Műsorújság

Krecsányi Ignác és Hegedüs Gyula emlékezései Közreműködik: Oberfrank Pál és Lukács Sándor Művészeti vezető: Rátóti Zoltán Hangmester: Gera Csilla és Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Varga Ramóna Szerkesztő: Varga Andrea Munkatárs: Paróczai Csilla Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna Felelős szerkesztő: Pozsgai Nóra Készült a Magyar Művészeti Akadémia megbízásából

Megteremtette egy generáció számára az ügyetlen és néha bárdolatlan, de jó szándékú ás lelkes Mackó Muki alakját Sebők Zsigmond. A Monarchia idején rongyosra olvasták a kalandjairól szóló könyveket a fiatalok, a felnőttek pedig azon mulattak, milyen szórakoztató, görbe tükröt mutat a korabeli magyar társadalomról. Ma már csak kevesen emlékeznek Sebők Zsigmondra, Mackó úr alakját pedig egy emlékmű őrzi Budán.

Vízkereszt ünnepe napjainkban már sajnos kevésbé szerepel a köztudatban. Ezen segített a liturgikus rendelkezés, mely szerint közel fél évszázados szünet után Magyarországon is nem a január 6-hoz legközelebb eső vasárnapon, hanem az ünnep eredeti napján, január 6-án lehet ünnepelni Urunk megjelenését, ráadásul parancsolt főünnep rangján. Vízkereszt az ókeresztény kor óta, a II. század óta elválaszthatatlan karácsonytól, sőt, egy időben még nagyobb fénnyel ülték meg. Valójában hányféle misztériumot hordoz január 6-a és az évszázadok során milyen keretek és formák között tartották meg e jeles napot? Erre kapunk választ műsorunk vendégétől, dr. Medgyesy S. Norbert művelődéstörténésztől, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem habilitált docensétől, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének tanárától és a Boldog Özséb Színtársulat vezetőjétől. A műsorban részletek hallhatóak a Régi magyarországi betlehemes játékból. Előadja: Boldog Özséb Színtársulat (BÖSZK), 2018. Megtalálható a Magyar Művészeti Akadémia Kiadó honlapján.

Az Úrjelenés teológiai megközelítése - Mazgon Gábor atyával beszélgetek

Hogyan alakította a pandémia az alkotási folyamatot az Evangélium 21 egyik művésze számára? Ezen kívül arról is folytattuk a beszélgetést Fehér Márta képzőművésszel, hogy milyen volt a közös munka a többiekkel és milyen 21. századi változások voltak rá hatással.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Novella: Zöld Ervin - Tübingenből

Vízkereszt ünnepe napjainkban már sajnos kevésbé szerepel a köztudatban. Ezen segített a liturgikus rendelkezés, mely szerint közel fél évszázados szünet után Magyarországon is nem a január 6-hoz legközelebb eső vasárnapon, hanem az ünnep eredeti napján, január 6-án lehet ünnepelni Urunk megjelenését, ráadásul parancsolt főünnep rangján. Vízkereszt az ókeresztény kor óta, a II. század óta elválaszthatatlan karácsonytól, sőt, egy időben még nagyobb fénnyel ülték meg. Valójában hányféle misztériumot hordoz január 6-a és az évszázadok során milyen keretek és formák között tartották meg e jeles napot? Erre kapunk választ műsorunk vendégétől, dr. Medgyesy S. Norbert művelődéstörténésztől, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem habilitált docensétől, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének tanárától és a Boldog Özséb Színtársulat vezetőjétől. A műsorban részletek hallhatóak a Régi magyarországi betlehemes játékból. Előadja: Boldog Özséb Színtársulat (BÖSZK), 2018. Megtalálható a Magyar Művészeti Akadémia Kiadó honlapján.

