Műsorújság

Fordította: Holl Béla. Hangmérnök: Horváth János. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna. Felelős szerkesztő: E. Román Kata.

Jobbágyi a 21-es főút mentén, a Zagyva folyó két partján, a Cserhát és a Mátra lábánál fekszik. A Nógrád megyei község panorámáját már messziről meghatározza a Nagy-Hársas vulkáni kúpja, tetején a geodéziai toronnyal. A vidék természeti, néprajzi és szakrális értékeket is őriz. Érdemes megállni a településen, s megnézni pl. a tavaly ősszel átadott tájházat, templomot, vagy túrára indulni az apci tengerszemhez.

„Újra játszott! Ez volt számára a csoda. Szerette a főiskolát is, hitt a fiatal generációban. Azok is benne. Én sok igazgatót megemésztettem életemben, de soha nem éreztem a szeretetnek azt az áradását, mint ami ott a saját társulatában és másutt is körülvette”- így emlékezett rá Gobbi Hilda. Ha azt mondom, hogy a színészkollégára, az is igaz. A hivatalos életrajzok sorolják a két Kossuth-díjat, meg hogy érdemes és kiváló művész. Mondják őt színházépítőnek, színészpedagógusnak, felemlegetik forgatókönyveit. A saját bevallása szerint a közönséghez akart szólni és a nézők szemében ő a rendező. Igazságtalan egyetlen alkotást kiragadni az életműből, de ha azt mondom, hogy „Egri csillagok” akkor mindenki tudja, kiről van szó. Üdvözlöm Önöket a zenei szerkesztő Máry Szabó Eszter nevében is. Nagy György András vagyok. A Hagyományok éltetőinek mai főszereplője már súlyos betegséggel küzdött, amikor komoly harc után egy igazán különleges – mondhatni örkényi - győzelmet mondhatott magáénak. Ám az emberi élet nem bevehetetlen vár: Várkonyi Zoltán 1979. április 10-én lépett be a mennyei társulatba. Kárpáti Györggyel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatójával, filmszakértővel beszélgettem. Kép: A művész meglehetősen korai sajtószereplése (18 évesen)

Mai magazinunkban amellett, hogy tájképekről és örökerdőkről is szólunk, tudósítunk a Kaposvári Egyházmegye megújult lelkigyakorlatos központjának átadójáról is.

Közreműködik: Dunai Tamás, Hirtling István, Jónás Gabriella, Oberfrank Pál és Szélyes Imre Hangmester: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Készítette: Sárospataki Zsuzsanna és E. Román Kata

Zenei szerkesztő: Varga Ramona A tartalomból: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének, és annak kisebb tájegységeinek kulturális értékekeit felmutató szabadtéri múzeuma, a Sóstói Múzeumfalu programja: Falusi Húsvét; Szentendre: Skanzen Húsvét 2022; Magyar Népi Iparművészeti Múzeum időszaki kiállítása: A tojásírás élő hagyománya Magyarországon; A Káldi Biblia kézzel készített fakszimile kiadása; A Szent Efrém Férfikar Orientale lumen sorozatának Húsvéti koncertje Lovász Irén Kossuth-díjas népdalénekessel. Képek forrása: A tojásírás élő hagyománya kiállítás, Magyar Népi Iparművészeti Múzeum; fotó: MKR

Magyarország híres, egyben leglátogatottabb kegyhelye Máriapócs, a Kárpát-medencei görögkatolikusság lelki központja. Évente mintegy öt-hatszázezer zarándok, turista keresi fel a könnyező Szűzanya képéről európai hírűvé vált templomot, nem csak Magyarországról, hanem határainkon kívülről is. 1696. november 4-én a máriapócsi kicsiny görögkatolikus fatemplomban az abban az évben festett Istenszülő ikon könnyezni kezdett. A csodálatos esemény híre eljutott a bécsi udvarba is, ahol I. Lipót császár elrendelte, hogy a képet szállítsák a császári városba, amit 1697 nyarán a Stephans dómban helyeztek el. Másolata Máriapócson 1715-ben és 1905-ben is könnyezett. A csodás helyre zarándokolók növekvő száma miatt a fatemplom már nem tudta befogadni a híveket, új templomra volt szükség, mely 1731 és 1756 között épült kora barokk stílusban és Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. Történelmének egyik kiemelkedő pillanata volt, amikor II. János Pál pápa magyarországi látogatása során, 1991-ben bizánci szertartású szent liturgiát végzett magyar nyelven a kegykép előtt. 2005-ben dr. Erdő Péter bíboros, Budapest-Esztergomi érsek Nemzeti Szentéllyé nyilvánította a máriapócsi templomot.

