Műsorújság

Közreműködik: Rubold Ödön és Saárossy Kinga Művészeti vezető: Rátóti Zoltán Hangmester: Gera Csilla és Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Varga Ramóna Szerkesztő: Varga Andrea Munkatárs: Paróczai Csilla Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna Felelős szerkesztő: Pozsgai Nóra Készült a Magyar Művészeti Akadémia megbízásából

A mai Pesti mesékben 2021-es adásainkból válogattunk. Két elfeledett és újra felfedezésre váró XIX. században élt úriemberről lesz szó, akik életművükkel formálták a főváros mai arculatát. Budapest első főpolgármesteréről Ráth Károlyról Sipos András Budapest Főváros Levéltárának főosztályvezetője mesél, Czigler Győző építészről pedig Tóth Enikő művészettörténész a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ muzeológusa

Az elmúlt év politikai, közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Ápád politikai elemzők fejtik ki véleményüket.

A Vízkereszt ünnepéhez kapcsolódó műalkotásokról és a szakrális művészet oktatásának lehetőségeiről Pázmány Karolina Ágnes művészettörténésszel, a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanárával beszélget Sallai Éva. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.

Nemrégiben jó hangulatú, beszélgetős vendégségben voltam Sótonyi Péter professzor úrnál, az Állatorvostudományi Egyetem Széchenyi-díjas rektoránál. Megkérdeztem arról, hogy hol állunk a világban az állatorvosképzés tekintetében, hogy miért világhírű a magyar szürke-marha és mangalica. De faggattam Sótonyi professzor urat arról is, hogy a Magyar Lovassport Szövetség alelnökeként, miként vélekedik arról, hogy ki akarják iktatni az öttusából a lovaglást. És végül, mint a Professzorok Batthyány Köre elnökét arról faggattam, mit gondol a 2022-es választási évről.

Boldog Salkaházi Sára Technikum néven új szakképző intézményt alapított a Szombathelyi Egyházmegye. Ez Szombathelyen, a volt Püspöki Általános Iskola épületében működik majd. 2022. szeptember 1-jén indul a tanítás.

Sajnos az ünnepek rádiós családunk életében újabb veszteséget hoztak, elhunyt Dévény Mária, egykori zenei szerkesztő, számos irodalmi feldolgozás, hangjáték zenei szerkesztője. Műsorunk első felében rá emlékezünk. Az Akvarell 2. felében a „Vesztegzárban született kincsek a Belvárosban” című könyvről kérdezzük Kacskovics Fruzsina építészmérnököt.

A Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban az igényes, kulturált szórakozás mellett lehetőség van a falakon belül a vallásos megújulásra is, mely a város és a környék keresztény-katolikus polgárai kívánságát szolgálja. Az intézmény olyan művészeti, kulturális és társasági programmal is áll a város rendelkezésére, amely megfelel a helyi közösségek művelődési igényeinek. Mai adásunkban Jakubek Ágnes, igazgatónő, visszatekint az elmúlt két évre, amely számos változást hozott az intézményben és megtudhatunk néhányat a 2022-es év tervezett programjai közül.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Vers: Ott fönn Novella: Szívoldal, gyepüszél meg Napnyugat-királyság Esszé: Az első út élménye

Nemrégiben jó hangulatú, beszélgetős vendégségben voltam Sótonyi Péter professzor úrnál, az Állatorvostudományi Egyetem Széchenyi-díjas rektoránál. Megkérdeztem arról, hogy hol állunk a világban az állatorvosképzés tekintetében, hogy miért világhírű a magyar szürke-marha és mangalica. De faggattam Sótonyi professzor urat arról is, hogy a Magyar Lovassport Szövetség alelnökeként, miként vélekedik arról, hogy ki akarják iktatni az öttusából a lovaglást. És végül, mint a Professzorok Batthyány Köre elnökét arról faggattam, mit gondol a 2022-es választási évről.

Kiskőrös és térsége hírek: - Pályázatok és megvalósítások tekintetében sikeres évet zárt Császártöltés. - Az ünnepi időszakban sem tétlenkedtek a tolvajok, a Kalocsai Rendőrkapitányság lecsapott rájuk. Debrecen hírei: - Forgalomba álltak az új autóbuszok Debrecenben. - Új püspöki titkárt nevezett ki Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök.

Megteremtette egy generáció számára az ügyetlen és néha bárdolatlan, de jó szándékú ás lelkes Mackó Muki alakját Sebők Zsigmond. A Monarchia idején rongyosra olvasták a kalandjairól szóló könyveket a fiatalok, a felnőttek pedig azon mulattak, milyen szórakoztató, görbe tükröt mutat a korabeli magyar társadalomról. Ma már csak kevesen emlékeznek Sebők Zsigmondra, Mackó úr alakját pedig egy emlékmű őrzi Budán.

A Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban az igényes, kulturált szórakozás mellett lehetőség van a falakon belül a vallásos megújulásra is, mely a város és a környék keresztény-katolikus polgárai kívánságát szolgálja. Az intézmény olyan művészeti, kulturális és társasági programmal is áll a város rendelkezésére, amely megfelel a helyi közösségek művelődési igényeinek. Mai adásunkban Jakubek Ágnes, igazgatónő, visszatekint az elmúlt két évre, amely számos változást hozott az intézményben és megtudhatunk néhányat a 2022-es év tervezett programjai közül.

