Műsorújság

A műsort Horváth János hangmérnök, Dévény Mária zenei szerkesztő és Sárospataki Zsuzsanna rendező készítette. Felelős szerkesztő: E. Román Kata.

- Miért nevezik macskakőnek a kocka formájú útburkoló anyagot? - Hol található a Palóc Olimposz, és kitől ered az elnevezés? - Bányászat, határvédelem, színházi élet Salgóbányán – ízelítő a tájértékekből, mely után bejárjuk a Salgó várhoz vezető túra útvonalat. Összeállításunkban Salgóbányára, majd a település fölé magasodó várhoz kirándulunk.

Mai magazinunkban amellett, hogy tájképekről és örökerdőkről is szólunk, tudósítunk a Kaposvári Egyházmegye megújult lelkigyakorlatos központjának átadójáról is.

Mai kulturális magazinunkban: - tudósítást közlünk a Boldog Brenner János életéről és haláláról szóló, most készülő filmsorozat különleges, a történetben is kulcsfontosságú, Brenner János temetését ábrázoló jelenetének forgatási napjáról; - ajánljuk rádiónk hétfőn induló, Színészlegendák című sorozatának az 1945 és 2002 közötti időszakra koncentráló harmadik évadát Gajdó Tamás színháztörténésszel; - valamint felhívjuk figyelmüket a 9. Magyar Haikunap rendkívül gazdag programjára, az eseményt szervező Magyar-Japán Baráti Társaság elnökével, Dr. Vihar Judit irodalomtörténésszel, műfordítóval, aki maga is haikuköltő.

A bélyeggyűjtők rendkívül tájékozott emberek. Szenvedélyüknek köszönhetően a világ tudásának szinte minden részletébe belelátnak. E mellett a bélyegek gyönyörűek, értékesek, amelyekért érdemes akár egy egész életen át is rajongani. Nem csoda tehát, hogy a föld minden pontján vannak filatelisták, akik rendszeresen tartanak nagy rendezvényeket. A legutóbbi, a HUNFILEX 2022 bélyeg-világkiállítás volt április első napjaiban, amelynek Budapest volt a házigazdája. Ezen 44 ország gyűjtői vettek részt elképesztő gyűjteményekkel. Vendégünk a stúdióban Bánás Artúr, a világesemény egyik szervezője, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége (MABEOSZ) elnökségi tagja és Dr. Rill Attila a MABEOSZ Okmánybélyeggyűjtő Szakosztályának elnöke.

Kuzmányi István, a Magyar Kurír és az Új Ember igazgató-főszerkesztője beszél a katolikus hírügynökség történetéről, a megjelenés formájának és műfajainak változásáról. A hírek készítésének kulisszatitkaiba is beavatja a hallgatót.

Hagyományos étterem Óbudán

Pincétől a vártorony csúcsáig – mit rejt a kisnánai alvó Sárkány kútja? Kilátó a város felett – túrázunk a tamási várhegyre, szólunk a dámok dobogásáról és a városrész gyógyhely minősítéséről is.

Mai magazinunk második felében a petesmalmi Studinka-emlékházba invitálom Önöket, első összeállításunk pedig nehéz emberi sorsokról és az azokat megörökítő pillanatfelvételekről szól.

Régészeti leletekről, egy turul szoborról, a gyulai kolbászról és a Magyar Falu Program egyik fontos fejezetéről szól mai műsorunk.

Két eredeti Mozart-mű és két Haydn-vonósnégyes átirata hallható azon a lemezen,amelyen Győri Noémi (fuvola), Kokas Katalin (hegedű), Bársony Péter (brácsa) és Kokas Dóra (cselló) jfelvételei szerepelnek. Játékukat kitörő energia, sokszínűség és rendkívül gazdag zenei ötletesség jellemzi. Haydn Op. 76, No. 2 d-moll és No. 5 D-dúr kvartettjei eredetileg vonósnégyesre íródtak, a szerző 1797-ben komponált, Erdődy grófnak ajánlott sorozatában jelentek meg. Mozart K. 285, D-dúr kvartettje Ferdinand de Jean fuvolista felkérésére 1777-ben készült, a K. 285b, C-dúr kvartett eredetét azonban a mai napig rejtély övezi. Műsorvezető: Lázár Csaba

