Műsorújság

Készítette: Horváth János.hangmérnök, Bögös Henrietta.zenei szerkesztő és Sárospataki Zsuzsanna rendező

Költő, író, szerkesztő. Battonyán született, abban az évben, amikor az MSZMP Politikai Bizottsága Rákosi Mátyás feltételhez kötött hazaengedéséről döntött. Amikor egy romániai magyar fiatal értelmiségi felgyújtotta magát a kommunisták brassói székháza előtt. Amikor Budapesten felavatták a piros metró első szakaszát. Amikor az Apolló-13 fedélzetéről elhangzott a híres mondat, hogy „… volt egy problémánk”. Amikor a hadászati fegyverek korlátozásáról szóló szovjet-amerikai tárgyalások második fordulóját tartják Bécsben. Amikor az Elnöki Tanács döntésével Tiszaszederkényből Leninváros lesz. Amikor Salvador Allende győz a chilei választásokon. Amikor az Egyesült Államok légiereje egy különleges bevetést hajt végre Észak-Vietnámban. Szóval 1970-ben. Kialakult benne egy sajátos vonzódás a múlthoz és a gyermekkorhoz. Közös igazodási pontunk Debrecen. Vendégem karakteresen sovány arcával filmsztár is lehetne; viszont József Attila-díjas tényleg lett. Egy versében azt írja: „Égő lámpás, a jelenvaló Krisztus fénye. Egy barkácsboltban vettem, és nem jutott eszembe Krisztus, és az sem, hogy gyerekként mindig letérdeltem az oltár előtt, mintha Isten színe előtt – És tényleg: az Atya nézett le rám lábát a földgolyón tartva.” Poós Zoltánnal beszélgettem. Fotó: Horváth Péter Gyula

Jelentős szerepet játszottak az elmúlt két évben a Covid-19 terjesztésében a gyerekek. Ezt több szakvélemény is alátámasztja. Az Egyesült Államokban is részletes adatsor áll rendelkezésre a gyerekek érintettsége kapcsán. Többek között erről és a hazai helyzetről Schmidt Péter professzorral, győri gyermekorvossal beszélgetünk.

Április elején nemcsak nálunk, de Franciaországban is választások lesznek. A franciák 2 fordulóban, 5 évre választanak elnököt. A 2. fordulóba csak a 2 legtöbb szavazatot kapott jelölt kerülhet. Az első fordulót április 10-én tartják, és bár a leköszönő elnök Emmanuel Macron vezet a felmérésekben, még semmi sem dőlt el, főképpen az nem, ki lesz a 2. befutó. Mik az esélyek? Mekkora a tétje ennek a választásnak Franciaország számára? És melyik jelölt győzelme lenne kedvezőbb Magyarország számára? Szakértőink: Fejérdy Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, és Almásy Ferenc francia-magyar újságíró, a Visegrád Post főszerkesztője.

Trónharcok, családi viszályok, véres leszámolások nemcsak a fiktív történelmi sorozatokban, hanem a magyar történelemben is előfordultak. Az Árpád-házi királyok kora középkori utódlási rendjéről, egy fiktív Szent László fiú utód lehetséges nehézségeiről is beszélgettünk.

A Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány, a Jordániai Katolikus Karitász, a Magyar Piarista rendtartomány és a Hungary Helps együttműködésének köszönhetően Jordániába menekült iraki keresztények kézműves termékeit áruló karitászbolt nyílt a Piarista utca 1. szám alatt. A március 22-i ünnepélyes megnyitón Azbej Tristan államtitkárt, Valaczka János piarista szerzetest és Dobszay Benedeket, a ferences rendtartomány provinciálisát Szerdahelyi Csongor kérte mikrofon elé.

A barabási menekültponton Fülöp Andrea kért helyzetjelentést Zagyva Richárd igazgatóhelyettestől.

