Műsorújság

A felvételt Biksza Levente, Horváth János és Urbán Péter készítette. Zenei szerkesztő: Bolla Milán Szerkesztő: Tar Éva Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Veres András megyéspüspökkel, az MKPK elnökével „A papság alapvető teológiája” című konferenciáról és a római misekönyv új kiadásáról beszélgetünk. Az orosz törvényhozás alsó- és felsőháza is egyhangúlag jóváhagyta a megállapodásokat arról, hogy Oroszország megvédi Ukrajna szakadár területeit, amelyek függetlenségét hétfőn elismerte. Magyarország támogatja Ukrajna szuverenitását és területi épségét-nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök. Mi várható a jövőben a magyar-orosz és magyar -ukrán kapcsolatoktól? Huber Szebasztián politikai elemző mondja el véleményét. Elindult a Nemzeti Tehetség Program 2022-es kampánya. Rácz Zsófia helyettes államtitkárral beszélgetünk. Véget ért a Házasság hete, amelyet Erdőné Soós Klára, a bizdrámagad.hu honlap fő koordinátora értékel. Ünnepel a Szigeti Szent Rókus és Sebestyén templom Győrben. Schmidt Péter orvosprofesszorral beszélgetünk. A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja február 25-e, amelyet az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata rendelt el. Salamon Konrád történésszel beszélgetünk. A magyar nyelvű középiskolások Kárpát – medencei helyesírási versenyének döntőjét pénteken tartották 35. alkalommal, Gyulán. Nagy János nyelvészprofesszorral Tráser László beszélget.

„Az Orvosmisszió ma Európában a „leg”-ek missziója. A mindennapi megélhetést tekintve a legszegényebb, utak hiányában a legnehezebben megközelíthető, a nagyvilág számára legkevésbé ismert, egészségügyi szempontból még ukrán viszonylatban is a legelhanyagoltabb. Emiatt az itt élők helyzete a legkilátástalanabb egész Európában. Ez motiválja orvosainkat és hallgatóinkat, hogy két-három hetente útnak induljanak.” - nyilatkozta munkájukról vendégünk, Prof. Dr. Vojcek László, az ötödik éve működő Katolikus Karitász Orvosmissziójának vezetője.

Mai kulturális magazinunkban: - beszámolunk a Magyar hangja… című, a legendás magyar szinkronról szóló, most készülő dokumentumfilmről a film producerével, Kárpáti Györggyel; - bemutatjuk Czecz Fruzsina pszichológus Gyerekkel vagyok című kötetét, melynek alcíme: Szülők szíve-lelke negyven versbe szedve; - valamint ajánljuk Lukács Miklós cimbalomművész első, No Man's Land című, kísérleti elektronikával fűszerezett szólólemezét, melynek fókuszában a béke áll.

Az 1865 és 1936 között élt Alekszandr Glazunov 1906-ban fejezte be 8., Esz-dúr szimfóniáját. A látványos szimfónia a tragikum és az emelkedettség távlatait öleli föl. Glazunov talán ebben a művében áll a legközelebb Csajkovszkij patetikus világához. Az elmaradhatatlan orosz melodika sötét, már-már kísérteties tónusokkal társul, ami vélhetően a szimfónia keletkezésekor, 1905-ben lezajlott oroszországi események drámai emlékezetét idézi. A Moszkvai Szimfonikusokat Alekszandr Anisszimov vezényli. 9., d-moll szimfóniáját Glazunov sohasem fejezte be, noha egyetlen fennmaradt tétele keletkezését követően még 26 éve lett volna rá. Az okok nem ismeretesek, de tény, hogy a rendelkezésünkre álló, lenyűgöző nyitótétel önmagában is megrendítő élmény, fenséges korona a szerző szimfonikus életművén.

Havasi István még az a régivágású vendéglős, amilyenről Krúdynál olvasni: tanácsot ad, javasol, és beszélget a vendéggel, nem csak ételekről, hanem történelemről, hagyományról, kultúráról. A vidék jellemző speciális fogásait: a híres szármát, a sokacbabot vagy a mohácsi halászlét hagyományosan készíti, régi mohácsi receptúrák szerint, de még a török ételeket is megfőzi, hiszen ez a kultúra is otthagyta lenyomatát a táj gasztronómiáján. A magyar gasztronómiai hagyományok ápolásáért tett erőfeszítéseit 2021-ben az Első Magyar Fehérasztal Lovagrend lovagi címmel ismerte el.

Napra pontosan 13 esztendeje hangzott el a 80. születésnap előtt tisztelgő beszélgetés a tótkomlósi kis verébbel, aki olyan osztálytársakkal végzett, mint Sinkovits Imre, Márkus László, Körmendi János, Tomanek Nándor. Életútját csodálatos színpadi szerepek övezték, de a szíve csücske mind a mai napig a sanzonoké. Isten éltesse közelgő 93. születésnapja alkalmából Gyurkovics Zsuzsát!

Őt nem kell bemutatnunk. Régen hallottunk róla, ezért volt különösen érdekes a találkozás. Így az elmúlt két év hozzá kötődő eseményeiről is beszámolót kaptunk első kézből, ritkán elhangzó felvételei társaságában.

Előadja a Cant Arte Regensburg - vezényel Hubert Velten

Január 28-án, életének 78. évében meghalt szeretett kollégánk, a nagyszerű zenei szerkesztő, Csiba Lajos. 1943-ban született a Nógrád megyei Szirákon. A Zeneakadémián trombitaművészként végzett. Tehetségére jellemző, hogy már gimnazistaként a Miskolci Filharmonikusoknál és a színházban is játszott. Később tanított, és hívták az Operaház zenekarába is – ám ő a rádiózást választotta. 1969-től dolgozott a Magyar Rádióban, számos híres könnyűzenei műsor fűződik a nevéhez, köztük A rock mesterei. A rendszerváltozás után nyugdíjazásáig a Petőfi adó zenei szerkesztőségének vezetője volt. Kiemelkedő munkásságát életmű nívódíjjal és eMeRTon-díjjal ismerték el. 15 évig, halála napjáig aktívan dolgozott a Katolikus Rádióban. Összeállításunkban rá emlékezünk.

Mai műsorunkban bemutatjuk Önöknek a Forrás című folyóiratot, szólunk egy stresszoldó drámapedagógiai programról, elsőként pedig a kommunizmus áldozatainak emléke előtt adózunk.

Borogyin az ÖTÖK csoportjának tagjaként jelentős szerepet játszott a nemzeti romantikus stílus megteremtésében. Az orosz muzsikus tehetséges tudós és kémikus is volt. Habár korának nagyjai körükbe fogadták és alkotásra ösztönözték, alig volt olyan időszaka életének, amikor nyugodt körülmények között foglalkozhatott volna a zeneszerzéssel. Legjelentősebb műve, az 1869-1887 között írt, be nem fejezett „Igor herceg” komponálásának menete is jellemző a szétszabdalt életű alkotóra. A mű hangszerelése Borogyin halála után a két jóbarát, Rimszkij-Korszakov és Glazunov nevéhez fűződik. A négyfelvonásos opera részleteit Jámbor László, a Magyar Állami Operaház Ének-és Zenekara, valamint a Londoni Szimfonikus Kórus- és Zenekar tolmácsolja. Vezényel: Sándor János és Victor de Sabata