Műsorújság

A felvételt Biksza Levente, Horváth János és Urbán Péter készítette. Zenei szerkesztő: Bolla Milán Szerkesztő: Tar Éva Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Magyarország ellen ítélt a jogállamisági perben az Európai Unió Bírósága. A döntésről Szalai Kornél Géza jogásszal beszélgetünk. Hivatalosan is elkezdődött a kampány, Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédet tartott. Minderről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzők fejtik ki véleményüket. Orbán Viktor évértékelőjében elmondta: El kell kerülni a háborút Oroszország és Ukrajna konfliktusában. Vajon mit hozhat a jövő? Nógrádi Györgytől, a Corvinus Egyetem tan árától kérdezzük: Több ezer vitás ügyet rendezett tavaly a Budapesti Békéltető Testület. Elnökével, Inzelt Évával beszélgetünk. A Házasság hete kapcsán egy színművész házaspárral beszélgetünk: Jantyik Csabával, és Nagy Enikővel. Magyarnak maradni Erdélyben címmel jelent meg egy tanulmány kötet, amelyet Vincze Gábor történész mutat be. A magyar kormány 1946 és 1948 között több százezer német nemzetiségit fosztott meg állampolgárságától, valamint teljes ingó és ingatlan vagyonától, s telepített ki Németországba: 1946. február 15-én a kormány több mint 12 milliárd pengő hitel folyósításához járult hozzá, mert a tervezett kitelepítéshez a pénzügyi fedezet elégtelen volt. Salamon Konrád történészt hallják: Hogyan lehet és kell Európa következő digitális évtizedét a gyermekek és a fiatalok számára kialakítani? Ezzel a címmel látott napvilágot az Európai Unió felmérése. Baracsi Katalin internetjogásszal beszélgetünk.

Az akácfa a XVIII. században került a Kárpát-medencébe. Az utóbbi évtizedekben az éghajlatváltozás miatt felerősödő elsivatagosodás és elleni küzdelemben az akácnak kiemelkedő szerepe van. A legjobb minőségű mézet szolgáltató méhlegelő, amely számos írónkat és költőnket is megihlette, a magyar táj jellegzetes eleme. A mai hazai erdőségek negyedrésze akác, az európai állomány 60%-a nálunk él. Víztartalma alacsony, szerkezete rendkívül kemény. Az egyetlen olyan fa, ami rögtön, a kivágás után nyersen tüzelhető. Ezért közkedvelt, szerszámnak, építőanyagnak is kiváló, megmunkálhatóságban felveszi a versenyt trópusi társaival is

Jövő héten, február 25-én van a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja. Magazinunkban a fenti témák mellett hírt adunk a Mindszenty Alapítvány emléknapra szervezett eseményeiről: Február 24-én lehetőségünk lesz belépni a volt Conti utcai ávós börtön (VIII. Mindszenty József tér 2.) területére, és felkeresni azokat a cellákat és helyszíneket, ahol Mindszenty bíboros raboskodott. Február 25-én a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján pedig rendhagyó megemlékezést és fotókiállítást rendez az alapítvány Mindszenty József bíboros, Endrédy Vendel, Kiss Szaléz, Oloffson Placid és sok más ártatlanul elítélt rabságának helyszínén, a volt Conti utcai börtön közönségtől elzárt sétálóudvarán, a Szent Efrém Férfikar közreműködésével. Február 24. A vezetett séták időpontjai: 9:00, 10:00, 11:00, 13:00, 14:00, 15:00 Február 25. 13:30 Kovalovszky Dániel - Egy pokoli színjáték díszletei c. fotókiállítás megnyitója a börtön sétálóudvarán (regisztrációhoz kötött) 14:00 Koszorúzás és megemlékezés, a börtön előtti Mindszenty József téren Beszédet mond: Földváryné Kiss Réka (NEB) A résztvevőket megáldja: Cserháti Ferenc püspök Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött: https://ungmind.typeform.com/to/PcVi8SV9

Az 1865 és 1936 között élt Alekszandr Glazunov szerzeményeit bemutató sorozatunkban ma a romantika melodikus gazdagságának valóságos parádéját kínáljuk Önöknek. Mindhárom ma fölhangzó zenekari szerzemény programzene, hangokból és zenei atmoszférából szőtt zenei költészet. 1907-ben keletkezett drámai nyitányának Glazunov látványos címet adott. A végzet éneke szenvedélyes vallomás az élet romantikus végleteiről, elbukás és fölmagasztaltatás Liszt módján fölfogott szélsőségeiről. Nem véletlen, hogy a szerzemény többször utal Beethoven 5., úgynevezett Sors-szimfóniájának nevezetes kezdőhangjaira. A Moszkvai Szimfonikusokat Igor Golovcsin vezényli. Ha az imént elhangzott mű, A végzet éneke a romantika tragikus hőskultuszának áldoz, Glazunov következő két szerzeménye a korszak másik vonzalmát, az orientalizmust, azaz a keleti világ egzotikuma iránti érdeklődést képviseli. Glazunov balettzenéiből tudnivaló, hogy keleties tónusokért még csak el sem kellett hagyni a hatalmas orosz birodalmat, hisz a kaukázusi népek folklórja bőséges anyagot kínált feldolgozásra. Az 1889-ben keletkezett Keleti rapszódia zenei képsorozat egy mesebeli városról – az egyes tablók a város éjjeli álmát, az ifjak reggeli táncát, egy öregember balladáját, a vitézek visszatérését és a győzelmi ünnepet jelenítik meg. Nem véletlen, hogy Glazunov Repinnek, a festőnek ajánlotta művét. A Moszkvai Szimfonikusok élén továbbra is Igor Golovcsin. A mai utolsó Glazunov-szerzemény, a Keleti álmok, ha ez lehetséges, még az iménti Keleti rapszódiánál is egzotikusabb. Pedig annak előtanulmányaként is hallgatható: három évvel korábban, 1886-ban keletkezett. Az Orosz Filharmonikus zenekart Dimitrij Jablonszkij vezényli.