Elég beszédes, ha a már szinte kötelező „Mester” megszólítás megszelídül – Tímár Sándort tanítványok generációi hívták úgy, hogy „Mesti”. Koreográfiáinak archívuma azért jött létre, hogy a megszokottól kicsit eltérő módon szolgája az élő néptáncot, a hagyományok átörökítését, az általa kiérlelt pedagógiai módszert. A filmet és színházat ötvöző új előadássorozat célja a Kossuth-díjas alkotó teljes gyűjteményének feldolgozása, megmutatása. A Csillagszeműek társalapítójával Tímár Böskével beszélgettem. (A Tímár-archívum anyagai elérhetők a csillagszemuek.hu weboldalon a megfelelő hivatkozásra kattintva.) Kép: Arany László 1880-ban Mesterséges intelligencia, tudásfejlesztés és megosztás, robotika, digitális biztonság és persze minden, amit manapság okos jelzővel látnak el: egészségügy, oktatás, társadalom. Ma zárul az idei Internetfiesta, ám a hagyományos tudásbázisokon –vagyis a könyvtárakban valójában a hétköznapokban is folytatódik. Ramháb Mária az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke volt a vendégem.

Az orosz-ukrán háború kitörése után szinte azonnal létrejöttek a Katolikus Karitász Bázisai, hogy a háború miatt menekülni kényszerülők a határátlépés után melegedni tudjanak, ételt-italt kapjanak, tájékozódhassanak a lehetőségekről. A segítőpontok 0-24 órában működnek, karitász munkatársak, önkéntesek aktív közreműködésével, akik adományokat vesznek át, szortírozzák őket, tolmácsolnak, segítenek a regisztrációban, vendégül látják a lelkileg-testileg megviselt menekülteket, segítenek szállás és utazási problémáik megoldásában, játszanak a gyermekekkel. A Keleti-Pályaudvaron, Barabáson és Beregszászon járt Spányi Antal püspök, karitászelnök,hogy meglátogassa az ukrajnai menekültek támogatására létrehozott Karitász segítőállomásokat és a határon túl szolgáló magyar ajkú papságot. A főpásztort és Sinkovicsné Máté Hortenzia egyházmegyei karitászvezetőt a menekültbázisokon és Kárpátalján szerzett tapasztalataikról kérdeztem.

Beszélgetőtársaink: György Alfréd (Frédi atya) kamilliánus szerzetes; Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász igazgatóhelyettese. Riporter: Fülöp Andrea és Hámori Kinga

Trónharcok, családi viszályok, véres leszámolások nemcsak a fiktív történelmi sorozatokban, hanem a magyar történelemben is előfordultak. Az Árpád-házi királyok kora középkori utódlási rendjéről, egy fiktív Szent László fiú utód lehetséges nehézségeiről is beszélgettünk.

Kiskőrös és térsége hírek: - A versmondóverseny díjátadójával egybekötött fotókiállítás nyílik Uszódon. - Első ízben rendezik meg a cigány ételek főzőversenyét Kalocsán.

"Kósa Klára egész életében agyaggal foglalkozott. Már egészen fiatalon a magyar fazekasság hangadó művésze volt - írja az MMA Kósa Klárát bemutató oldalán Fogarasi Attila Etűdök agyagra című cikkében. Kezdetben sorra születtek a kis "etűdök": étkészletek, bokályok, butéliák, butykosok, kanták, tálak formájában, mára pedig életműve rengeteg tételből, témából álló szimfónia lett. Minden egyes kerámiája úgy készül, mintha csak az az egy lenne a világon: szívvel, tudással, lélekkel. " A pályafutásának 55. évfordulóját, s egyben 75. születésnapját ünneplő Kósa Klára keramikusművész, a Népművészet Mestere, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja ebből az alkalomból 55 művésszel együtt mutatja be régi s új alkotásait a Pesti Vigadó földszinti kiállítótermében. A beszélgetésben kulturális örökségünk tisztelete, a magyar népi iparművészet felemelése és a reneszánsz világának különleges szépsége is szóba kerül majd. (fotó: Veres Ádáma MKR)

