irodalmi Színpadon, 20 évesen pedig már a Nemzetiben statisztált. Később dolgozott szerkesztőként, rendezőként és egyetemi tanárként is - mindezek mellett ráadásul feleségével, Gábor Júliával közösen hatalmas magángyűjteményt alakított ki színházi relikviákból, mely a mai napig egyben van: ez a második kerületi Ruttkai Éva-emlékszoba. Legújabb könyvében a 30-as 40-es évek nagy sztárjával, Mezei Máriával foglalkozik. Szigethy Gáborral Ungvári Judit kollégám beszélget. 2021. december 30-án elhunyt Kalász Márton, a Nemzet Művésze címmel is kitüntetett, Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas költőnk. „Egyszerre német is vagyok és magyar is vagyok… van egy anyanyelvem, a német, és van egy szellemi anyanyelvem és habitusom, amely összeköt engem a magyar kultúrával" – így vallott saját identitásáról. Róla szóló összeállításunkban archív felvételek közül válogattunk.

Kapcsolódó nevelés: több öröm és kevesebb küzdelem legyen a gyereknevelés. Császárvonal: valós és hiteles információk a gyermeküket császármetszéssel világrahozó édesanyáknak. Milyen hatással vannak az okoseszközök a gyermekekre? Társasjátékok: szórakoztatva fejlesztő eszközök. 2022 elején az elmúlt esztendő családi magazinjainak témáiból válogatunk.

Tudták, hogy a ferencesek mindig is foglalkoztak oktatással? Az első szombathelyi püspöki iskolában is ők kezdtek tanítani az 1770-es években. Tóth Csaba Munkácsy-díjas festőművész decemberben előadást tartott Szombathelyen, ahol azt igyekezett bizonyítani, hogy a Szépművészeti Múzeum egyik festményének alkotója nem más, mint maga Leonardo Da Vinci. Korszakos felfedezéséről mesél a műsorban.

A mai Pesti mesékben 2021-es adásainkból válogattunk. Két elfeledett és újra felfedezésre váró XIX. században élt úriemberről lesz szó, akik életművükkel formálták a főváros mai arculatát. Budapest első főpolgármesteréről Ráth Károlyról Sipos András Budapest Főváros Levéltárának főosztályvezetője mesél, Czigler Győző építészről pedig Tóth Enikő művészettörténész a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ muzeológusa

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Vers: Ott fönn Esszé: "Mert hogyha nem remél a költő..."

Debrecen hírei: - Csütörtöktől kezdik el összegyűjteni a kidobott fenyőket Debrecenben. - Milliárdokból fejlesztheti sugárterápiás eszközparkját a Debreceni Egyetem. Kiskőrös és térsége hírek: - Mozgalmasan telt 2021 Kecelen, több nagy beruházás végére pont került. - Derűsen tekint 2022 elé a fajszi Pata József Gépipari Kft.

Az elmúlt év politikai, közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Ápád politikai elemzők fejtik ki véleményüket.

A Vízkereszt ünnepéhez kapcsolódó műalkotásokról és a szakrális művészet oktatásának lehetőségeiről Pázmány Karolina Ágnes művészettörténésszel, a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanárával beszélget Sallai Éva. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.

Kapcsolódó nevelés: több öröm és kevesebb küzdelem legyen a gyereknevelés. Császárvonal: valós és hiteles információk a gyermeküket császármetszéssel világrahozó édesanyáknak. Milyen hatással vannak az okoseszközök a gyermekekre? Társasjátékok: szórakoztatva fejlesztő eszközök. 2022 elején az elmúlt esztendő családi magazinjainak témáiból válogatunk.

