Műsorújság

Hallgasd vissza kedvenc műsoraidat

0:03
irodalmi és versműsorok
vers éjfél után Arany János versét Gáspár Sándor előadásában hallhatják.
» bővebben...
0:10
vallási műsorok
Szent VI.Pál pápa: Eucharisztia - Ajándék, jelenlét, titok című könyvéből Kékesi Enikő olvas fel. (14/2.)
» bővebben...
0:30
irodalmi és versműsorok
A találka Márai Sándor novelláját Harcsik Róbert olvassa fel. Készítette: Molnár Dénes hangtechnikus és Sárospataki Zsuzsanna rendező. Szerkesztő: Varga Zoltán
A zenéket Vedres Csaba műveiből válogatta a zenei szerkesztő, Laczó Zoltán Vince.
1:00
egyéb közéleti műsorok
A XVIII. kerületi Szemléletformáló és Újrahasználati Központban jártunk. Szerkesztő: Tóth János András Zenei szerkesztő: Elek Judit Sára
Szerkesztő-riporter: Szabó Csilla
1:30
aktuális és hírműsorok
Püspökszentelés Szerkesztő: Ferenczy Gyöngyi és Tanai Ibolya Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Ferenc pápa március 11-én nevezte ki Fekete Szabolcs Benedek atyát, a Szombathelyi Egyházmegye irodaigazgatóját, a Szombathely-szőlősi Jézus Szíve Plébánia plébánosát basti-i címzetes püspökké és a Szombathelyi Egyházmegye segédpüspökévé. A szombathelyi székesegyházban húsvéthétfőn zajlott a szentelési szertartás.
2:00
portré- és riportműsorok
Szintézisben látom a világot- vendégünk Vinczellér Imre festőművész Szerkesztő: Zanati Zsófia Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
„Festészetében családja kultúrtörténeti emlékeit, művészi tradícióinak tárgyi és szellemi fragmentumait idézi szürrealisztikus megfogalmazásban. Zenei tanulmányai alapján készítette a kortárs /főként Bartók/ zenére festett, intenzív színvilágú adaptációit…”1írja a Kortárs Művészeti Lexikon vendégünkről,Vinczellér Imre festőművészről. Hogy milyen ez a világ, amelyet elénk tár? A vitathatatlan szakmai tudás mellett talán elsősorban hiteles, őszinte, dinamikus, finom és szenvedélyes. Eddig 58 önálló kiállítása volt itthon és külföldön, 173 közös és nemzetközi tárlaton vett részt, művészetét egyebek mellett a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével, a Művészeti Akadémia Koller-díjával, Prima-díjjal,valamint Művészeti Életpálya-Elismerés díjjal jutalmazták, Franciaországtól Ausztráliáig a világ legjobbjainak kijáró tisztelettel fogadják. Legutóbb a Keresztmetszet című életmű-kiállításának apropóján találkoztunk és beszélgettünk, azóta új és új kiállítások és helyszínek kerültek fel pályájának palettájára, amelyet az 52. Eucharisztikus Kongresszus eseménye vont be finom arannyal. ( fotó: Veres Ádám, Magyar Katolikus Rádió)
3:00
egyéb műsorok
válogatás a Szent István Rádió műsorából
» bővebben...
4:00
egyéb műsorok
Dér Katalin műsora Mária Szerkesztő: Kékesi Enikő Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter
» bővebben...
4:30
portré- és riportműsorok
fejezetek a Magyar Katolikus Egyház életéből Az 1802-es Diploma restitutionale premontrei rendre vonatkozó hatásáról beszél Oszvald Petra tudományos kutató. Szerkesztő: Soós Viktor Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
» bővebben...
5:00
aktuális és hírműsorok
debreceni, orosházi és kaposvári összeállítás
» bővebben...
5:30
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
5:34
vallási műsorok
Felolvassa: Varga László
» bővebben...
5:40
vallási műsorok
(a tegnap esti adás ismétlése)
» bővebben...
