Műsorújság

Harazin Regina mesél az Amigos a gyerekekért alapítványról, ami egy egyetemistákból álló jótékonysági szervezet. Céljuk, hogy a súlyosan beteg gyerekeket motiváljanak a gyógyulásra méghozzá egy hasznos eszközön, a nyelvtanuláson keresztül.

Április 20-tól újra látogatható a jáki templom. Befejeződtek a templombelsőben több mint 2 éve tartó felújítási munkálatok. A régészeti feltárás és a falkutatás eredményeként alapvető újdonságok derültek ki a templomépítés történetéről. A falakról és boltozatokról pedig eltűnt az évszázados por, üdévé, tisztává váltak a felületek. Minderről Sarkadi Márton építészt, a felújítás szakmai koordinátorát hallhatják a műsorban.

A vetőmag a mai világban stratégiai cikk. Magyarország számára is fontos, hogy saját maga állítsa elő. Ez az orosz-ukrán háború árnyékában még inkább bebizonyosodott. A klímavédelem szempontjából is fölmerülnek kérdések. Jogos-e növényi alapanyagból előállított etanolt keverni a benzinbe? Valóban kevesebb széndioxidot bocsát ki az etanollal kevert üzemanyag? Vendégünk Sándorfy András, a Martongenetics cégcsoport ügyvezető igazgatója.

Vendégünk Resperger István ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Nemzetbiztonsági Tanszék vezetője.

Egy magyar, akinek itthon csak most kezd ismét szélesebb körben ismertté válni a neve, míg külföldön már régóta valóságos kultusza van. Az sem véletlen, hogy a róla megjelent hiánypótló kötet írója angol. Christopher Fifield , aki maga is gyakorló muzsikus és egyben zenetörténész átütő erővel mutatja be a folyók városából indult Richter János életét és munkásságát, kiegészítve a művész naplójegyzeteivel és levelezésével. Az 1843-ban született és 1916-ban elhunyt kiemelkedő karmester korában pályatársai mellett számos szerzőt, hangszeres játékost és énekest inspirált, de ma is sokan példaképnek tartják. A könyvet Fejérvári Boldizsár fordította, és - mintegy tisztelgésül - a szűkebb pátria együttese, a Győri Filharmonikus zenekar adta ki. Az igazgatóval, Fűke Gézával Nagy György András beszélgetett a kötetbemutató sajtótájékoztató után az Operaházban. 2019-ben alapította Kásler Miklós miniszter úr saját hatáskörben a Herczeg Ferenc-díjat, amely azóta jelentőségben felzárkózott a József Attila-díj mellé. Idén Mandics György és Deák-Sárosi László kapta a megtisztelő kitüntetést. A Költészet Napja alkalmából Deák-Sárosi László filmkritikus-költővel Kövesdy Zsuzsa beszélgetett. Április 20-tól kezdve 2 részben Rádiós regénytár című irodalmi sorozatunkban hangzik el Gárdonyi Géza: Erdei történet című írása. A művet Sárospataki Zsuzsanna rendezésében Dunai Tamás színművész kelti életre.

A beszélgetések a nagyhéten készültek, így beszélgetőtársaim mindegyikét a készülődés közben tartottam fel. Először egy kispesti kertes házba csengettem be, ahol a háziasszony és unokája éppen süteményt sütött. Majd Budapest 18. kerületében, egy két szobás lakótelepi lakásba kopogtattam be, ahol egy házaspárt kérdeztem a munkamegosztásról. Egy szegedi család három gyereke arról beszél, ők hogy veszik ki a részüket a házimunkából. Két budapesti nyugdíjas hölgy a megfelelő segítség híján lehetséges megoldásokról beszél. Egy katolikus nagycsalád ünnepvárásáról az édesanyát kérdezem. Végül Gábor Elemér, a Szent László plébánia plébániai kormányzóját mondja el emlékeit, gondolatait a takarításról.

Gondolták volna, hogy képzőművészeti alkotások ezrein szerepelnek rovarok? Tudják, hogy az entomológia a rovarokkal foglalkozó tudomány? Tisztában vannak vele, hogy a rovarok nélkül a Föld jövője is veszélybe kerülne? A rovarok világáról a rovartudósok változatos tevékenységéről beszélgettem Vig Károly entomológus professzorral, a Savaria Múzeum tudományos igazgatóhelyettesével.