Szigethy Gábor Kossuth-díjas színháztörténész, a színház nagy szerelmese. 1960-ban, 18 éves korában a Vígszínház díszítőmunkásaként kezdte, majd színpadmester lett az Irodalmi Színpadon, 20 évesen pedig már a Nemzetiben statisztált. Később dolgozott szerkesztőként, rendezőként és egyetemi tanárként is - mindezek mellett ráadásul feleségével, Gábor Júliával közösen hatalmas magángyűjteményt alakított ki színházi relikviákból, mely a mai napig egyben van: ez a második kerületi Ruttkai Éva-emlékszoba. Legújabb könyvében a 30-as 40-es évek nagy sztárjával, Mezei Máriával foglalkozik. Szigethy Gáborral Ungvári Judit kollégám beszélget. 2021. december 30-án elhunyt Kalász Márton, a Nemzet Művésze címmel is kitüntetett, Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas költőnk. „Egyszerre német is vagyok és magyar is vagyok… van egy anyanyelvem, a német, és van egy szellemi anyanyelvem és habitusom, amely összeköt engem a magyar kultúrával" – így vallott saját identitásáról. Róla szóló összeállításunkban archív felvételek közül válogattunk.

Nemrégiben jó hangulatú, beszélgetős vendégségben voltam Sótonyi Péter professzor úrnál, az Állatorvostudományi Egyetem Széchenyi-díjas rektoránál. Megkérdeztem arról, hogy hol állunk a világban az állatorvosképzés tekintetében, hogy miért világhírű a magyar szürke-marha és mangalica. De faggattam Sótonyi professzor urat arról is, hogy a Magyar Lovassport Szövetség alelnökeként, miként vélekedik arról, hogy ki akarják iktatni az öttusából a lovaglást. És végül, mint a Professzorok Batthyány Köre elnökét arról faggattam, mit gondol a 2022-es választási évről.

Az elmúlt év politikai, közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Ápád politikai elemzők fejtik ki véleményüket.

A Vízkereszt ünnepéhez kapcsolódó műalkotásokról és a szakrális művészet oktatásának lehetőségeiről Pázmány Karolina Ágnes művészettörténésszel, a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanárával beszélget Sallai Éva. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Vers: Ott fönn Esszé: "Mert hogyha nem remél a költő..."

„Az igazság lényege egyszerű”. A filozofikus mondat a kortárs zene nagy újítójától, az észt származású Arvo Pärttől való, aki Prokofjev és Sosztakovics művészetétől jutott el először a különféle avantgárd törekvésekig, majd megismerkedve a középkori egyházzene bonyolult tonalitásával, végül elbűvölve a pravoszláv harangok transzcendens zengésétől, sajátos zenei szintézist alakított ki. Habár a komponista elsősorban egyházi kórusművei révén népszerű világszerte, zongorára írt művei is felmutatják ezt a fejlődési folyamatot. A holland származású zongoraművész, Ralph van Raat ennek szellemében készítette el remek lemezét Arvo Pärt zongoradarabjaival. A lemez élén a két korai, 1958-ból illetve 59-ből származó Szonatina áll, és az előadó nézetei szerint föllelhetőek bennük Pärt későbbi zenei törekvései: keresetlenség, a hangok önértékének és viszonylataiknak meditatív kiaknázása. Az ugyancsak 1959-ben szerzett Partita különös reflexió a barokk műfajra és a barokk mesterek kompozíciós módszereire – már csak merész atonalitása okán is, amely meglepő fénybe állítja az ellenpont művészetét. Az első három tételt halljuk. Arvo Pärt 1977-ben keletkezett „Arinuska”-variációi első hallásra is elárulják a tintinnabuli, harangzengés-stílus megalapozóját. A megejtő egyszerűségű alapmelódia már-már monoton ismétlődése meditatív hangulatot, az időtlenség érzetét kelti. Ralph van Raat befejezésül két, 30 évnyi különbséggel komponált zongoradarabot játszik. A hetvenes években keletkezett Für Alina melankolikus búcsúvétel egy Nyugatra készülő észt lánytól, míg a Für Anna Maria egy tízéves kislány születésnapjára íródott.