2007-ben szinte az egyik pillanatról a másikra lett Fűszeres Eszterré. Nem mintha hivatalosan lecserélte volna családnevét, csak épp frissen elindított internetes konyhanaplója címében szerepelt a gyűjtőfogalom. Már akkor egyértelmű volt, milyen fontos számára mindaz, ami megadja az ételek savát-borsát. Az „ízadók” mellett azonban ott a lélek is. Ez utóbbi köti talán össze a dédnagymamák világát a legkorszerűbb irányzatokkal. Az ünnepekre is úgy készül, hogy ősi és modern recepteket olvasva tervezi meg a menüt, előtte azért kipróbálva a fogásokat. Nem áll tőle távol a vidám beszélgetés, de a belső csend sem. Hogy ne csak elektronikus formában jelenjen meg mindaz, amit összegyűjtött, megtapasztalt, kikísérletezett, belevágott a szakácskönyvírásba is. Sőt nem maradhat ki a profiljából a hagyományok megismertetése sem. Sokat tesz a leves reneszánszáért, s tőle aztán megtanulható, mi a kóser. Az Édesanyám főztje mai vendége Bodrogi Eszter, akit második otthonában, a Tokaj-Hegyalján hívtam fel.

Most már belátom, hogy erre születtem – mondta Grétsy László az Anyanyelvápolók szövetségének rendezvényén, ahol 90. születésnapja alkalmából köszöntötték őt. Ő lett az idei Lőrincze-díjas is, amit sajátos humorával úgy kommentált: sokáig azt mondta, nehogy a hírnév több legyen, mint az érdem, de be kell látnia, hogy ez az utóbbi is elég szépen kiteljesedett, ráadásul a kettő nem független egymástól. Különkiadásunkban őt köszöntik munkatársai és barátai: Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke; Kerekes Barnabás, a szervezet alelnöke, a Szóról-szóval egyik szerkesztője; Matula Ágnes, a Nyelvőrző Szalon egyik házigazdája; Kiss Gábor, a Tinta Kiadó igazgatója; Szakonyi Károly író; Balázs Géza nyelvész, néprajztudós; Pölcz Ádám nyelvész, műsorvezető; végül maga az ünnepelt - Grétsy László - mesél egy történetet. A HÉV persze nem heves, de bizony a vízi sem vizes. Buvári Márta jegyzete.

Eddigi sokirányú kompozíciói közül kiemelkedik a Mise, ami a klezmer elemek felhasználása miatt különösen érdekes, ezért ez kerül reflektorfénybe.(Fotó: Veres Ádám)

Hazánkban minden második halálok szív- és érrendszeri eredetű. A Betegek Világnapján indította útnak a SZÍVSN Országos Betegegyesület rendhagyó kampányát a szívbetegség megelőzéséért, a szívbetegekért. Az országos szívbeteg-étterem-kampány bemutatkozó sajtóeseményének elsőként a népszerű televíziós műsorvezető, sztárszakács Gianni Annoni adott otthont. A sajtótájékoztató szereplőiből szólaltatunk most meg néhányat.

A február 19-ei adás példája: A zsámbéki dombon már ezerharmincban állt egy falusi templom. Erre építettek a premontrei szerzetesek a tizenharmadik században egy bazilikát. Több állagmegóvó beavatkozás után a műemlékegyüttes kétezerhárom óta ismét látogatható.

Az orosz népmesén alapuló történet a jó és rossz örök harcát varázsolja elénk, miközben a szeretet megváltó erejében való hitünket erősíti. Csajkovszkij első balettjének jelenlegi sikerét ismerve talán meglepő, hogy 1877. február 20-án a moszkvai ősbemutatón mérsékelt sikerben részesült. S bár a varázslatos zenének köszönhetően még hat év évig műsoron tartották, csak jóval később, Marius Petipa és Lev Ivanov 1895-ös koreográfiájában vált igazán világhírűvé. „A Hattyúk tava” jeleneteit a Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar és a Londoni Szimfonikus Zenekar tolmácsolja Márk Gorenstein és Michael Tilson Thomas vezényletével.