„Hálásan és szívszorongón gondolok mindazokra, akik sejtjeim és verseim génjeit magukban hordták, megőrizték és nekem adták”- írta gyűjteményes kötete, vagy ahogyan ő fogalmazott: "vers-élete" összegzése előszavában. Bella István a második világháború idején született, a forradalomban eszmélt, bő harminc évet eltöltött a "bebádogozott ablakok" korszakában, hogy aztán első kötetére utalva feltegye magának is a kérdést „Tudsz-e még világul”. Az ember, "aki ivott az ég vizéből, felhőt evett kenyér helyett", 2006. április 20-án hagyta maga mögött a földi létet. A vers nem akkor sírt fel, hanem még életében. Gyerekkorából hozta magával a dalt, amikor árva evangélistaként énekelte a megfeszített Jézust. Aztán úgy látta, hogy amit ír, az nem is költemény, hanem adóslevél. Kutatta milyen nyelven érdemes szólni - balladákba burkolva - a tényleges meghallgatásért. Ha az ember visszakéri az arcát az elmúlástól, hogy odaadja a múlhatatlannak: önmaga immár örök fiatalságának, akkor talán nem véletlenül hagyja meg az utókornak sírfeliratul: "halt ennyi vagy annyi évet, élt tizenhárom napot". A költő egészen biztosan elfoglalta lírai honát. A Csodaszarvashoz írt soraiban – lám itt milyen fontos szerepet játszik a hetes szám – ősi erővel tör fel az eredetmonda, magyar Kalevalát festenek a szavak a gondolatlüktetésben: "Bölcső és sír ez a fa! / sír és bölcső ez a fa! // Ott leszen az új haza! / Mi leszünk az új haza! // Ott ahol mi vagyunk, / mindig ott a haza." A Magyar tékában Bakonyi István irodalomtörténésszel a részben közös élethelyszínen, Székesfehérvárott beszélgetünk. Kép: Bakonyi István egy Bella István emlékülésen Székesfehérvárott, a költő portréjával

90 éve született Antall József, a rendszerváltozás utáni első miniszterelnök. Egykori kabinetfőnökével, Marinovich Endrével, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgató-helyettesével beszélgetünk.

Vasárnap tartják a francia elnökválasztás második fordulóját. Az első fordulót a hivatalban lévő elnök, a progresszista, européista, egykor szocialista, de elemzők szerint mára inkább jobboldalra tolódott Emmanuel Macron nyerte meg a szavazatok 27,8 százalékával. Szorosan mögötte, 23,1 százalékkal végzett a nemzeti radikális jobboldal jelöltje, Marine Le Pen – így – csakúgy, mint 5 évvel ezelőtt, a franciáknak ismét kettejük közül kell eldönteniük, kit szeretnének elnöküknek a következő 5 évre. Két gyökeresen különböző szemlélet ütközik most meg a gazdaságról, illetve Franciaországnak Európában és a világban betöltendő helyéről. Soha nem volt még ilyen nagy a bizonytalanok száma, s helyzetet csak bonyolítja, hogy a radikális baloldali jelölt csak egy hajszállal maradt le a második fordulóról, így sok múlik azon, ki tudja most az utolsó napokban meghódítani az árván maradt, jelentős számú baloldali szavazótábort. A két befutó jelölt tehát hirtelenjében előrántotta a környezetvédelem témáját, amivel a kampány során eddig nemigen foglalkoztak. Bár a közvéleménykutatók Macron előnyét jelzik, Marine Le Pennek még soha nem volt ilyen nagy esélye a győzelemre. Szakértőnk Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének docense.

A beszélgetések a nagyhéten készültek, így beszélgetőtársaim mindegyikét a készülődés közben tartottam fel. Először egy kispesti kertes házba csengettem be, ahol a háziasszony és unokája éppen süteményt sütött. Majd Budapest 18. kerületében, egy két szobás lakótelepi lakásba kopogtattam be, ahol egy házaspárt kérdeztem a munkamegosztásról. Egy szegedi család három gyereke arról beszél, ők hogy veszik ki a részüket a házimunkából. Két budapesti nyugdíjas hölgy a megfelelő segítség híján lehetséges megoldásokról beszél. Egy katolikus nagycsalád ünnepvárásáról az édesanyát kérdezem. Végül Gábor Elemér, a Szent László plébánia plébániai kormányzóját mondja el emlékeit, gondolatait a takarításról.