6:00
6:01
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
6:05
vallási műsorok
Szerkesztő: Katona István püspök
» bővebben...
6:15
vallási műsorok
Szent VI.Pál pápa: Eucharisztia - Ajándék, jelenlét, titok című könyvéből Kékesi Enikő olvas fel. (14/3.)
» bővebben...
6:30
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
6:50
ismeretterjesztő műsorok
Szerkesztő: Aradi-Beöthy Péter
» bővebben...
6:52
7:00
vallási műsorok
közvetítés Budapestről, a városmajori Jézus Szíve plébániatemplomból
» bővebben...
7:30
aktuális és hírműsorok
közlekedés, lapszemle, sport, műsorajánló
» bővebben...
7:50
publicisztika
Jávor Béla olvassa fel írását
Jávor Béla: A megváltás Régi mániám, hogy mindenki benne van a Bibliában, különösen az evangéliumokban. Ismerem Heródest, aki mert ígéretet tett Saloménak, inkább levágatta Keresztelő János fejét, mintsem ígéretét megszegje; ismerem és jó barátom Péter, aki buzgalmában rögtön fellelkesedik, de hamar ki is huny; ismerem a templomőrség tagjait, a korabeli ávósokat, akik önként gyakorolják a kínvallatást, a pofozást, a töviskoszorú homlokba gyötrését; ismerem a hét leprást, akiket meggyógyított a Mester, de elfelejtettek visszajönni megköszönni; ismerem Malkust, akinek az Olajfák hegyén Péter egy kardcsapással levágta a fülét, de Jézus azt visszaillesztette, s aki az egészből máig nem ért semmit; ismerem barátomat, akinek mindig van két hala és öt kenyere, s aki nélkül 5000 férfi (plusz asszonyok, gyerekek) nem lakhatott volna jól ebből a két halból és öt kenyérből; ismerem a házasságtörő asszonyt, ismerem házasságtörésének történetét is és ismerem azokat a farizeusokat is, akik emiatt akarják megkövezni, de az Emberfia szavára jobbnak látják, ha elkotródnak; ismerem azt a több ezer férfit, akik az írástudók által manipuláltan mind Barabást kiáltanak, egész Budapest zeng belé és persze ismerem az iszkariótit, aki mosolyogva adja a csókot annak az arcára, akit elárul, és számla nélkül teszi el az ezüstöket köpenye zsebébe. A húsvéti bárány - melyet az apostolok sütnek és tesznek asztalra kovásztalan kenyérrel és keserű füvekkel - ez a húsvéti bárány emlékeztet minket, hogy a Mester három évig tartó, semmiképp se megszokott prófétai működése alatt szeretett jókat enni, szívesen vett részt nagyobb szabású vacsorákon, még ha azt a bűnös Lévi adta vagy a hebehurgya Zakeus vagy épp egyik ellenfele, Simon farizeus. Nem volt unokabátyja, János követője a folyamatos böjtölésben, nemcsak nádmézet evett és sáskát, hiszen jó fizikum kellett feladata elvégzéséhez, mert kettős feladata volt, terjeszteni a Jó hírt, az Evangéliumot, de ennél volt egy fájdalmasabb is, életét adni Atyja rendelése szerint a mi megváltásunkért. Ez két egymással ellentétes cél, úgy tanítani a jó hírt, hogy ezzel a tanítással ne győzzek meg mindenkit, mert ha jól sikerül a tanítás, akkor kiderül, hogy tényleg ő a Messiás, akiről az ószövetségi könyvek szólnak, aki eljön és megmenti a zsidó népet, aki legyőzi a zsidóság ellenségeit és megnyitja a földi kapukat is, király lesz, de nemcsak a másik világban, hanem ebben is. A virágvasárnapi tömeg akkor elsöpri majd Kaifást és Annást, nem tud ellenállni sem Heródes, sem Pilátus, a jó hír győzedelmeskedik, nem őt feszítik keresztre, de a farizeusok és írástudók eddig buborékban élő okosai lesznek semmivé. Győz a jó hír, de ha így lesz, akkor oda a megváltás, oda a bűnökért adandó kereszthalál, minden világi hatalom az övé, de a Messiásnak nem evilági hatalom kell, neki meg kell halnia, mert, ha nem így