Műsorújság

Készítette: Horváth János.hangmérnök, Bögös Henrietta.zenei szerkesztő és Sárospataki Zsuzsanna rendező

Jorge Luis Altamirano Mendez Nicaraguából származik. Az atya beszél pappá válásáról, származásáról, arról, hogy hogyan van jelen életében és hivatásában Krisztus.

Vendégünk Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kíberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője.

Vendégünk Ablonczy Balázs történész.

Szerdahelyi Csongor riportja.

Spányi Antal püspök, karitász elnök meglátogatta az ukrán menekülteket segítő Katolikus Karitász önkénteseit Budapesten és Barabáson. A kárpátaljai Beregszászon Écsy Gábor országos karitászigazgatóval tett látogatást és találkoztak Lucsok Péter Miklóssal, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye apostoli kormányzójával, valamint az esperesi koronán résztvevő papokkal. A főpásztort a magyarországi és ukrajnai tapasztalatairól kérdezzük rovatunkban.

Gulyás Lóránt összeállítása.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelésében lévő területek közül, ez az egyik legkisebb, mégis nem csupán országos, de európai szinten is jelentős szigetszerű élőhely. Látogatóközpont várja az érdeklődőket. Az innen induló vezetett sétákon ismerkedhetünk meg az itt élő állat- és növényfajokkal és azzal, hogyan védhetjük meg az akár évezredek óta itt élő sokszínű élővilágot. A családi programon résztvevőkkel és Kremnicsán Jánossal meg-meg állunk, hogy rácsodálkozzunk a virágokra, beporzókra, az egykor itt élt mamutok kedvenc eleségére vagy éppen a kullancsokat pusztító siklókra. (A képen Kremnicsán János a túravezető és a vele sétáló gyerekek láthatók, háttérben a Sas-hegyi Látogatóközpont. Fotó:Szabó Csilla)

A Szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium 12. osztályos, matematika tagozatos tanulója, Kalocsai Zoltán a Desmos Global Math Art Contest 2021 versenyen a finalisták, azaz a legjobb 20 közé jutott korosztályában. Mi vonzza a matematikában? Kiderül a műsorban.

Költő, író, szerkesztő. Battonyán született, abban az évben, amikor az MSZMP Politikai Bizottsága Rákosi Mátyás feltételhez kötött hazaengedéséről döntött. Amikor egy romániai magyar fiatal értelmiségi felgyújtotta magát a kommunisták brassói székháza előtt. Amikor Budapesten felavatták a piros metró első szakaszát. Amikor az Apolló-13 fedélzetéről elhangzott a híres mondat, hogy „… volt egy problémánk”. Amikor a hadászati fegyverek korlátozásáról szóló szovjet-amerikai tárgyalások második fordulóját tartják Bécsben. Amikor az Elnöki Tanács döntésével Tiszaszederkényből Leninváros lesz. Amikor Salvador Allende győz a chilei választásokon. Amikor az Egyesült Államok légiereje egy különleges bevetést hajt végre Észak-Vietnámban. Szóval 1970-ben. Kialakult benne egy sajátos vonzódás a múlthoz és a gyermekkorhoz. Közös igazodási pontunk Debrecen. Vendégem karakteresen sovány arcával filmsztár is lehetne; viszont József Attila-díjas tényleg lett. Egy versében azt írja: „Égő lámpás, a jelenvaló Krisztus fénye. Egy barkácsboltban vettem, és nem jutott eszembe Krisztus, és az sem, hogy gyerekként mindig letérdeltem az oltár előtt, mintha Isten színe előtt – És tényleg: az Atya nézett le rám lábát a földgolyón tartva.” Poós Zoltánnal beszélgettem. Fotó: Horváth Péter Gyula

Debrecen hírei: - Hajdúdorogra érkezett Nathalie Becqart, a Püspöki Szinódus altitkára. - Megalakult a Debreceni Települési Önkéntes Mentőcsoport. Kiskőrös és térsége hírek: - Átadták Kalocsa új óvodáját, a Lurkópalotát. - Ismét elektromos és elektronikai hulladékgyűjtő akciót hirdetett Homokmégy.

Jelentős szerepet játszottak az elmúlt két évben a Covid-19 terjesztésében a gyerekek. Ezt több szakvélemény is alátámasztja. Az Egyesült Államokban is részletes adatsor áll rendelkezésre a gyerekek érintettsége kapcsán. Többek között erről és a hazai helyzetről Schmidt Péter professzorral, győri gyermekorvossal beszélgetünk.