Kiskőrös és térsége hírek: - Több nyertes pályázatot borítékolt Foktő 2021-ben. - Eredményes évet zárt Hajós, a sváb betelepülés 300. évfordulójára készül a város. Debrecen hírei: - Elkezdte régi autóbuszflottájának cseréjét a DKV. - Elmaradnak Debrecenben a Bibliai Szabadegyetem alkalmai.

Minden idők egyik legjelentősebb magyar kultúrpolitikusa, az 1875 és 1932 között élt gróf Klebelsberg Kuno igen embert próbáló időkben, 1922-től 1931-ig töltötte be a Bethlen-kormány kultuszminiszteri posztját. A miniszter megingathatatlanul hitt abban, hogy a világháborús veszteség és a trianoni országcsonkítás után egyedül a szellemi fölemelkedés mutathat kiutat a nemzet számára. Példátlan kultúraépítő tevékenysége valódi építőmunkával is járt, ami mindennél szemléletesebben tükrözi Klebelsberg koncepcióját: egyfelől orvosolni az ország elmaradott területeinek fogyatékosságait, másrészt a kultúra teljes területére kiterjeszteni az újjáépítés áldásait az elemi iskoláktól az egyetemeken át a kutatóintézetekig. Építő és kultúraépítő működésének szimbolikus összegzése a szegedi egyetemi városrész, amely a korabeli Európa legjelesebb egyetemeihez méltó épített környezetet teremtett a Kolozsvárról száműzött egyetem számára. Az intézmény Szegedre településének centenáriumán emléksétán kerestük a nagy kultuszminiszter nyomait. Háromrészes helyszíni beszámolónk Önöknek is alkalmat ad, hogy megismerkedjenek a Dóm térrel és az azt övező egyetemi városrésszel, ahol – a miniszter emléktáblájának szövege szerint – a kövek is Klebelsbergről beszélnek.

A dologi jogról beszélgetünk a Jogsegélyben Szalay Kornél Géza ügyvéddel. A mai adásunkban a Ptk. rendszerét követve a tulajdonjog védelmének a témáját járjuk körbe. A tulajdonjog védelmét közjogi szempontból elsődlegesen az Alaptörvény, magánjogi szempontból alapvetően a Ptk. nyújtja, de védi a büntetőjog és a szabálysértési jog is. Kérdéseiket, észrevételeiket várjuk mindennap a 255-33-76-os telefonszámon. Kérjük hagyják meg elérhetőségüket, és jogi szakértőnk visszahívja Önöket.

Juhász Előd zenetörténész kollégánk zenei témájú műsorain, könyvein, interjúkötetein és előadásain nemzedékek nőttek fel. Az Emlékek zeneközelben 2. című legújabb könyvét a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokában mutatták be a Hot Jazz Band Kossuth-díjas jazz-zenekar részvételével. A jó hangulatú könyvbemutatót követően, amelyen ismert művészek, operaénekesek is megjelentek, Juhász Előddel zenei műsorairól, emlékezetes utazásairól és interjúiról Sallai Éva beszélgetett. Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila. (fotók: www.napkiado.hu, www. kairosz.hu, www.katolikusradio.hu)

Az Úrjelenés teológiai megközelítése - Mazgon Gábor atyával beszélgetek

A nagy sikerű Pilinszky-centenáriumot az idén NEMES NAGY ÁGNES visszaemlékezésével folytatjuk. Illés Györgyöt, aki népszerű szépírói és riporteri munkássága mellett irodalomtörténész is - sőt már ilyen légkörben is nevelkedett,hiszen édesapja, Illés Lajos is neves irodalomtörténész és szerkesztő volt -, arra kértem, ezúttal Nemes Nagy Ágnesre emlékezzen. A legavatottabb dolog erre olvasmányos szépírót és riportert kérni - elkerülendő, hogy a fiatalok "tankönyv-ízűként" utasítsák el a hallottakat. Nos, próbáljuk ki!