tesz, akkor elmarad a feltámadás, s akkor miért is jött a világra. Jézus bízhatott az emberi gonoszságban, amely inkább választja a próféta keresztre feszítését, mint az evangélium elfogadását és ez ma sincs másként. Könnyebb a rosszat választani, mint tisztességben élni. Pár év múlva lesz immár kétezer éve, hogy az Isten fia meghalt értünk a keresztfán. Az Isten áldozatot hozott szeretetből, hogy elvegye bűneinket. Nem mi hoztunk áldozatot – ahogy szokás a bűnös részéről – hogy kiengeszteljük teremtőnket bűneink miatt és megköszönve ezt az isteni gesztust éljünk, ha nem is bűnök nélkül, de legalább bűntudattal, bűnbánattal. Mi még élni sem tudunk az isteni ajándékkal, a megváltással és felelőtlenül abban reménykedünk, hogy még van időnk, pedig már állnak Oroszországban a taktikai atomrakétákat kilövő állványok, de mi mit sem törődünk ezzel, két pofára esszük a húsvét materiális rekvizitét, a füstölt sonkát és isszuk rá a száraz vörösbort. És itt nem a sonkával és a borral van baj, hanem a lélek hiányával. Jézus első étele a Máriától szívott anyatej volt, mint mindannyiunknak, az utolsó itala pedig az izsópra tűzött szivacsba áztatott pár csepp ecet s utána csak annyi, hogy beteljesedett. Itt állunk Krisztus születése után a harmadik évezred huszonkettedik évében, állunk a megváltást jelző kereszt alatt, halljuk a szót: beteljesedett, de még továbbra is várunk a megváltásra és az utolsó korty, nekünk szánt ecetre. Állunk az ismert buszmegállóban, várva az utolsó buszt és nem tudjuk, mert nem akarjuk tudni, hogy az utolsó busz már elment. A megváltás megtörtént, újabb már nem lesz.
8:00
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
8:08
szolgáltató és életviteli műsorok
egyházi programajánló Szerkesztő: Hámori Kinga
» bővebben...
8:17
aktuális és hírműsorok
Hetvenöt éve kezdődött a felvidéki magyarság tömeges áttelepítése Magyarországra. Az évforduló alkalmából április 12-én konferenciát rendeztek Budapesten.
Szarka László történésszel Szerdahelyi Csongor riportja.
8:23
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
8:30
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
8:42
aktuális és hírműsorok
Szerkesztő: Aradi-Beöthy Péter
» bővebben...
8:50
aktuális és hírműsorok
napi interjú Új helyre költözött és tovább bővítette szolgáltatásainak körét a kaposvári Tourinform Iroda. Gulyás Lóránt tudósítása.
» bővebben...
9:00
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
9:04
egyéb kulturális műsorok
kulturális paletta Világkörüli utazás a bélyegek segítségével-Trianon100 Kitörés az elefántcsonttoronyból-analóg rocktörténet a digitális galaxisban Örökkön örökké-de hogy lesz ebből vígjáték? Szerkesztő: Bicskei Bea
„DARABOKRA SZAGGATTATOL…” TRIANON 100 – ÖSSZETARTOZÁS 1100. A Bélyegmúzeum közel 14 milliós gyűjteményében megtalálhatjuk a világ valamennyi országának napjainkig kiadott bélyegeit. A színpompás műalkotások érdekességeiből Szabó Jenő igazgató, a kiállítás kurátorát kérdezi Szabó Csilla. Április idusán megjelent több archív felvétel EP formában, ami beharangozza a zenei formációk teljes albumának digitális terjesztését. Az komplett –eredetileg analóg- anyagok májustól kerülnek fel folyamatosan a Dalok.hu honlapra, ahol ingyenesen válnak elérhetővé. Az egykori népszerű televíziós sorozat, a Barátok közt bájosan zsörtölődő idős házaspárját évtizedeken át játszotta Fodor Zsóka és Várkonyi András. Most főszereplői az Örök a szerelem című zenés vígjátéknak, melyet kifejezetten nekik írt Moravetz Levente. Vele beszélgetek.