Az orosz-ukrán háború kitörése után szinte azonnal létrejöttek a Katolikus Karitász Bázisai, hogy a háború miatt menekülni kényszerülők a határátlépés után melegedni tudjanak, ételt-italt kapjanak, tájékozódhassanak a lehetőségekről. A segítőpontok 0-24 órában működnek, karitász munkatársak, önkéntesek aktív közreműködésével, akik adományokat vesznek át, szortírozzák őket, tolmácsolnak, segítenek a regisztrációban, vendégül látják a lelkileg-testileg megviselt menekülteket, segítenek szállás és utazási problémáik megoldásában, játszanak a gyermekekkel. A Keleti-Pályaudvaron, Barabáson és Beregszászon járt Spányi Antal püspök, karitászelnök,hogy meglátogassa az ukrajnai menekültek támogatására létrehozott Karitász segítőállomásokat és a határon túl szolgáló magyar ajkú papságot. A főpásztort és Sinkovicsné Máté Hortenzia egyházmegyei karitászvezetőt a menekültbázisokon és Kárpátalján szerzett tapasztalataikról kérdeztem.

Elég beszédes, ha a már szinte kötelező „Mester” megszólítás megszelídül – Tímár Sándort tanítványok generációi hívták úgy, hogy „Mesti”. Koreográfiáinak archívuma azért jött létre, hogy a megszokottól kicsit eltérő módon szolgája az élő néptáncot, a hagyományok átörökítését, az általa kiérlelt pedagógiai módszert. A filmet és színházat ötvöző új előadássorozat célja a Kossuth-díjas alkotó teljes gyűjteményének feldolgozása, megmutatása. A Csillagszeműek társalapítójával Tímár Böskével beszélgettem. (A Tímár-archívum anyagai elérhetők a csillagszemuek.hu weboldalon a megfelelő hivatkozásra kattintva.) Kép: Arany László 1880-ban Mesterséges intelligencia, tudásfejlesztés és megosztás, robotika, digitális biztonság és persze minden, amit manapság okos jelzővel látnak el: egészségügy, oktatás, társadalom. Ma zárul az idei Internetfiesta, ám a hagyományos tudásbázisokon –vagyis a könyvtárakban valójában a hétköznapokban is folytatódik. Ramháb Mária az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke volt a vendégem.

"Kósa Klára egész életében agyaggal foglalkozott. Már egészen fiatalon a magyar fazekasság hangadó művésze volt - írja az MMA Kósa Klárát bemutató oldalán Fogarasi Attila Etűdök agyagra című cikkében. Kezdetben sorra születtek a kis "etűdök": étkészletek, bokályok, butéliák, butykosok, kanták, tálak formájában, mára pedig életműve rengeteg tételből, témából álló szimfónia lett. Minden egyes kerámiája úgy készül, mintha csak az az egy lenne a világon: szívvel, tudással, lélekkel. " A pályafutásának 55. évfordulóját, s egyben 75. születésnapját ünneplő Kósa Klára keramikusművész, a Népművészet Mestere, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja ebből az alkalomból 55 művésszel együtt mutatja be régi s új alkotásait a Pesti Vigadó földszinti kiállítótermében. A beszélgetésben kulturális örökségünk tisztelete, a magyar népi iparművészet felemelése és a reneszánsz világának különleges szépsége is szóba kerül majd. (fotó: Veres Ádáma MKR)

Széchenyi Ödön a „legnagyobb magyar", gróf Széchenyi István másodszülött fia volt. Elsősorban a magyar és török tűzoltóság alapítójaként tartjuk számon, pedig nagyon sok területen alkotott maradandót. Közlekedési szakemberként ő volt a Budavári Sikló és a Fogaskerekű Vasút építésének egyik kezdeményezője, a Budapesti Hajósegylet, a Kereskedelmi és Iparegylet, a Budai Népszínház s még számos gazdasági, kulturális intézmény alapítója. Gyakran keltett feltűnést különös vállalkozásaival. Barátjával, Erkel Ferenc zeneszerzővel együtt Sakk-kört alapított és ő maga is komponált. Gróf Széchenyi Ödön halálának 100. évfordulóján szellemes, hangulatos táncait hallgatjuk Kassai István és Lázár György előadásában.