A Generációkban arra törekszünk, hogy különböző korosztályokból hívjunk vendégeket, akikkel olyan témákat tárgyalunk meg, melyekről úgy gondoljuk, hogy minden korcsoport számára érdekesek lehetnek. Mai témánk: Generációk újévkor, és azt vizsgáljuk, hogy a különböző korosztályok hogyan viszonyulnak ehhez az ünnephez. Beszélgetőtársaim: - Császár Gáspár, aki nyugdíjas ex-pedagógus, festőművész, és aki a Baby Boomerek avagy a Ratkó-gyerekek generációját képviseli majd, - az X-generáció tagjai közül Fleischer Zoltán , aki foglalkozását tekintve projektvezető, audiovizuális rendszerek telepítésével foglalkozik és két felnőtt gyerek apukája, - a Z-generáció nevében pedig Barcsák Ági, aki egyetemista, rádiónk egykori, ZéGeneráció című műsorának oszlopos tagja, mára külső munkatársunk.

A dologi jogról beszélgetünk a Jogsegélyben Szalay Kornél Géza ügyvéddel. A mai adásunkban a Ptk. rendszerét követve a tulajdonjog védelmének a témáját járjuk körbe. A tulajdonjog védelmét közjogi szempontból elsődlegesen az Alaptörvény, magánjogi szempontból alapvetően a Ptk. nyújtja, de védi a büntetőjog és a szabálysértési jog is. Kérdéseiket, észrevételeiket várjuk mindennap a 255-33-76-os telefonszámon. Kérjük hagyják meg elérhetőségüket, és jogi szakértőnk visszahívja Önöket.

Juhász Előd zenetörténész kollégánk zenei témájú műsorain, könyvein, interjúkötetein és előadásain nemzedékek nőttek fel. Az Emlékek zeneközelben 2. című legújabb könyvét a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokában mutatták be a Hot Jazz Band Kossuth-díjas jazz-zenekar részvételével. A jó hangulatú könyvbemutatót követően, amelyen ismert művészek, operaénekesek is megjelentek, Juhász Előddel zenei műsorairól, emlékezetes utazásairól és interjúiról Sallai Éva beszélgetett. Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila. (fotók: www.napkiado.hu, www. kairosz.hu, www.katolikusradio.hu)

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Novella: Zöld Ervin - Tübingenből

A Zenei Kincsestárban a hangrögzítés előtti időkbe vezet utunk, amikor a zene iránti igényeket csakis az élőzene elégíthette ki. Ami a maitól gyökeresen eltérő zenehallgatási szokásokat eredményezett! Hisz gondoljunk csak bele: még a legnagyobb, örökbecsű kompozíciók is csak alkalomszerűen voltak hallhatók – mi több: az is megesett, hogy a komponista életében föl sem hangzottak. Mit tehetett tehát az, aki jelen volt egy-egy remekmű bemutatóján és hazatérve szerette volna újból meghallgatni új kedvencét? A mai zenebarátnak könnyű a dolga: minden szerzeményt számtalan változatban megtalál különféle hanghordozókon. A régi zenekedvelő két megoldás közül választhatott. Ha az újonnan hallott zenemű nyomtatásban már megjelent, hazavihette a partitúrát, hogy belső hallása révén idézze föl a kompozíciót. Ha pedig hangszeres muzsikus volt, szerencsés esetben hozzáférhetett egy-egy zongoraletéthez vagy kamaraátirathoz. Ez a magyarázata annak, hogy a XIX. század oly gazdag átiratokban. Az 1820-as években például viszonylag könnyű volt házilag előadni Mozart legnépszerűbb szimfóniáit. Csak egy fuvolista, egy hegedűs, egy csellista és egy zongorista szükségeltetett hozzá. No és az egykori Mozart-tanítvány, Johann Nepomuk Hummel leleményes átiratai. Uwe Grodd, Friedemann Eichhorn, Martin Rummel és Roland Krüger most a 36., C-dúr, Linzi-szimfónia kamaraátiratát szólaltatják meg, hamisítatlan bécsi zeneszalon hangulatát varázsolva körénk.