9:30
szolgáltató és életviteli műsorok
családi magazin Anyanyelvünk határtalan. Az 56.magyar nyelv hetének rendezvénysorozatából készült összeállításunkat hallják. Szerkesztő: Kékesi Enikő Zenei szerkesztő: Elek Judit Sára
» bővebben...
10:00
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
10:04
aktuális és hírműsorok
20 éves az Őrségi Nemzeti Park Szerkesztő: Ferenczy Gyöngyi és Tanai Ibolya Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Az Őrségi Nemzeti Park magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó szabályozatlan völgyét és Szentgyörgyvölgy környékét. A természeti értékek mellett kiemelkedő néprajzi, kultúrtörténeti értékeket hordoz a táj, ezekre a nemzeti park ügyel, melyet húsz évvel ezelőtt, 2002. március 1-jével hoztak létre.
10:30
gyermek- és ifjúsági műsorok
mesés irodalom Lázár Ervin: Berzsián és Dideki Felolvassa: Nagy-Kálózy Eszter Hangmérnök: Tánczos Tamás Zenei szerkesztő Keceli Zsuzsa Rendező: E. Román Kata Szerkesztő: Varga Andrea (11/4.)
» bővebben...
11:00
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
11:04
egyéb közéleti műsorok
Egy fenntartható vendéglátóhelyre látogatunk Pécs belvárosában Szerkesztő: Csuth Judit
» bővebben...
11:30
zenei műsorok
Zenekari műhely A Veszprémi Mendelssohn Kamarazenekar koncertfelvételeiből Hangversenymester Kováts Péter (Brahms, Liszt, Farkas Ferenc Szerkesztő-műsorvezető: Magyar Kornél
» bővebben...
12:00
12:04
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
12:08
vallási műsorok
Felolvassa: Varga László
» bővebben...
12:10
vallási műsorok
(a tegnap esti adás ismétlése)
» bővebben...
12:30
zenei műsorok
Műsorvezető: Juhász Előd
» bővebben...
12:45
zenei műsorok
népzenei műsor
» bővebben...
13:00
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
13:04
zenei műsorok
a könnyűzene kiválóságai Szerkesztő: Máry Szabó Eszter
» bővebben...
13:30
irodalmi és versműsorok
Erdőzúgás - Öreg galambok Benedek Elek elbeszéléseit Bács Ferenc olvassa fel. Készítette: Horváth János, Dévény Mária és E. Román Kata Szerkesztő: Sárospataki Zsuzsanna
» bővebben...
14:00
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
14:04
egyéb műsorok
válogatás a Szent István Rádió műsorából
» bővebben...
15:00
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
15:04
zenei műsorok
Találkozásaim Juhász Előd műsora Társszerkesztő: Peresztegi Attila
A mai személyes hangú műsorban: Bárdos Lajos, Bartha Dénes és Benkó Sándor emlékét idézzük. (A fényképen: Bárdos Lajos)
15:30
egyéb műsorok
Dér Katalin műsora Mária Szerkesztő: Kékesi Enikő Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter
» bővebben...
16:00
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
16:04
ismeretterjesztő műsorok
Fölfedezni, bemutatni, megőrizni - természetfotózásról a Föld Napján Li Gáborral Szerkesztő: Marton Árpád
16:30
zenei műsorok
Szerkesztő: Peresztegi Attila
» bővebben...
17:00
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
17:04
egyéb közéleti műsorok
közéleti beszélgetések 800 éves az Aranybulla. Szerkesztő: Pécsi Krisztina
800 éve hirdette ki II. András magyar király a későbbi évszázadokra is nagy hatású Aranybullát. Hahner Péterrel, a Rubicon Intézet főigazgatójával beszélgetünk.
