Műsorújság

Itt élned és halnod kell Hangmérnök: Horváth János Dramaturg: E. Román Kata Zenei szerkesztő: Bögös Henriette Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

A postabélyeg olyan kis méretű értékjegy, amelyet a portai küldeményre ragasztva a feladó magára vállalja a postai szolgáltatás díjának megfizetését. Az első bélyeget több mint 180 éve Angliában adták ki és Viktória királynő portréja díszítette. Az első Magyarországon nyomtatott bélyeg 1871-ben készült Ferenc József, a magyar király arcképével. 2022-ben a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége világkiállítást rendezett. A 2021-re tervezet kiállítás eredetileg a 150 éve megjelent első magyar bélyeg előtt tisztelgett volna. A pandémia miatt elcsúszott bélyegseregszemlét így a MaBéOSz 100. születésnapján rendezhették meg. A Hobbizónában ma a HUNFILEX2022 kiállításon készült beszélgetéseket hallhatják. Az összeállításban megszólal, Szűcs Károly gyűjtő, bélyegvizsgáló, Bándi Attila gyűjtő és Homonnai Géza, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége és a HUNFILEX2022 szervezőbizottságának elnöke.

Újszerű formák, sajátos díszítmények, technikai újdonságok - ez jellemezte a habánok fazekasmunkáit a 16-17. században. Kik voltak ők, hogyan éltek, és milyen stílusjegyekről ismerhetők fel munkáik? Erről beszélgetünk a Dabóczi Dénes művészettörténésszel.

Folytatódott az Átfogó ökológia című fórumsorozat a budapesti Párbeszéd Házában a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémián. Az április 7-i alkalmon Vecsei Miklós szociálpolitikus és Rosta Gergely szociológus beszélt. Ez utóbbit kérdezte Pozsgai Nóra, méghozzá az ökológia és a szegénység viszonyáról. A szegedi keresztény roma szakkollégium fiataljai lelki nappal is készülnek húsvétra. Tráser László a szakkollégium lelki vezetőjét, egyetemi lelkészt szólaltatta meg. A Regnum Marianum közösség Vöcsök nevű gödi csapatához látogatott Kristek Zsófia, ahol az idei böjtről, valamint a nagyhét és a húsvét megéléséről kérdezte a fiatalokat. Pákozdi István plébános, aki hosszú ideig egyetemi lelkészi szolgálatot látott el, április 5-én hunyt el. István atya liturgikus szakemberként néhány éve mondta el hallgatóinknak a szent három nap eseményeit, ezt halljuk korábbi felvételünkről. Pákozdi István atya temetésére gyászmise keretében kerül sor április 30-án a felsőkrisztinavárosi templomban.

Hogy milyen érzelmeket élünk át, nem akaratlagosan döntjük el. Ellenben arra már van hatásunk, hogy mit kezdünk ezekkel az érzelmekkel. Miként működik az érzelemszabályozás? Hogyan találhatjuk meg a belső biztonságunkat? Vendégünk Mogyorósy-Révész Zsuzsanna tanácsadó szakpszichológus. Fotó: Mogyorósy-Révész Zsuzsanna

Pisont István 31-seres válogatott labdarúgó a vendégünk Radnóti László ezúttal görbe tükröt tart a sport-társadalom elé.

Feltámadás, Hit – Zene, Teremtés. Sándor Antal festő- és szobrászművész műveit bemutató kiállítás nyílt a Támogatáskezelő székházában. A lélegző vonal. Árkossy István művészeti írásait tartalmazó kötetéről hallhatnak. Zenetörténeti előadás és kortárs művészeti díjátadó. Minderről hallhatnak Kultúrmorzsák rovatunkban.

A magyar Szent Korona kalandos történetének egyik fordulatos fejezetét jelentik a 2. világháború utolsó hónapjai, amikor Vas megyében őrizték ezt a nemzeti ereklyét: Kőszegen, Velemben, majd újra Kőszegen rejtették el. Hogyan és miért került ide, kik vigyáztak rá, s végül milyen körülmények között vitték ki az országból? A kérdésekre Csiki István történész válaszol.

Felolvassa: Schnell Ádám Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendezte: E. Román Kata Szerkesztő: Varga Andrea

Barkóczi Noémi énekes-gitáros a hazai dalszerzői színtér színfoltja. Legújabb Dolgom volt című albumáról beszélgetünk, illetve kitérünk a dalszerzésre, és a zene fontosságára, az énekesnő életében.

