Műsorújság

„Hálásan és szívszorongón gondolok mindazokra, akik sejtjeim és verseim génjeit magukban hordták, megőrizték és nekem adták”- írta gyűjteményes kötete, vagy ahogyan ő fogalmazott: "vers-élete" összegzése előszavában. Bella István a második világháború idején született, a forradalomban eszmélt, bő harminc évet eltöltött a "bebádogozott ablakok" korszakában, hogy aztán első kötetére utalva feltegye magának is a kérdést „Tudsz-e még világul”. Az ember, "aki ivott az ég vizéből, felhőt evett kenyér helyett", 2006. április 20-án hagyta maga mögött a földi létet. A vers nem akkor sírt fel, hanem még életében. Gyerekkorából hozta magával a dalt, amikor árva evangélistaként énekelte a megfeszített Jézust. Aztán úgy látta, hogy amit ír, az nem is költemény, hanem adóslevél. Kutatta milyen nyelven érdemes szólni - balladákba burkolva - a tényleges meghallgatásért. Ha az ember visszakéri az arcát az elmúlástól, hogy odaadja a múlhatatlannak: önmaga immár örök fiatalságának, akkor talán nem véletlenül hagyja meg az utókornak sírfeliratul: "halt ennyi vagy annyi évet, élt tizenhárom napot". A költő egészen biztosan elfoglalta lírai honát. A Csodaszarvashoz írt soraiban – lám itt milyen fontos szerepet játszik a hetes szám – ősi erővel tör fel az eredetmonda, magyar Kalevalát festenek a szavak a gondolatlüktetésben: "Bölcső és sír ez a fa! / sír és bölcső ez a fa! // Ott leszen az új haza! / Mi leszünk az új haza! // Ott ahol mi vagyunk, / mindig ott a haza." A Magyar tékában Bakonyi István irodalomtörténésszel a részben közös élethelyszínen, Székesfehérvárott beszélgetünk. Kép: Bakonyi István egy Bella István emlékülésen Székesfehérvárott, a költő portréjával

Gondolták volna, hogy képzőművészeti alkotások ezrein szerepelnek rovarok? Tudják, hogy az entomológia a rovarokkal foglalkozó tudomány? Tisztában vannak vele, hogy a rovarok nélkül a Föld jövője is veszélybe kerülne? A rovarok világáról a rovartudósok változatos tevékenységéről beszélgettem Vig Károly entomológus professzorral, a Savaria Múzeum tudományos igazgatóhelyettesével.

90 éve született Antall József, a rendszerváltozás utáni első miniszterelnök. Egykori kabinetfőnökével, Marinovich Endrével, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgató-helyettesével beszélgetünk.

Vasárnap tartják a francia elnökválasztás második fordulóját. Az első fordulót a hivatalban lévő elnök, a progresszista, européista, egykor szocialista, de elemzők szerint mára inkább jobboldalra tolódott Emmanuel Macron nyerte meg a szavazatok 27,8 százalékával. Szorosan mögötte, 23,1 százalékkal végzett a nemzeti radikális jobboldal jelöltje, Marine Le Pen – így – csakúgy, mint 5 évvel ezelőtt, a franciáknak ismét kettejük közül kell eldönteniük, kit szeretnének elnöküknek a következő 5 évre. Két gyökeresen különböző szemlélet ütközik most meg a gazdaságról, illetve Franciaországnak Európában és a világban betöltendő helyéről. Soha nem volt még ilyen nagy a bizonytalanok száma, s helyzetet csak bonyolítja, hogy a radikális baloldali jelölt csak egy hajszállal maradt le a második fordulóról, így sok múlik azon, ki tudja most az utolsó napokban meghódítani az árván maradt, jelentős számú baloldali szavazótábort. A két befutó jelölt tehát hirtelenjében előrántotta a környezetvédelem témáját, amivel a kampány során eddig nemigen foglalkoztak. Bár a közvéleménykutatók Macron előnyét jelzik, Marine Le Pennek még soha nem volt ilyen nagy esélye a győzelemre. Szakértőnk Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének docense.

A középkori magyar királyság egyik nagy formátumú uralkodójának nyomába érhetett volna trónkövetelő testvére, ha sikerült volna királlyá válnia? Milyen nemzetközi politikai körülmények között sikerült III. Bélának érvényesítenie a magyar érdekeket, hogy a Magyar Királyság egyik erős tényezője lett Európának? Egyebek mellett erről is beszélgettünk Kanyó Ferenc történésszel.