17:30
aktuális és hírműsorok
közéleti beszélgetések Dr. Szekér Nóra történésszel, a Miniszter a frontvonalban - Zsindely Ferenc naplója című kötet szerkesztőjével beszélgetünk Szerkesztő: Sallai Éva
Zsindely Ferenc kalandos sorsú, kézzel írt naplója a közelmúltban került elő és jelent meg Szekér Nóra történész szerkesztésében és jegyzeteivel. Zsindely Ferenc Teleki Pál, Bárdossy László és Kállay Miklós mellett volt miniszterelnökségi államtitkár, majd 1943. március 29. és 1944. március 22. között kereskedelmi miniszter. A legfelsőbb körökben mozgó politikus néhány héttel Teleki Pál halála előtt kezdte lejegyezni élményeit, utolsó bejegyzései pedig Bárdossy László népbírósági perére reflektálnak. Szekér Nóra a kötet Előszavában írja: "Hogy mi motiválta, arra ő maga ad magyarázatot: megérteni „a furcsa, keserves idő”-ket. A mindennapok sűrű forgatagában a naplóírásra kiszakított idő nemcsak az aznapi események számbavételét jelentette a számára, hanem a korszak léthelyzetének folyamatos értelmezését, szembenézést a félelmekkel, haragokkal, reményekkel, napról napra mérlegre téve politikai és világnézeti meggyőződését és személyes felelősségét." Zsindely Ferenc naplója még nem áll a vesztett háború utáni magyarázkodás kényszerének hatása alatt, így hiteles képet ad arról, hogy az események résztvevői hogyan értékelték a történteket. Dr. Szekér Nóra történésszel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tudományos kutatójával a napló kalandos történetéről, feltárásának jelentőségéről és a kötet szerkesztési elveiről Sallai Éva beszélget. (fotók: www. abtl.hu) Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.
18:00
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
18:04
szolgáltató és életviteli műsorok
családi magazin Anyanyelvünk határtalan. Az 56.magyar nyelv hetének rendezvénysorozatából készült összeállításunkat hallják. Szerkesztő: Kékesi Enikő Zenei szerkesztő: Elek Judit Sára
» bővebben...
18:30
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
18:50
ismeretterjesztő műsorok
Szerkesztő: Aradi-Beöthy Péter
» bővebben...
19:00
19:32
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
19:35
gyermek- és ifjúsági műsorok
mesés irodalom Lázár Ervin: Berzsián és Dideki Felolvassa: Nagy-Kálózy Eszter Hangmérnök: Tánczos Tamás Zenei szerkesztő Keceli Zsuzsa Rendező: E. Román Kata Szerkesztő: Varga Andrea (11/4.)
» bővebben...
20:00
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
20:04
irodalmi és versműsorok
vallomások irodalomról, művekről, szerzőkről Illés György - VERES PÉTERRŐL Szerkesztő: Kövér Tamás
Mindig izgalmas, szépírót - ráadásul irodalomtörténészt -, arról kérdezni, miként találkozott annak a kornak az íróival. Ezúttal Veres Péterre emlékezik vissza Illés György. Olyan korszakról van szó, amiről igen fogyatékos adatok vannak csupán a mai tananyagokban, holott a fiataloknak talán lenne kérdésük mindezzel összefüggésben. Az emlékezés bensőségessége pedig talán életközelibbé képes tenni a parasztpárti író egykori politikai szerepét is... A képen: Veres Péter - Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád társaságában -, a dísztribűnön egy felvonuláskor...
