Műsorújság

Fordította: Holl Béla. Hangmérnök: Horváth János. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna. Felelős szerkesztő: E. Román Kata.

A legutóbbi Jótett Vásár támogatott szervezete a Társadalomklinika volt. A szociális projektek tervezésével és megvalósításával foglalkozó egyesület komplex módon közelíti meg a fejlesztési folyamatokat, támogatja a pozitív irányú társadalmi változásokat és a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi felzárkózását. A Társadalomklinikát Székely Bálint alapító, vezető mutatja be. Fotók: https://www.facebook.com/tarsadalomklinika

Boros magazinunkban a Húsvétról beszélgetünk két rádiós kollégával, Csuth Judittal és Nagy György Andrással. Judit a családi hagyományok vonatkozásában mesél az ünnepről, felidézve gyermekkora görögkatolikus húsvéti élményeit, Gyuritól pedig leginkább vallástörténeti szempontból kapunk részletesebb betekintést a bor és az ünnep összetartozásáról. Szó esik majd az utolsó vacsoráról is, így részben kapcsolódunk Hevér László borász pár gondolatához a miseborról, melyről korábban beszélgettünk az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódó egyik előadása után. ---- fotók: Veres Ádám | Magyar Katolikus Rádió winelovers, mindmegette.hu

A nagyhét liturgikus programjai a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban húsvétvasárnap püspöki szentmisével zárul. Veres András győri megyéspüspökkel beszélgetünk. Ferenc pápa útjára indította a világszinódust 2021-ben, amely 2023 októberéig tart. Az egyházmegyei szakasz most zárul. Erről beszélgettünk Veres András győri megyéspüspökkel a pénteki Kerengőben. Ebből hallanak egy részletet. Az ukrajnai menekültek megsegítéséről Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója számol be. Az országgyűlési választás eredményeit Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzők értékelik. A Felvidékről kitelepített magyarok emléknapján a Rákóczi Szövetség megemlékezést tartott. Az eseményen a szervezet kitüntette azt a 80 szlovákiai magyarlakta települést, ahol az elmúlt tíz évben nőtt a magyarok száma a népszámlálások szerint. Csáky Csongor elnökkel beszélgetünk. Közös szakmai találkozót rendezett az ELTE Bárczi Autizmus Spektrum Pedagógia Szakirány és az MTA-ELTE Autizmus Kutatócsoport. Stefanik Krisztina, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar egyetemi docense, a szakirány felelőse nyilatkozik. A „Nagy Háború 100 éves nyomában – Szarajevótól Trianonig” című könyvről a szerzővel, Szalay-Berzeviczy Attilával beszélgetünk. Energetikai helyzetkép az orosz-ukrán konfliktus tükrében. Litkei Máténak, a Klimapolitikai Intézet igazgatójának elemzése következik.

Magyarország híres, egyben leglátogatottabb kegyhelye Máriapócs, a Kárpát-medencei görögkatolikusság lelki központja. Évente mintegy öt-hatszázezer zarándok, turista keresi fel a könnyező Szűzanya képéről európai hírűvé vált templomot, nem csak Magyarországról, hanem határainkon kívülről is. 1696. november 4-én a máriapócsi kicsiny görögkatolikus fatemplomban az abban az évben festett Istenszülő ikon könnyezni kezdett. A csodálatos esemény híre eljutott a bécsi udvarba is, ahol I. Lipót császár elrendelte, hogy a képet szállítsák a császári városba, amit 1697 nyarán a Stephans dómban helyeztek el. Másolata Máriapócson 1715-ben és 1905-ben is könnyezett. A csodás helyre zarándokolók növekvő száma miatt a fatemplom már nem tudta befogadni a híveket, új templomra volt szükség, mely 1731 és 1756 között épült kora barokk stílusban és Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. Történelmének egyik kiemelkedő pillanata volt, amikor II. János Pál pápa magyarországi látogatása során, 1991-ben bizánci szertartású szent liturgiát végzett magyar nyelven a kegykép előtt. 2005-ben dr. Erdő Péter bíboros, Budapest-Esztergomi érsek Nemzeti Szentéllyé nyilvánította a máriapócsi templomot.

A szőlőtermelők és borászok egyik várt időpontja minden évben Szent György nap. A dűlőkben vesszőket vágnak és ebből következtetnek az adott év termésre.

Zenei szerkesztő: Varga Ramona A tartalomból: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének, és annak kisebb tájegységeinek kulturális értékekeit felmutató szabadtéri múzeuma, a Sóstói Múzeumfalu programja: Falusi Húsvét; Szentendre: Skanzen Húsvét 2022; Magyar Népi Iparművészeti Múzeum időszaki kiállítása: A tojásírás élő hagyománya Magyarországon; A Káldi Biblia kézzel készített fakszimile kiadása; A Szent Efrém Férfikar Orientale lumen sorozatának Húsvéti koncertje Lovász Irén Kossuth-díjas népdalénekessel. Képek forrása: A tojásírás élő hagyománya kiállítás, Magyar Népi Iparművészeti Múzeum; fotó: MKR