Csaknem két évszázad jól ismert remekművei és különleges ritkaságai a késő romantikától az impresszionizmuson át a szimbolizmusig. Egy szokatlan tárlat a Magyar Nemzeti Galériában, ami hűen tükrözi, hogy a történelem viharaiban mikor volt módja alkotások vásárlására a Szépművészeti Múzeumnak, és mikor szorult az adományokra, az ajándékozókra. 80 műtárgy két, egymástól markánsan elkülönülő kronológiai egységben: Delacroix-tól Vasarely-ig. Fazekas Gyöngyvért Fehér Dávid az egyik kurátor vezette végig a 20. századi szekció sokak számára ismeretlen terepén. A magyarországi színházi kritika természetesen korábbi, mint a hivatásos anyanyelvi színjátszás, hiszen Mária Terézia korában a németül bemutatott darabokról már részletesen beszámolt a sajtó, dicsérve például a hiteles játékot, de nem hallgatva el azt sem, ha mondjuk a zenészeknek nem sikerült összhangba kerülniük. Ezt, mármint, hogy a műbírálat nemes hagyományát kívánja folytatni az Akvarell egy most meginduló és a terveink szerint rendszeresen jelentkező sorozattal. A szerző, az 1984-ben született Oláh Zsolt már a 90-es években elkötelezte magát a színház illetve annak népszerűsítése mellett. A Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasaként pedig arról lehet ismert, hogy nem csak elemzéseket ír, de végigköveti az előadások fejlődéstörténetét is. Most egy korántsem szokványos darabról, az Anne Frank naplójából koloratúrszoprán hangra írt monooperáról beszél, amelynek hazai ősbemutatója kicsivel a világjárvány kitörése előtt volt. Egy kiállítás számára egy kávézó, mégpedig a budapesti If, a Ráday utcában, nem mindennapi helyszín. Garamvölgyi Erzsébet tárlata maga sem az, hiszen ő amolyan miniatűr színpadokba zár, rendez világokat, mintha apró dimenziókapuk nyílnának. A Repülök Chagallal dobozai április 26-áig láthatók, de előtte még vasárnap este, maga az alkotó vezeti körbe a látogatókat. Farkas Éva interjúja. Képek: 1) Jelenet a monooperából: Süle Dalma (fotó: Gordon Eszter), 2) Tárlatkép a Szépművészetiből (mng.hu) 3) Garamvölgyi Erzsébet és néhány doboza (internet)

A jegyeskurzus az egyházi közösségek szervezésében működő jegyesoktatási program. A találkozókra az egyházi esküvőre készülő párokat várják, akik ezen a nyáron szeretnének házasságot kötni. A jegyesoktatás célja a házasságkötésre való személyes felkészítés, a párok múltbéli és jelenlegi kötődéseinek megismerése, segítségadás közös, reális jövőképük kialakításában, végsősoron a házasságról alkotott vélemények együttes formálása. Az egyházi jegyeskurzus lényegéhez tartozik, hogy erősítse a résztvevők önbizalmát, képességeikbe vetett hitét, bátorságát, sikeres párkapcsolatuk megalapozása, felépítése érdekében.

Ferenc pápa március 11-én nevezte ki Fekete Szabolcs Benedek atyát, a Szombathelyi Egyházmegye irodaigazgatóját, a Szombathely-szőlősi Jézus Szíve Plébánia plébánosát basti-i címzetes püspökké és a Szombathelyi Egyházmegye segédpüspökévé. A szombathelyi székesegyházban húsvéthétfőn zajlott a szentelési szertartás.

Szerkesztő-riporter: Szabó Csilla

A középkori magyar királyság egyik nagy formátumú uralkodójának nyomába érhetett volna trónkövetelő testvére, ha sikerült volna királlyá válnia? Milyen nemzetközi politikai körülmények között sikerült III. Bélának érvényesítenie a magyar érdekeket, hogy a Magyar Királyság egyik erős tényezője lett Európának? Egyebek mellett erről is beszélgettünk Kanyó Ferenc történésszel.

„Festészetében családja kultúrtörténeti emlékeit, művészi tradícióinak tárgyi és szellemi fragmentumait idézi szürrealisztikus megfogalmazásban. Zenei tanulmányai alapján készítette a kortárs /főként Bartók/ zenére festett, intenzív színvilágú adaptációit…”1írja a Kortárs Művészeti Lexikon vendégünkről,Vinczellér Imre festőművészről. Hogy milyen ez a világ, amelyet elénk tár? A vitathatatlan szakmai tudás mellett talán elsősorban hiteles, őszinte, dinamikus, finom és szenvedélyes. Eddig 58 önálló kiállítása volt itthon és külföldön, 173 közös és nemzetközi tárlaton vett részt, művészetét egyebek mellett a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével, a Művészeti Akadémia Koller-díjával, Prima-díjjal,valamint Művészeti Életpálya-Elismerés díjjal jutalmazták, Franciaországtól Ausztráliáig a világ legjobbjainak kijáró tisztelettel fogadják. Legutóbb a Keresztmetszet című életmű-kiállításának apropóján találkoztunk és beszélgettünk, azóta új és új kiállítások és helyszínek kerültek fel pályájának palettájára, amelyet az 52. Eucharisztikus Kongresszus eseménye vont be finom arannyal. ( fotó: Veres Ádám, Magyar Katolikus Rádió)