A legutóbbi Jótett Vásár támogatott szervezete a Társadalomklinika volt. A szociális projektek tervezésével és megvalósításával foglalkozó egyesület komplex módon közelíti meg a fejlesztési folyamatokat, támogatja a pozitív irányú társadalmi változásokat és a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi felzárkózását. A Társadalomklinikát Székely Bálint alapító, vezető mutatja be. Fotók: https://www.facebook.com/tarsadalomklinika

Boros magazinunkban a Húsvétról beszélgetünk két rádiós kollégával, Csuth Judittal és Nagy György Andrással. Judit a családi hagyományok vonatkozásában mesél az ünnepről, felidézve gyermekkora görögkatolikus húsvéti élményeit, Gyuritól pedig leginkább vallástörténeti szempontból kapunk részletesebb betekintést a bor és az ünnep összetartozásáról. Szó esik majd az utolsó vacsoráról is, így részben kapcsolódunk Hevér László borász pár gondolatához a miseborról, melyről korábban beszélgettünk az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódó egyik előadása után. ---- fotók: Veres Ádám | Magyar Katolikus Rádió winelovers, mindmegette.hu

A szőlőtermelők és borászok egyik várt időpontja minden évben Szent György nap. A dűlőkben vesszőket vágnak és ebből következtetnek az adott év termésre.

- Miért nevezik macskakőnek a kocka formájú útburkoló anyagot? - Hol található a Palóc Olimposz, és kitől ered az elnevezés? - Bányászat, határvédelem, színházi élet Salgóbányán – ízelítő a tájértékekből, mely után bejárjuk a Salgó várhoz vezető túra útvonalat. Összeállításunkban Salgóbányára, majd a település fölé magasodó várhoz kirándulunk.

A műsorban elhangzott példamondatok és azok helyes jelölése megtalálható az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapján. Ugyanott lehetőség van a jelölés elektronikus beküldésére is.

Mai magazinunkban amellett, hogy tájképekről és örökerdőkről is szólunk, tudósítunk a Kaposvári Egyházmegye megújult lelkigyakorlatos központjának átadójáról is.

Közreműködők: Avvakumovits Györgyi, Mukk József, Mikecz Kornél, Gradzach Zoltán, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bartók Béla Vegyeskara (karigazgató: Kovács László), valamint a Szolnoki Szimfonikus Zenekar. Vezényel: Bolyky Zoltán.

Milyen ételt készítsünk a kerekrépából? Az elmúlt évek egyik legsikeresebb, a Miklósfai répafesztivál répafőző versenyének győztese osztja meg velünk a győztes recepteket - édes és sós falatok, hagyományos és szokatlan ételek.

A nagyhét liturgikus programjai a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban húsvétvasárnap püspöki szentmisével zárul. Veres András győri megyéspüspökkel beszélgetünk. Ferenc pápa útjára indította a világszinódust 2021-ben, amely 2023 októberéig tart. Az egyházmegyei szakasz most zárul. Erről beszélgettünk Veres András győri megyéspüspökkel a pénteki Kerengőben. Ebből hallanak egy részletet. Az ukrajnai menekültek megsegítéséről Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója számol be. Az országgyűlési választás eredményeit Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzők értékelik. A Felvidékről kitelepített magyarok emléknapján a Rákóczi Szövetség megemlékezést tartott. Az eseményen a szervezet kitüntette azt a 80 szlovákiai magyarlakta települést, ahol az elmúlt tíz évben nőtt a magyarok száma a népszámlálások szerint. Csáky Csongor elnökkel beszélgetünk. Közös szakmai találkozót rendezett az ELTE Bárczi Autizmus Spektrum Pedagógia Szakirány és az MTA-ELTE Autizmus Kutatócsoport. Stefanik Krisztina, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar egyetemi docense, a szakirány felelőse nyilatkozik. A „Nagy Háború 100 éves nyomában – Szarajevótól Trianonig” című könyvről a szerzővel, Szalay-Berzeviczy Attilával beszélgetünk. Energetikai helyzetkép az orosz-ukrán konfliktus tükrében. Litkei Máténak, a Klimapolitikai Intézet igazgatójának elemzése következik.

Megrendezték Kolozsváron a XXVI. Aranka György nyelv- és beszédművelő versenyt. A főszervezővel és az iskolaigazgatóval beszélgetünk. H. Tóth Tibor nyelvész mai jegyzetét a tárgyas ragozás – tárggyal és tárgy nélkül témakörben hozta. A műsor végén pedig nyelvi játékra is hívjuk önöket.

Az 1708-ban írt nagyszabású mű a Nagypéntektől Húsvét hajnaláig tartó eseményeket öt szereplő - egy angyal, Lucifer, Mária Magdolna, Kleofás és Szent János evangélista- által idézi fel. A lírai áriákban és kórusjelenetekben gazdag kompozíciót Emma Kyrkby, Patrizia Kwella, Carolyn Watkinson, Jan Patridze, David Thomas és a Régizene Akadémia Zenekara szólaltatja meg Christopher Hogwood vezényletével.