Műsorújság

Fordította: Holl Béla. Hangmérnök: Horváth János. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna. Felelős szerkesztő: E. Román Kata.

1922. március 23-án született István Lajos Széchenyi-díjas orvosprofesszor, hematológus és gyermekgyógyász. Humánus ember, kiváló gyógyító, kiemelkedő közéleti személyiség és rendíthetetlen lokálpatrióta – így emlékeznek rá Szombathelyen. István Lajos életútját és személyiségét Horváth Boldizsár professzor eleveníti fel.

Hubay Miklós drámaíróra, a huszadik századi magyar dráma egyik legnagyobb alakjára emlékezünk. Szabó Csilla kollégánk még 2007-ben ült le beszélgetni a Kossuth-díjas alkotóval, akinek életén keresztül egészen különleges fénytörésben ismerhetjük meg a huszadik századi Magyarország színházi világát. A következő szűk egy órában ennek a beszélgetésnek a szerkesztett változatát hallhatják. Fotó: Kollányi Péter (http://archivum.sajto-foto.hu)

A húsvéti szent háromnap az egész liturgikus év csúcspontja, Jézus Krisztus föltámadását, húsvétvasárnapot megelőző három nap: nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat. Nagycsütörtök az utolsó vacsora, Jézus elárultatásának és elfogatásának napja, az olajszentelés, az Oltáriszentség alapításának ünnepe. Nagypéntek az evangéliumokban Jézus szenvedésének, halálának és temetésének napja, a liturgiában a húsvéti szent háromnap második napja, a liturgikus nap, a megváltó szenvedés és kereszthalál ünnepe. Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja, az év legmegrendültebb liturgiája. A nagypénteki szertartás kezdetén a pap földre borulása Krisztust jeleníti meg. Az oltár maga a Golgota: lélekben a Golgotához, Jézus keresztjéhez megyünk. Dr. Mail József apátkanonokkal, főesperessel, a pápai Szent István vértanú nagytemplom apátplébánosával nagycsütörtök és nagypéntek liturgiájáról, teológiájáról beszélgettünk. Zenei szerkesztő: Cs. Nagy Tamás

"Az együttérzés olyan érzés, ami magával ragad, mert szívből jön, a bensőnkből, mindenre kihat. Nem egyenlő a sajnálattal, amikor azt mondjuk: „De kár, szegény emberek!” Nem, nem ugyanaz. Az együttérzés magával ragad. Együtt szenvedést jelent. Az együttérzés tehát arra sarkall, hogy közeledjünk a szenvedőhöz. Sok mindent láthatunk anélkül, hogy odamennénk. Ezzel szemben a pápa azt kéri, hogy menjünk közel, és tapintsuk a valóságot. Érintsük meg. Ne csak távolról nézzük. Az első kifejezés Jézussal kapcsolatban, hogy „megesett rajta a szíve”, és a második, hogy „odalépett hozzá”. Jézus csodákat tesz, hogy visszaadja, helyre tegye az embereket. És ez az, amit a megváltással tett. Együttérzett – Istennek megesett rajtunk a szíve –, odalépett hozzánk Fiában, és visszaadta mindannyiunknak az istengyermeki méltóságot."-olvashatjuk a Szentatya gondolatait a Magyar Kurír hasábjain. Az autizmusról, az elfogadásról, a nehézségekben rejlő lehetőségről beszélgetünk Rumi Edinával, az Autisták Országos Szövetsége és a szombathelyi AOSZ Info-pont munkatársával.

"Ambrózy-Migazzi István a csodálatos élményektől elbűvölve, lehetetlent nem ismervén tűzte ki életcélját: elhozni a kontinentális éghajlatú Magyarországra az örök tavaszt."

"Az ikonosztázforma egy ablak. A művész felénk mutat, így a mű ebben a formájában egy folyosó." Szelley Lellével, az Evangélium 21 kortárs képzőművészeti gyűjtemény "Az utolsó napok ikonosztáza" alkotójával beszélgettünk. Hosszútávú dolgokban rejlő kovászról, a látszólag mindennapi élet hatalmas távlatairól.

A húsvéti szent háromnap az egész liturgikus év csúcspontja, Jézus Krisztus föltámadását, húsvétvasárnapot megelőző három nap: nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat. Nagycsütörtök az utolsó vacsora, Jézus elárultatásának és elfogatásának napja, az olajszentelés, az Oltáriszentség alapításának ünnepe. Nagypéntek az evangéliumokban Jézus szenvedésének, halálának és temetésének napja, a liturgiában a húsvéti szent háromnap második napja, a liturgikus nap, a megváltó szenvedés és kereszthalál ünnepe. Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja, az év legmegrendültebb liturgiája. A nagypénteki szertartás kezdetén a pap földre borulása Krisztust jeleníti meg. Az oltár maga a Golgota: lélekben a Golgotához, Jézus keresztjéhez megyünk. Dr. Mail József apátkanonokkal, főesperessel, a pápai Szent István vértanú nagytemplom apátplébánosával nagycsütörtök és nagypéntek liturgiájáról, teológiájáról beszélgettünk. Zenei szerkesztő: Cs. Nagy Tamás

Családi apartmanok, játszótér és focipálya, a kápolna megújulása... Nagy építkezések folynak a kegyhelyen, de ez tulajdonképpen a folytatása a 2013 és 2015 közötti felújításnak. Orosz Lóránt atyával, a kegyhely igazgatójával jártunk körbe Mátraverebély-Szentkúton.