20:17
publicisztika
Jávor Béla olvassa fel írását
Jávor Béla: A megváltás Régi mániám, hogy mindenki benne van a Bibliában, különösen az evangéliumokban. Ismerem Heródest, aki mert ígéretet tett Saloménak, inkább levágatta Keresztelő János fejét, mintsem ígéretét megszegje; ismerem és jó barátom Péter, aki buzgalmában rögtön fellelkesedik, de hamar ki is huny; ismerem a templomőrség tagjait, a korabeli ávósokat, akik önként gyakorolják a kínvallatást, a pofozást, a töviskoszorú homlokba gyötrését; ismerem a hét leprást, akiket meggyógyított a Mester, de elfelejtettek visszajönni megköszönni; ismerem Malkust, akinek az Olajfák hegyén Péter egy kardcsapással levágta a fülét, de Jézus azt visszaillesztette, s aki az egészből máig nem ért semmit; ismerem barátomat, akinek mindig van két hala és öt kenyere, s aki nélkül 5000 férfi (plusz asszonyok, gyerekek) nem lakhatott volna jól ebből a két halból és öt kenyérből; ismerem a házasságtörő asszonyt, ismerem házasságtörésének történetét is és ismerem azokat a farizeusokat is, akik emiatt akarják megkövezni, de az Emberfia szavára jobbnak látják, ha elkotródnak; ismerem azt a több ezer férfit, akik az írástudók által manipuláltan mind Barabást kiáltanak, egész Budapest zeng belé és persze ismerem az iszkariótit, aki mosolyogva adja a csókot annak az arcára, akit elárul, és számla nélkül teszi el az ezüstöket köpenye zsebébe. A húsvéti bárány - melyet az apostolok sütnek és tesznek asztalra kovásztalan kenyérrel és keserű füvekkel - ez a húsvéti bárány emlékeztet minket, hogy a Mester három évig tartó, semmiképp se megszokott prófétai működése alatt szeretett jókat enni, szívesen vett részt nagyobb szabású vacsorákon, még ha azt a bűnös Lévi adta vagy a hebehurgya Zakeus vagy épp egyik ellenfele, Simon farizeus. Nem volt unokabátyja, János követője a folyamatos böjtölésben, nemcsak nádmézet evett és sáskát, hiszen jó fizikum kellett feladata elvégzéséhez, mert kettős feladata volt, terjeszteni a Jó hírt, az Evangéliumot, de ennél volt egy fájdalmasabb is, életét adni Atyja rendelése szerint a mi megváltásunkért. Ez két egymással ellentétes cél, úgy tanítani a jó hírt, hogy ezzel a tanítással ne győzzek meg mindenkit, mert ha jól sikerül a tanítás, akkor kiderül, hogy tényleg ő a Messiás, akiről az ószövetségi könyvek szólnak, aki eljön és megmenti a zsidó népet, aki legyőzi a zsidóság ellenségeit és megnyitja a földi kapukat is, király lesz, de nemcsak a másik világban, hanem ebben is. A virágvasárnapi tömeg akkor elsöpri majd Kaifást és Annást, nem tud ellenállni sem Heródes, sem Pilátus, a jó hír győzedelmeskedik, nem őt feszítik keresztre, de a farizeusok és írástudók eddig buborékban élő okosai lesznek semmivé. Győz a jó hír, de ha így lesz, akkor oda a megváltás, oda a bűnökért adandó kereszthalál, minden világi hatalom az övé, de a Messiásnak nem evilági hatalom kell, neki meg kell halnia, mert, ha nem így tesz, akkor elmarad a feltámadás, s akkor miért is jött a világra. Jézus bízhatott az emberi gonoszságban, amely inkább választja a próféta keresztre feszítését, mint az evangélium elfogadását és ez ma sincs másként. Könnyebb a rosszat választani, mint tisztességben élni. Pár év múlva lesz immár kétezer éve, hogy az Isten fia meghalt értünk a keresztfán. Az Isten áldozatot hozott szeretetből, hogy elvegye bűneinket. Nem mi hoztunk áldozatot – ahogy szokás a bűnös részéről – hogy kiengeszteljük teremtőnket bűneink miatt és megköszönve ezt az isteni gesztust éljünk, ha nem is bűnök nélkül, de legalább bűntudattal, bűnbánattal. Mi még élni sem tudunk az isteni ajándékkal, a megváltással és felelőtlenül abban reménykedünk, hogy még van időnk, pedig már állnak Oroszországban a taktikai atomrakétákat kilövő állványok, de mi mit sem törődünk ezzel, két pofára esszük a húsvét materiális rekvizitét, a füstölt sonkát és isszuk rá a száraz vörösbort. És itt nem a sonkával és a borral van baj, hanem a lélek hiányával. Jézus első étele a Máriától szívott anyatej volt, mint mindannyiunknak, az utolsó itala pedig az izsópra tűzött szivacsba áztatott pár csepp ecet s utána csak annyi, hogy beteljesedett. Itt állunk Krisztus születése után a harmadik évezred huszonkettedik évében, állunk a megváltást jelző kereszt alatt, halljuk a szót: beteljesedett, de még továbbra is várunk a megváltásra és az utolsó korty, nekünk szánt ecetre. Állunk az ismert buszmegállóban, várva az utolsó buszt és nem tudjuk, mert nem akarjuk tudni, hogy az utolsó busz már elment. A megváltás megtörtént, újabb már nem lesz.