Az ukrajnai menekültek megsegítéséről Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója számol be. Milyen jogi következményei lehetnek, ha egy megválasztott országgyűlési képviselő nem veszi át május 2-án a mandátumát? A kérdésre Szalay Kornél jogász válaszol. A "Járvány – háború – munkaerőpiac – Hajléktalanság hármas szorításban" elnevezésű felmérésről Gurály Zoltánnal, a Menhely Alapítvány munkatársával beszélgetünk. A "Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért" aktuális történéseiről Szalamanov Zsuzsa elnök számol be. Erős környezetvédelmet várnak a magyarok a kormánytól- derül ki a WWF Magyarország friss kutatásából. Erről számol be Sipos Katalin igazgató. „Anyanyelvünk határtalan” jelmondattal április 19-e és 26-a között tart a magyar nyelv hete. Pomozi Péterrel, a Magyarságkutató Intézet igazgatójával a rendezvénysorozat kezdetén beszélgettünk. Nagy Gáspár Kossuth díjas költőre, rádiónk egykori munkatársára emlékeznek hétfőn a Pesti Vigadóban. Az Öröknyár című rendezvényről az egyik alkotóval, Lázár Balázs színművésszel beszélgetünk. Az Aranybullát 1222. április 24-én adta ki II. András magyar király a székesfehérvári országgyűlésen. A királyi okiratról Hahner Péter történésszel, a Rubicon Intézet főigazgatójával beszélgetünk. A délvidéki ARACS című közéleti folyóirat tavaszi, nyitó számát a főszerkesztő mutatja be.

Egészséges, ízletes és fenntartható – ezekkel a hívószavakkal népszerűsíti a birka- illetve bárányhúst egy kifejezetten társadalmi célú kampány. Kicsit ahhoz hasonló módon, mint ami a halfogyasztás érdekében indult. Összetett okai vannak annak, hogy miközben a szimbólumok társadalmi szinten közérthetőek - s a keresztények számára számos plusz réteggel, tartalommal bírnak-, addig ezeket az ételeket a lehetségesnél sokkal kevesebben fogyasztják. Az ünnep ebből a szempontból nyilván kiemelt alkalom, illetve lehetnek különbségek a felekezeti, térségi, vagy családi hagyományok szempontjából, az azonban biztos, hogy az összkép lehetne jobb. Ha csak kifejezetten gyakorlatias szempontból a juhokat nézzük: a legeltetés környezetbarát. Ráadásul, ha jól működik, akkor munkát ad a fiataloknak, csökken az elvándorlás. A tenyésztéshez hatalmas kulturális örökség köthető, mindenki ismer juhászos népdalokat, meséket, hallott már furulyaszót, látott faragást… A helyi hús ára kevésbé függ a piaci ingadozástól, és szinte mindig elérhető, pluszban a közösség könnyebben ellenőrizheti. No, de hogyan kerül mindez az Édesanyám főztjének asztalára? Úgy, hogy mai vendégünk ennek a kampánynak az arca. Még pontosabban az ételkreátora. Magáról azt írja: "Mindig is tudtam, hogy meg akarok mutatni egy szeletet abból a fanatizmusból és szeretetből, amit a gasztronómia iránt érzek." Ha úgymond ihletet kap egész nap képes azon gondolkodni, miként alakulnak át az alapanyagok olyan étellé, amely ránézésre és megkóstolva is kiegyensúlyozott, s mégis van benne valami különleges. Beszélgetőpartnerem a Baranyára büszke pécsi illetőségű Mikes Márk.

"Valamikor a tanítványokat is a feltámadás öröme a halál legszembetűnőbb jegyei közt érte. A sírbatétel, a keresztlevétel kopár tényei után. A halál mozdulatlansága után, mi őket is megbénította, halott Mesterükhöz hasonlítva őket. Nem lázadoztak, még csak nem is panaszkodtak. Egyszerűen tovább szerettek." – írja Pilinszky János. A rövid elmélkedés címe: „Tél és tavasz közt” a teremtett világ ismétlődő ritmusainak egyikére utal, nem véletlen, hiszen a mulandó így mutatja meg az örök tükörképét. A költő ars poetica helyett azt fogalmazta meg például, hogy a tények mögül száműzött Isten időről időre átvérzi a történelem szövetét. Hafner Zoltán Pilinszky-kutatóval beszélgettem. Nyelv és íz, nyelvészet és ízlés, szógyökerészet és étel. Buvári Márta jegyzete a sonkáról.

Részletek a "Bajazzók" című operából Melis György, Orosz Júlia, Palócz László és Udvardy Tibor előadásában. A Magyar Állami Operaház Zenekarát Komor Vilmos és Medveczky Ádám vezényli.