A világszinódust Ferenc pápa 2021-ben indította útjára, és 2023 októberéig tart. Az egyházmegyei szakasz most zárul. Ennek kapcsán beszélgetünk Veres Andrással, a Magyar Püspöki Konferencia elnökével, győri megyés püspökkel.

Petrás Mária Moldvában, Diószénben született. Elemi iskoláját követően tanulmányait Hétfaluban, Budapesten és Kecskeméten végezte. Dalaiban, biblikus témájú domborműveiben, szobraiban a csángó falvak imái és énekei elevenednek meg. „Úgy érzem, Istentül kapott feladatom az, hogy azt a szépséget, amit a mi kicsi népünk jelent, elmondjam, főként a kerámián és énekhangon keresztül, mert a moldvai csángóság megőrizte a természetes ösztöneit, tudását, hordozza az ősi hitét, egészen a teremtésig visszamenően." - vallja Petrás Mária, Pomáz díszpolgára, aki munkásságáért Prima Primissima- és Magyar Örökség-díjban, valamint a Magyar Érdemrend tisztikeresztje elismerésben részesült. (fotó: www.mmakademia.hu) Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

"Az együttérzés olyan érzés, ami magával ragad, mert szívből jön, a bensőnkből, mindenre kihat. Nem egyenlő a sajnálattal, amikor azt mondjuk: „De kár, szegény emberek!” Nem, nem ugyanaz. Az együttérzés magával ragad. Együtt szenvedést jelent. Az együttérzés tehát arra sarkall, hogy közeledjünk a szenvedőhöz. Sok mindent láthatunk anélkül, hogy odamennénk. Ezzel szemben a pápa azt kéri, hogy menjünk közel, és tapintsuk a valóságot. Érintsük meg. Ne csak távolról nézzük. Az első kifejezés Jézussal kapcsolatban, hogy „megesett rajta a szíve”, és a második, hogy „odalépett hozzá”. Jézus csodákat tesz, hogy visszaadja, helyre tegye az embereket. És ez az, amit a megváltással tett. Együttérzett – Istennek megesett rajtunk a szíve –, odalépett hozzánk Fiában, és visszaadta mindannyiunknak az istengyermeki méltóságot."-olvashatjuk a Szentatya gondolatait a Magyar Kurír hasábjain. Az autizmusról, az elfogadásról, a nehézségekben rejlő lehetőségről beszélgetünk Rumi Edinával, az Autisták Országos Szövetsége és a szombathelyi AOSZ Info-pont munkatársával.

Három vendég, három különböző korosztályból. A világháborús éveket is megélő Veteránoktól a lázadó X-eseken át a legfiatalabbat képviselő Alfa generációig számos korcsoportot foglal egybe mai társadalmunk, a különböző generációk véleményét pedig olyan témákban igyekszünk összevetni, amelyek bármely korosztály számára érdekesek lehetnek. Mai témánk: Generációk húsvétkor Immáron második éve hívtunk meg három generáció egy-egy képviselőjét annak érdekében, hogy kiderítsük, mennyire és hogyan élték meg ők régen és manapság a húsvét ünnepét. Természetesen ezúttal sem volt kikerülhető a locsolkodás és a tojásfestés témája, melyekkel kapcsolatban meglepő válaszok is születtek, mindemellett beszélünk arról is, kinek miben jelent mást a húsvét másik jeles ünnepünkhöz, a karácsonyhoz képest. Beszélgetőtársaim: - Kádár Ferenc a Veteránok korosztályát képviseli, - lánya, Kádár Ágota az Y-generáció nevében szólal meg, - Szabó Bence pedig már a Z-generáció szülöttjeként fejti ki véleményét.

A világszinódust Ferenc pápa 2021-ben indította útjára, és 2023 októberéig tart. Az egyházmegyei szakasz most zárul. Ennek kapcsán beszélgetünk Veres Andrással, a Magyar Püspöki Konferencia elnökével, győri megyés püspökkel.

Petrás Mária Moldvában, Diószénben született. Elemi iskoláját követően tanulmányait Hétfaluban, Budapesten és Kecskeméten végezte. Dalaiban, biblikus témájú domborműveiben, szobraiban a csángó falvak imái és énekei elevenednek meg. „Úgy érzem, Istentül kapott feladatom az, hogy azt a szépséget, amit a mi kicsi népünk jelent, elmondjam, főként a kerámián és énekhangon keresztül, mert a moldvai csángóság megőrizte a természetes ösztöneit, tudását, hordozza az ősi hitét, egészen a teremtésig visszamenően." - vallja Petrás Mária, Pomáz díszpolgára, aki munkásságáért Prima Primissima- és Magyar Örökség-díjban, valamint a Magyar Érdemrend tisztikeresztje elismerésben részesült. (fotó: www.mmakademia.hu) Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Urunk megváltó kereszthalálának ünnepestéjén a Passiót, azaz a szenvedéstörténet elbeszélését hallgatjuk meg az egyik legkorábbi ismert megzenésítés szerint. Virágvasárnap együtt hallgathattuk meg Orlando de Lasso Máté-passiójának első részét, amely Péter tagadásáig követte az eseményeket. Ma a Nagypéntekre szánt szakaszt halljuk attól az evangéliumi helytől, amikor a nép Krisztus keresztre feszítését követeli Pilátustól. Az evangélista által recitált elbeszélésbe úgy ékelődnek a többszólamú kórusrészletek, akárcsak káprázatosan kifestett illusztrációk egy nyomtatott oldal szöveghasábjai közé. Az 1575-ben, Münchenben bemutatott Máté-passió előadói Torsten Nielsen, Lauritz Jakob Thomsen és a dán Musica Ficta énekegyüttes Bo Holten vezényletével.