Sajnos az ünnepek rádiós családunk életében újabb veszteséget hoztak, elhunyt Dévény Mária, egykori zenei szerkesztő, számos irodalmi feldolgozás, hangjáték zenei szerkesztője. Műsorunk első felében rá emlékezünk. Az Akvarell 2. felében a „Vesztegzárban született kincsek a Belvárosban” című könyvről kérdezzük Kacskovics Fruzsina építészmérnököt.

Vízkereszt ünnepe napjainkban már sajnos kevésbé szerepel a köztudatban. Ezen segített a liturgikus rendelkezés, mely szerint közel fél évszázados szünet után Magyarországon is nem a január 6-hoz legközelebb eső vasárnapon, hanem az ünnep eredeti napján, január 6-án lehet ünnepelni Urunk megjelenését, ráadásul parancsolt főünnep rangján. Vízkereszt az ókeresztény kor óta, a II. század óta elválaszthatatlan karácsonytól, sőt, egy időben még nagyobb fénnyel ülték meg. Valójában hányféle misztériumot hordoz január 6-a és az évszázadok során milyen keretek és formák között tartották meg e jeles napot? Erre kapunk választ műsorunk vendégétől, dr. Medgyesy S. Norbert művelődéstörténésztől, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem habilitált docensétől, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének tanárától és a Boldog Özséb Színtársulat vezetőjétől. A műsorban részletek hallhatóak a Régi magyarországi betlehemes játékból. Előadja: Boldog Özséb Színtársulat (BÖSZK), 2018. Megtalálható a Magyar Művészeti Akadémia Kiadó honlapján.

Megteremtette egy generáció számára az ügyetlen és néha bárdolatlan, de jó szándékú ás lelkes Mackó Muki alakját Sebők Zsigmond. A Monarchia idején rongyosra olvasták a kalandjairól szóló könyveket a fiatalok, a felnőttek pedig azon mulattak, milyen szórakoztató, görbe tükröt mutat a korabeli magyar társadalomról. Ma már csak kevesen emlékeznek Sebők Zsigmondra, Mackó úr alakját pedig egy emlékmű őrzi Budán.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Vers: Ott fönn Novella: Szívoldal, gyepüszél meg Napnyugat-királyság Esszé: Az első út élménye

Ha velünk tartottak karácsony második napján A vasárnap muzsikusának hallgatóiként, már megismerkedhettek minden idők egyik legjelentősebb karácsonyi zeneművével, Johann Sebastian Bach Karácsonyi oratóriumával. Az 1734-ben, Lipcsében keletkezett Karácsonyi oratórium voltaképpen hat egybefűzött kantáta, ami azt is maga után vonja, hogy eredeti, liturgikus rendeltetése szerint nem egybefüggően szólaltatták meg. Az első három szakaszt Karácsony napján, a második kantáta-hármas darabjait pedig Újévkor, január első vasárnapján illetőleg Vízkereszt ünnepén. Ma este ez utóbbi három kantátát mutatjuk be, az egyes szakaszok között vázlatosan ismertetve a Lukács evangéliumából illetve egy Johann Rist nevezetű költő koráljaiból összeállított szövegkönyvet. Az Újév ünnepére szerzett, negyedik kantáta Jézusnak a templomban való bemutatását ünnepli oly módon, hogy az egyes áriák és korálok litániaszerűen veszik sorra a Megváltó különféle megnevezéseit, mint például: Isten Fia, Üdvözítő, Emmánuel, Úr. Az előadók a legkiválóbb magyar oratórium-énekesek: Kertesi Ingrid, Németh Judit, Mukk József és Tóth János továbbá a Budapesti Failoni Zenekar és a Magyar Rádió Énekkara. A fölvétel dirigense Oberfrank Géza. A negyedik kantáta az Újesztendő utáni első vasárnapra íródott. Az evangéliumi szövegek ezúttal Mátétól valók, a korálok pedig Georg Weissel és Johann Franck tollából. Az evangéliumi részletek a Háromkirályok látogatását beszélik el, a korálok, áriák illetve együttesek pedig – megfelelően a betlehemi csillag és a bölcsek gyanánt is ismert Háromkirályok szimbolikájának – a mennyei világosság és az isteni bölcsesség fölött elmélkednek, amelyek, ím, megjelentek a Földön. A Karácsonyi oratóriumot lezáró kantáta az 1735-ik esztendő Vízkereszti liturgiája keretében hangzott el Lipcsében. A szövegek forrása Máté evangéliuma mellett azúttal Paul Gerhardt és Georg Werner. Az evangélista mellett ezúttal Heródes is szóhoz jut a recitatívókban. A történet az angyal figyelmeztetésével és a Háromkirályok hazatérésével végződik. A korálok és áriák részint az isteni terv elleni áskálódás hiábavalóságát zengik, részint diadallal ünneplik a jászolban fekvő Urat, aki a Föld minden királyánál hatalmasabb. Különleges „zenés teológia”, hogy Bach a Mindenség Királyát ünneplő zárószakaszban parafrazeálja a Máté-passióban is szereplő koráldallamot, ám míg ott a gyász és a töredelem tónusában, ezúttal a bűnt legyőző Megváltás örömében szólaltatja meg.