Hogy milyen érzelmeket élünk át, nem akaratlagosan döntjük el. Ellenben arra már van hatásunk, hogy mit kezdünk ezekkel az érzelmekkel. Miként működik az érzelemszabályozás? Hogyan találhatjuk meg a belső biztonságunkat? Vendégünk Mogyorósy-Révész Zsuzsanna tanácsadó szakpszichológus. Fotó: Mogyorósy-Révész Zsuzsanna

Számukra csak az számít, amit ők írnak az újságaikban, hasonlóan a német sajtóhoz, ahol ugyanez történik. Példaként hozta fel, hogy a német állami tévében is folyamatos az uszítás Magyarország ellen. 1939-40-ben, amikor az első bécsi döntéssel a Felvidék visszatért Magyarországhoz, Márai Sándor, az író ellátogatott szülővárosába, Kassára. A „Kassai őrjárat” című, e látogatáskor írott könyvéből talán megtudható, mit várt egy lehetséges, európai és keresztény felfogástól és magatartástól. Schiffer András kifejtette, Európa önsorsrontó politikát folytat. Emlékeztetett arra, hogy Ferenc pápa augusztusban azt mondta, Európa nem a maga ura. Schmidt Mária megjegyezte, az Egyesült Államoknak sikerült Nyugat-Európát amerikanizálnia, ahogy viszont a Szovjetuniónak nem sikerült szovjetizálni Közép-Európát, mert mi ellenálltunk, Nyugat-Európa azonban nem.

Vendégünk Szarka László történész.

Vendégünk Magyarics Tamás, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének professzora.

Felolvassa: Schnell Ádám Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendezte: E. Román Kata Szerkesztő: Varga Andrea

Feltámadás, Hit – Zene, Teremtés. Sándor Antal festő- és szobrászművész műveit bemutató kiállítás nyílt a Támogatáskezelő székházában. A lélegző vonal. Árkossy István művészeti írásait tartalmazó kötetéről hallhatnak. Zenetörténeti előadás és kortárs művészeti díjátadó. Minderről hallhatnak Kultúrmorzsák rovatunkban.

Csengey Dénes a rendszerváltás egyik hőse és halottja volt. 38 évesen hunyt el, MDF-es országgyűlési képviselőként. Mint az első "kamikaze kormány" (Antall József miniszterelnök találó elnevezése!) megbízottja, az ő érzékenységével talán eleve pusztulásra ítéltetett. Olyan magas hőfokon élt, írt és politizált - mondta róla Csoóri Sándor, hogy abba bele kellett halnia. Félbeszakadt írói életműve sok, számunkra is megszívlelendő gondolatot, érzést, kincset tartalmaz. Novellái, regénye, esszékötete és beszédgyűjteménye a modern magyar próza elévülhetetlen értékeit képezik. Bereményi Géza mellett ő is írt dalszövegeket Cseh Tamásnak, munkásságának talán ez a része a legismertebb. Nagy Gáspár költő szép versével és egy Cseh Tamással közös dalukkal hajtunk fejet tiszta emléke előtt.

Vendégünk Szarka László történész.

Vendégünk Magyarics Tamás, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének professzora.

Kellemes és kiegyensúlyozott kamarazenével várjuk Önöket a Zenei Kincstárban a huszadik század egyik legjelentősebb csellistája, Pierre Fournier fölvételeinek segítségével. Az első, Artur Schnabel közreműködésével 1948-ban készült fölvételen Beethoven 1., F-dúr szonátája szólal meg. Ifjúkori műről van szó, mely csak úgy duzzad az energiától és az ambíciótól. Leleményes ötletei után a mű meglepően lírai zárlata talán Beethoven Haydn mellett folytatott tanulmányainak tanulságait őrzi. Négy esztendővel azután, hogy 1796-ban Bécsbe költözött, az immár neves komponista hírében álló Beethoven Berlinbe indult, hogy próbára tegye szerencséjét a porosz udvarnál. Nagy Frigyesről köztudomású, hogy műkedvelő létére magas színvonalon csellózott, így aztán Beethoven poggyászában ott lapult opus 5-ös jegyzékszám alá vett két új gordonkaszonátája. A kutatók úgy vélik, hogy a két szerzemény el is hangzott a zenepártoló uralkodó jelenlétében. Beethoven csellista partnere azonban nem a király, hanem zenemesterének és csellótanítványának, Jean-Pierre Duport-nak ugyancsak csellista testvére, Jean-Louis Duport volt. A mű fogadtatásásól nem maradtak fönn források, az azonban bizonyos, hogy amikor a következő évben a bécsi Artaria kiadója megjelentette őket nyomtatásban, igencsak fokozhatta a keresletet, hogy a darabok királyi körben már ismertek. A következő, 1957-ben készült fölvételen Pierre Fournier partnere a zongoránál Gerald Moore. Gabriel Fauré opus 24-es, behízelgő Elégiáját játsszák.