20:27
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
20:30
egyéb kulturális műsorok
kulturális paletta Világkörüli utazás a bélyegek segítségével-Trianon100 Kitörés az elefántcsonttoronyból-analóg rocktörténet a digitális galaxisban Örökkön örökké-de hogy lesz ebből vígjáték? Szerkesztő: Bicskei Bea
„DARABOKRA SZAGGATTATOL…” TRIANON 100 – ÖSSZETARTOZÁS 1100. A Bélyegmúzeum közel 14 milliós gyűjteményében megtalálhatjuk a világ valamennyi országának napjainkig kiadott bélyegeit. A színpompás műalkotások érdekességeiből Szabó Jenő igazgató, a kiállítás kurátorát kérdezi Szabó Csilla. Április idusán megjelent több archív felvétel EP formában, ami beharangozza a zenei formációk teljes albumának digitális terjesztését. Az komplett –eredetileg analóg- anyagok májustól kerülnek fel folyamatosan a Dalok.hu honlapra, ahol ingyenesen válnak elérhetővé. Az egykori népszerű televíziós sorozat, a Barátok közt bájosan zsörtölődő idős házaspárját évtizedeken át játszotta Fodor Zsóka és Várkonyi András. Most főszereplői az Örök a szerelem című zenés vígjátéknak, melyet kifejezetten nekik írt Moravetz Levente. Vele beszélgetek.
21:00
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
21:04
egyéb műsorok
Guédelon: a 21. században épülő középkori vár Nem diznilend! Tudományos kísérlet Interjú Anne Baud középkor-kutató régész professzorral, az építkezés egyik tudományos vezetőjével Szerkesztő: Pozsgai Nóra Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince
A guédeloni vár építése 25 éve kezdődött Franciaországban, Burgundiában. Kizárólag helyben elérhető anyagokból, korhű, kézzel készült szerszámokkal középkori építési technikával. A XIII. század építészeti stílusában megálmodott vár évente 300 ezer látogatót vonz, emellett pedig komoly tudományos értékkel bír, hiszen magával az ötlettel a régészet egy új válfaját hozták létre: az experimentális régészetet. A terv megálmodói a középkori építészet eddig megválaszolatlan kérdéseire keresnek magyarázatot. A tudományos felügyelőbizottság tagjával, Anne Baud középkor-kutató régésszel, az Université de Lyon II professzorával beszélgetünk.
21:50
vallási műsorok
Felolvassa: Varga László
» bővebben...
22:00
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
22:04
egyéb közéleti műsorok
közéleti beszélgetések 800 éves az Aranybulla. Szerkesztő: Pécsi Krisztina
800 éve hirdette ki II. András magyar király a későbbi évszázadokra is nagy hatású Aranybullát. Hahner Péterrel, a Rubicon Intézet főigazgatójával beszélgetünk.