Urunk dicsőséges föltámadásának megünneplésére tartsanak velünk a Versailles-i Királyi Kápolnába, ahol a megidézett korszakban, a XVIII. században nem csupán a káprázatos épületek és a lenyűgöző kertek, de az ünnepi szertartások is már-már a menny ragyogását varázsolták a földre. A hamarosan fölhangzó ünnepi motetták szerzője a Dijonban, 1683-ban született Philippe Rameau. A francia barokk egyik legnagyobb mestere több francia város székesegyházában szolgált orgonistaként. Itáliai útjain megismerkedett a legdivatosabb olasz zenei irányzatokkal, és miután Párizsban közreadta megejtő szépségű billentyűsdarabjait, nekilátott, hogy meghonosítsa a reprezentatív zenés tragédia műfaját. Rameau tragikus operái tekintélyesebbek, ünnepélyesebbek, mint az olaszok szeszélyes alkotásai. Nem csoda, hogy a királyi udvar számára szerzett motettái is méltóságteljesek és szertartásosak. A hallgató joggal érzi úgy, mintha a Napkirály udvarából a Mennyei Király udvarába szárnyalna a lelke, ahol tanúja lehet az égi karok ajkáról szálló, szüntelen istendicséretnek. Az 1750 körül szerzett motetták előadói: Jean-Paul Fouchécourt, Véronique Gens, Greta de Reyghere, Sandrine Piau, Hervé Lamy, Peter Harvey, Nicole Founié és a Le Concert Sprituel zenekara Hervé Niquet vezényletével.

Szólót énekel Tillai Csilla, Szolnoki Apollónia és Tillai Attila, Szélpál Szilveszter. A MKR és az MTVA közösen közvetít.

Egészséges, ízletes és fenntartható – ezekkel a hívószavakkal népszerűsíti a birka- illetve bárányhúst egy kifejezetten társadalmi célú kampány. Kicsit ahhoz hasonló módon, mint ami a halfogyasztás érdekében indult. Összetett okai vannak annak, hogy miközben a szimbólumok társadalmi szinten közérthetőek - s a keresztények számára számos plusz réteggel, tartalommal bírnak-, addig ezeket az ételeket a lehetségesnél sokkal kevesebben fogyasztják. Az ünnep ebből a szempontból nyilván kiemelt alkalom, illetve lehetnek különbségek a felekezeti, térségi, vagy családi hagyományok szempontjából, az azonban biztos, hogy az összkép lehetne jobb. Ha csak kifejezetten gyakorlatias szempontból a juhokat nézzük: a legeltetés környezetbarát. Ráadásul, ha jól működik, akkor munkát ad a fiataloknak, csökken az elvándorlás. A tenyésztéshez hatalmas kulturális örökség köthető, mindenki ismer juhászos népdalokat, meséket, hallott már furulyaszót, látott faragást… A helyi hús ára kevésbé függ a piaci ingadozástól, és szinte mindig elérhető, pluszban a közösség könnyebben ellenőrizheti. No, de hogyan kerül mindez az Édesanyám főztjének asztalára? Úgy, hogy mai vendégünk ennek a kampánynak az arca. Még pontosabban az ételkreátora. Magáról azt írja: "Mindig is tudtam, hogy meg akarok mutatni egy szeletet abból a fanatizmusból és szeretetből, amit a gasztronómia iránt érzek." Ha úgymond ihletet kap egész nap képes azon gondolkodni, miként alakulnak át az alapanyagok olyan étellé, amely ránézésre és megkóstolva is kiegyensúlyozott, s mégis van benne valami különleges. Beszélgetőpartnerem a Baranyára büszke pécsi illetőségű Mikes Márk.

Zenésznek készült, de egyszer menet közben próbálta megjavítani a bicikli láncot, a hüvelykujja megsérült, és a csellista álmoknak vége lett. A Piarista Gimnáziumban magántanuló volt, de Jenenits István magyar szakkörére mindig bejárt. Elvégezte az orvosi egyetemet, és közben a matematika szakot is. Édesapja Roska Tamás villamosmérnök, egyetemi tanár, talán tőle örökölte az ismeretlen dolgok iránti kíváncsiságát, zongoraművész édesanyjától - Esztó Zsuzsától - pedig a zene szeretetét. Saját bevallása szerint nem kedveli különösképpen az embereket, miközben azon dolgozik, hogy vak emberek látását adja vissza. Valószínűleg senki nem csodálkozna különösebben, ha néhány év múlva megkapná a Nobel-díjat. Talán zseni, és a zsenit a magunk féle átlagembereknek nem kell feltétlenül megértenünk.

"Valamikor a tanítványokat is a feltámadás öröme a halál legszembetűnőbb jegyei közt érte. A sírbatétel, a keresztlevétel kopár tényei után. A halál mozdulatlansága után, mi őket is megbénította, halott Mesterükhöz hasonlítva őket. Nem lázadoztak, még csak nem is panaszkodtak. Egyszerűen tovább szerettek." – írja Pilinszky János. A rövid elmélkedés címe: „Tél és tavasz közt” a teremtett világ ismétlődő ritmusainak egyikére utal, nem véletlen, hiszen a mulandó így mutatja meg az örök tükörképét. A költő ars poetica helyett azt fogalmazta meg például, hogy a tények mögül száműzött Isten időről időre átvérzi a történelem szövetét. Hafner Zoltán Pilinszky-kutatóval beszélgettem. Nyelv és íz, nyelvészet és ízlés, szógyökerészet és étel. Buvári Márta jegyzete a sonkáról.

Húsvétvasárnap mi másról szólna egy zenei válogatás, mint a Feltámadásról. Mégpedig a legtágabb értelemben, hiszen "mennyei" zenék minden korban születtek, sőt, a legtöbb műfaj is gazdagította ilyen művekkel a zeneirodalmat.

A műsorban elhangzott példamondatok és azok helyes jelölése megtalálható az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapján. Ugyanott lehetőség van a jelölés elektronikus beküldésére is.

Előadja: Arleen Augér, Hamari Júlia, Adalbert Kraus, Philippe Huttenloche, Gächinger Kantorei, Bach-Collegium Stuttgart. Vezényel: Helmuth Rilling