Egy magyar, akinek itthon csak most kezd ismét szélesebb körben ismertté válni a neve, míg külföldön már régóta valóságos kultusza van. Az sem véletlen, hogy a róla megjelent hiánypótló kötet írója angol. Christopher Fifield , aki maga is gyakorló muzsikus és egyben zenetörténész átütő erővel mutatja be a folyók városából indult Richter János életét és munkásságát, kiegészítve a művész naplójegyzeteivel és levelezésével. Az 1843-ban született és 1916-ban elhunyt kiemelkedő karmester korában pályatársai mellett számos szerzőt, hangszeres játékost és énekest inspirált, de ma is sokan példaképnek tartják. A könyvet Fejérvári Boldizsár fordította, és - mintegy tisztelgésül - a szűkebb pátria együttese, a Győri Filharmonikus zenekar adta ki. Az igazgatóval, Fűke Gézával Nagy György András beszélgetett a kötetbemutató sajtótájékoztató után az Operaházban. 2019-ben alapította Kásler Miklós miniszter úr saját hatáskörben a Herczeg Ferenc-díjat, amely azóta jelentőségben felzárkózott a József Attila-díj mellé. Idén Mandics György és Deák-Sárosi László kapta a megtisztelő kitüntetést. A Költészet Napja alkalmából Deák-Sárosi László filmkritikus-költővel Kövesdy Zsuzsa beszélgetett. Április 20-tól kezdve 2 részben Rádiós regénytár című irodalmi sorozatunkban hangzik el Gárdonyi Géza: Erdei történet című írása. A művet Sárospataki Zsuzsanna rendezésében Dunai Tamás színművész kelti életre.

A középkori magyar királyság egyik nagy formátumú uralkodójának nyomába érhetett volna trónkövetelő testvére, ha sikerült volna királlyá válnia? Milyen nemzetközi politikai körülmények között sikerült III. Bélának érvényesítenie a magyar érdekeket, hogy a Magyar Királyság egyik erős tényezője lett Európának? Egyebek mellett erről is beszélgettünk Kanyó Ferenc történésszel.

90 éve született Antall József, a rendszerváltozás utáni első miniszterelnök. Egykori kabinetfőnökével, Marinovich Endrével, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgató-helyettesével beszélgetünk.

Vasárnap tartják a francia elnökválasztás második fordulóját. Az első fordulót a hivatalban lévő elnök, a progresszista, européista, egykor szocialista, de elemzők szerint mára inkább jobboldalra tolódott Emmanuel Macron nyerte meg a szavazatok 27,8 százalékával. Szorosan mögötte, 23,1 százalékkal végzett a nemzeti radikális jobboldal jelöltje, Marine Le Pen – így – csakúgy, mint 5 évvel ezelőtt, a franciáknak ismét kettejük közül kell eldönteniük, kit szeretnének elnöküknek a következő 5 évre. Két gyökeresen különböző szemlélet ütközik most meg a gazdaságról, illetve Franciaországnak Európában és a világban betöltendő helyéről. Soha nem volt még ilyen nagy a bizonytalanok száma, s helyzetet csak bonyolítja, hogy a radikális baloldali jelölt csak egy hajszállal maradt le a második fordulóról, így sok múlik azon, ki tudja most az utolsó napokban meghódítani az árván maradt, jelentős számú baloldali szavazótábort. A két befutó jelölt tehát hirtelenjében előrántotta a környezetvédelem témáját, amivel a kampány során eddig nemigen foglalkoztak. Bár a közvéleménykutatók Macron előnyét jelzik, Marine Le Pennek még soha nem volt ilyen nagy esélye a győzelemre. Szakértőnk Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének docense.

A kiváló orosz zongoraművész, Emil Gilels ma Mozart talán legdrámaibb szóló zongoraműveit játssza. Elsőként a 397-es Köchel-számú, a fájdalmak mélységeit fölfakasztó d-moll Fantáziát. A komor d-moll Fantázia után a 310-es Köchel-számú a-moll szonáta hangzik föl. Drámai végleteinek magyarázata, hogy Mozart a kudarcos párizsi utazás során, édesanyja halálos ágya mellett komponálta.