22:30
aktuális és hírműsorok
közéleti beszélgetések Dr. Szekér Nóra történésszel, a Miniszter a frontvonalban - Zsindely Ferenc naplója című kötet szerkesztőjével beszélgetünk Szerkesztő: Sallai Éva
Zsindely Ferenc kalandos sorsú, kézzel írt naplója a közelmúltban került elő és jelent meg Szekér Nóra történész szerkesztésében és jegyzeteivel. Zsindely Ferenc Teleki Pál, Bárdossy László és Kállay Miklós mellett volt miniszterelnökségi államtitkár, majd 1943. március 29. és 1944. március 22. között kereskedelmi miniszter. A legfelsőbb körökben mozgó politikus néhány héttel Teleki Pál halála előtt kezdte lejegyezni élményeit, utolsó bejegyzései pedig Bárdossy László népbírósági perére reflektálnak. Szekér Nóra a kötet Előszavában írja: "Hogy mi motiválta, arra ő maga ad magyarázatot: megérteni „a furcsa, keserves idő”-ket. A mindennapok sűrű forgatagában a naplóírásra kiszakított idő nemcsak az aznapi események számbavételét jelentette a számára, hanem a korszak léthelyzetének folyamatos értelmezését, szembenézést a félelmekkel, haragokkal, reményekkel, napról napra mérlegre téve politikai és világnézeti meggyőződését és személyes felelősségét." Zsindely Ferenc naplója még nem áll a vesztett háború utáni magyarázkodás kényszerének hatása alatt, így hiteles képet ad arról, hogy az események résztvevői hogyan értékelték a történteket. Dr. Szekér Nóra történésszel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tudományos kutatójával a napló kalandos történetéről, feltárásának jelentőségéről és a kötet szerkesztési elveiről Sallai Éva beszélget. (fotók: www. abtl.hu) Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.
23:00
irodalmi és versműsorok
Erdőzúgás - Öreg galambok Benedek Elek elbeszéléseit Bács Ferenc olvassa fel. Készítette: Horváth János, Dévény Mária és E. Román Kata Szerkesztő: Sárospataki Zsuzsanna
» bővebben...
23:30
zenei műsorok
Hangok a lakatlan szigetről Szerkesztő: Marton Árpád
Ahogyan az élőlények fajfejlődésének, a hangszerek és a zenei műfajok alakulásának is vannak rejtélyes mellékösvényei. Szinte hihetetlen, miért is vált kuriózummá, afféle őskövületté a hangszerek sorában a baryton, ez a zengő tónusú húroshangszer. Talán a megszólaltatásának bonyodalmai miatt? Hisz 6 vagy 7 húrja mellett egy valamirevaló baryton seregnyi rezonáns- és úgynevezett burdonhúrral is büszkélkedett – a zengzetes hangszín érdekében. A különc hangszert nem kisebb zenei nagyság, mint Haydn vezette be a nemesi társaságba, egyenest az Esterházy hercegek udvarába barytonra, csellóra és brácsára írt bájos trióival. Különleges atmoszférájuk abból ered, hogy a cselló és a brácsa voltaképp csak az önmagában is karakteres hangzású baryton kísérői, hangképének gazdagítói: a vezető szerep – akárcsak egy kíséretes billentyűs sonata estében – a szólóhangszert illeti meg. Nem véletlenül állapította meg a korszak jeles zenei ínyence, Charles Burney, hogy a baryton egy lakatlan szigeten is kiváló partnere volna az odavetődőnek, hisz alkalmas önmaga kíséretére. Haydn művei pontos képet nyújtanak a korabeli szalonzenéről: stilizált táncok és érzelmes ábrándok követik egymást, miközben fölélesztik a Versailles bizarr pompájára példaképül tekintő eszterházi udvar legfényesebb napjait. Az Esterházy Miklós herceg kedvére szerzett, több mint 120 trió első előadásán maga a „fényes” herceg játszott a barytonon, míg Haydn a brácsaszólamot szólaltatta meg. Következzék a 61., D-dúr és a 87., a-moll trió. A Valencia Baryton Társulat muzsikál.