Április elején nemcsak nálunk, de Franciaországban is választások lesznek. A franciák 2 fordulóban, 5 évre választanak elnököt. A 2. fordulóba csak a 2 legtöbb szavazatot kapott jelölt kerülhet. Az első fordulót április 10-én tartják, és bár a leköszönő elnök Emmanuel Macron vezet a felmérésekben, még semmi sem dőlt el, főképpen az nem, ki lesz a 2. befutó. Mik az esélyek? Mekkora a tétje ennek a választásnak Franciaország számára? És melyik jelölt győzelme lenne kedvezőbb Magyarország számára? Szakértőink: Fejérdy Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, és Almásy Ferenc francia-magyar újságíró, a Visegrád Post főszerkesztője.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelésében lévő területek közül, ez az egyik legkisebb, mégis nem csupán országos, de európai szinten is jelentős szigetszerű élőhely. Látogatóközpont várja az érdeklődőket. Az innen induló vezetett sétákon ismerkedhetünk meg az itt élő állat- és növényfajokkal és azzal, hogyan védhetjük meg az akár évezredek óta itt élő sokszínű élővilágot. A családi programon résztvevőkkel és Kremnicsán Jánossal meg-meg állunk, hogy rácsodálkozzunk a virágokra, beporzókra, az egykor itt élt mamutok kedvenc eleségére vagy éppen a kullancsokat pusztító siklókra. (A képen Kremnicsán János a túravezető és a vele sétáló gyerekek láthatók, háttérben a Sas-hegyi Látogatóközpont. Fotó:Szabó Csilla)

Kincset érő közösség címmel nyílt kiállítás a Nemzeti Múzeumban, L. Simon László főigazgató Kövesdy Zsuzsának mutatta be a különleges új tárlatot. Bánki Évával beszélgettünk néhány korábbi kötete kapcsán és eljutotunk a lélek titkos rétegeinek vizsgálatához is. A szerzőnek Esőváros című regénye új kiadásban lát napvilágot meg a Jelenkor Kiadó gondozásában áprilisban.

Trónharcok, családi viszályok, véres leszámolások nemcsak a fiktív történelmi sorozatokban, hanem a magyar történelemben is előfordultak. Az Árpád-házi királyok kora középkori utódlási rendjéről, egy fiktív Szent László fiú utód lehetséges nehézségeiről is beszélgettünk.

Jelentős szerepet játszottak az elmúlt két évben a Covid-19 terjesztésében a gyerekek. Ezt több szakvélemény is alátámasztja. Az Egyesült Államokban is részletes adatsor áll rendelkezésre a gyerekek érintettsége kapcsán. Többek között erről és a hazai helyzetről Schmidt Péter professzorral, győri gyermekorvossal beszélgetünk.

Április elején nemcsak nálunk, de Franciaországban is választások lesznek. A franciák 2 fordulóban, 5 évre választanak elnököt. A 2. fordulóba csak a 2 legtöbb szavazatot kapott jelölt kerülhet. Az első fordulót április 10-én tartják, és bár a leköszönő elnök Emmanuel Macron vezet a felmérésekben, még semmi sem dőlt el, főképpen az nem, ki lesz a 2. befutó. Mik az esélyek? Mekkora a tétje ennek a választásnak Franciaország számára? És melyik jelölt győzelme lenne kedvezőbb Magyarország számára? Szakértőink: Fejérdy Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, és Almásy Ferenc francia-magyar újságíró, a Visegrád Post főszerkesztője.

A szomszédunkban dúló kíméletlen és értelmetlen öldöklés arra is rávilágít, mennyire keveset tudunk a közvetlen közelünkben élő népek kultúrájáról, lelkületéről. Hisz a sokat szenvedett ukrán nemzetnek viharos évszázadai során nemigen adatott meg, hogy teljes jogú résztvevőként lépjen az európai kulturális színpadra. A dicső múltú kijevi nagyfejedelemség megszűnése óta ukrán szomszédaink fölváltva nyögtek litván és lengyel uralom alatt, váltak a cári Oroszország alárendeltjeivé és a kommunista szovjet birodalom ördögi terrorjának áldozataivá. Pedig az európai nemzeti öntudat ébredésével egyidejűleg az ukrán szellemi elit is nekilátott, hogy kialakítsa saját nemzeti karakterét. Kultúrájukat, irodalmukat és zenéjüket ennek ellenére mindmáig alig, vagy csupán az orosz szellemiség alfejezete gyanánt ismeri a nagyvilág. Ma az ukrán nemzeti zene egyik megalapozójától, az 1896 és 1938 között élt Viktor Sztyepanovics Kosenkótól hallunk lenyűgöző, fölfedezésre érdemes zongoraműveket. Ahogyan a nagy orosz komponistanemzedék fél évszázaddal korábban, Kosenko, aki Rimszkij-Korszakov egyik növendékénél tanult Szentpétervárott, ugyancsak arra törekedett, hogy méltó helyet biztosítson az egyetemes zenekultúrában hazája nemzeti örökségének. Ez a törekvés ihlette 1927 és 1929 között megalkotott 11 Etűdjét „régi táncok formájában”. A ciklus a barokk billentyűsszvitek formakincsét ötvözi a romantika pátoszával és az ukrán folklór harmóniavilágával. Ma este a két utolsó, monumentális tételt, a Passacagliát és Gigue-et halljuk a harkovi születésű Natalya Shkoda nagyszerű előadásában. Adja a Gondviselés, hogy a jótékonyságáról híres, tragikusan rövid életű ukrán komponista szerzeményei mielőbb a nemzetek és kultúrák közötti testvériség eszméit hirdethessék működése két fontos színhelyén: Harkovban és Kijevben is!