A jegyeskurzus az egyházi közösségek szervezésében működő jegyesoktatási program. A találkozókra az egyházi esküvőre készülő párokat várják, akik ezen a nyáron szeretnének házasságot kötni. A jegyesoktatás célja a házasságkötésre való személyes felkészítés, a párok múltbéli és jelenlegi kötődéseinek megismerése, segítségadás közös, reális jövőképük kialakításában, végsősoron a házasságról alkotott vélemények együttes formálása. Az egyházi jegyeskurzus lényegéhez tartozik, hogy erősítse a résztvevők önbizalmát, képességeikbe vetett hitét, bátorságát, sikeres párkapcsolatuk megalapozása, felépítése érdekében.

Csaknem két évszázad jól ismert remekművei és különleges ritkaságai a késő romantikától az impresszionizmuson át a szimbolizmusig. Egy szokatlan tárlat a Magyar Nemzeti Galériában, ami hűen tükrözi, hogy a történelem viharaiban mikor volt módja alkotások vásárlására a Szépművészeti Múzeumnak, és mikor szorult az adományokra, az ajándékozókra. 80 műtárgy két, egymástól markánsan elkülönülő kronológiai egységben: Delacroix-tól Vasarely-ig. Fazekas Gyöngyvért Fehér Dávid az egyik kurátor vezette végig a 20. századi szekció sokak számára ismeretlen terepén. A magyarországi színházi kritika természetesen korábbi, mint a hivatásos anyanyelvi színjátszás, hiszen Mária Terézia korában a németül bemutatott darabokról már részletesen beszámolt a sajtó, dicsérve például a hiteles játékot, de nem hallgatva el azt sem, ha mondjuk a zenészeknek nem sikerült összhangba kerülniük. Ezt, mármint, hogy a műbírálat nemes hagyományát kívánja folytatni az Akvarell egy most meginduló és a terveink szerint rendszeresen jelentkező sorozattal. A szerző, az 1984-ben született Oláh Zsolt már a 90-es években elkötelezte magát a színház illetve annak népszerűsítése mellett. A Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasaként pedig arról lehet ismert, hogy nem csak elemzéseket ír, de végigköveti az előadások fejlődéstörténetét is. Most egy korántsem szokványos darabról, az Anne Frank naplójából koloratúrszoprán hangra írt monooperáról beszél, amelynek hazai ősbemutatója kicsivel a világjárvány kitörése előtt volt. Egy kiállítás számára egy kávézó, mégpedig a budapesti If, a Ráday utcában, nem mindennapi helyszín. Garamvölgyi Erzsébet tárlata maga sem az, hiszen ő amolyan miniatűr színpadokba zár, rendez világokat, mintha apró dimenziókapuk nyílnának. A Repülök Chagallal dobozai április 26-áig láthatók, de előtte még vasárnap este, maga az alkotó vezeti körbe a látogatókat. Farkas Éva interjúja. Képek: 1) Jelenet a monooperából: Süle Dalma (fotó: Gordon Eszter), 2) Tárlatkép a Szépművészetiből (mng.hu) 3) Garamvölgyi Erzsébet és néhány doboza (internet)

„Festészetében családja kultúrtörténeti emlékeit, művészi tradícióinak tárgyi és szellemi fragmentumait idézi szürrealisztikus megfogalmazásban. Zenei tanulmányai alapján készítette a kortárs /főként Bartók/ zenére festett, intenzív színvilágú adaptációit…”1írja a Kortárs Művészeti Lexikon vendégünkről,Vinczellér Imre festőművészről. Hogy milyen ez a világ, amelyet elénk tár? A vitathatatlan szakmai tudás mellett talán elsősorban hiteles, őszinte, dinamikus, finom és szenvedélyes. Eddig 58 önálló kiállítása volt itthon és külföldön, 173 közös és nemzetközi tárlaton vett részt, művészetét egyebek mellett a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével, a Művészeti Akadémia Koller-díjával, Prima-díjjal,valamint Művészeti Életpálya-Elismerés díjjal jutalmazták, Franciaországtól Ausztráliáig a világ legjobbjainak kijáró tisztelettel fogadják. Legutóbb a Keresztmetszet című életmű-kiállításának apropóján találkoztunk és beszélgettünk, azóta új és új kiállítások és helyszínek kerültek fel pályájának palettájára, amelyet az 52. Eucharisztikus Kongresszus eseménye vont be finom arannyal. ( fotó: Veres Ádám, Magyar Katolikus Rádió)

Műsoron. Sakuntala-nyitány Tavasszal-nyitány Eőadja a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara Kóródi András vezényletével.