Műsorújság

Hangmérnök: Horváth János Dramaturg: E. Román Kata Zenei szerkesztő: Dévény Mária

Bíró Gergő énekes basszusgitáros, a Kertekalatt zenekar tagja. A zenekar nemrég jelentette be első elkészült nagy lemezüket az Újidőket. Gergő mesél a zenekarról, zenéről, és dalokról.

Szombathelyen tartotta tanároknak szóló kétnapos továbbképzését a Centropa Alapítvány, amely 2001 óta végez társadalomtörténeti kutatómunkát. Elsődleges források alapján, személyes történeteken keresztül mutatják be a közép- és kelet-európai zsidóságot a 19–20. század fordulójától napjainkig. A szombathelyi továbbképzés a Zsidó temetők az oktatásban címet viselte. A résztvevők meglátogatták a Zsidó Hitközség múzeumát és a város egykor virágzó zsidó közösségének emléket állító Szemtől szemben kiállítást, majd helytörténeti kutatók vezetésével a zsidó temetőben tettek sétát. A program egyik szervezője, a Zrínyi Ilona Általános iskola történelemtanára, Várnainé Balogh Beáta volt, akivel a továbbképzés előtt arról is beszélgettem: miért tartja különösen fontosnak és hogyan foglalkozik a zsidóság történetével és 20. századi sorsával a tanórákon.

Ne az 1984-es évre gondoljanak, amikor a szocialista országok bojkottálták a Los Angeles-i olimpiát. Hanem George Orwell 1984 című regényére. A mai világ más, mint Orwell világa. A könyvbéli Nagy Testvér ma nem tart szemmel; igaz, a telefonbeszélgetéseink bármikor visszakereshetőek, és a GPS mutatja, merre járunk. Miért is jutna eszünkbe a politikailag korrekt beszédről a regénybéli újbeszél nyelv, ami folyamatosan irtja a nem odaillő kifejezéseket. Végtére is a Bibliából idéző finn exminisztert 2022-ben fölmentette a bíróság a gyűlöletkeltés vádja alól. A képzelt Óceánia mindig háborúban állt, igaz az ellenség többször változott. Hogyan is állunk ma a háborúval? Nyilván nem igaz a másik Orwell-regényből, az Állatfarmból származó idézet: “Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél.”

Domonkos atya 1933-ban a bácskai Mélykúton született. Egyszerű fogadalmat 1958-ban, örökfogadalmat pedig 1961-ben tett. Hatvan éve, 1962.június 17-én szentelték pappá. Szerdahelyi Csongor riportja.

Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, az MKR vezérigazgatója szól a rádió küldetéséről és a katolikus rádiós médiaszolgáltatás fontosságáról.

Bicskei Bea riportja.

Gulyás Lóránt összefoglalója.

A Nap Kiadót úgy tartja számon a könyvszakma, az irodalmi élet, mint az egyik legmagasabb színvonalú, rangos kiadót, amely számos verskötetet, esszékötetet jelentetett meg, egy nagyszerű szerzőgárdát mozgatva. A Nap Kiadó vezetőjével, Sebestyén Ilonával Kövesdy Zsuzsa beszélgetett az idei Könyvhét tapasztalatairól. Lutter Imre eddig – Kosztolányi Dezsővel szólva - hangot adott a néma versnek. A hivatalos életrajzok mostanáig előadóművészként, valamin producerként és újságíróként írtak róla. A Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, számos verseny szervezője – most egy másfajta megmérettetésbe szállt bele: saját kötetében 160 oldalon 82 költeményt jelentetett meg. Ahogyan ő fogalmaz a fülszövegben: „Most a saját szavaim osztom meg … mert ugyanabban a világban élünk: vannak közös dolgaink, vágyak, érzések, gondok - és kiút, ha kell.” A kérdező: Nagy György András.

A Liszt Ferenc Repülőtérre és az Aeropark Repülőmúzeumba ebben az évben is már több száz csoport érkezett. Egy általános iskolai osztálykirándulásba csöppentem, amikor a Repülőmúzeumban a gépek árnyékában beszélgetem a házigazdákkal. Akik itt dolgoznak otthonuknak érzik a repülőteret és a múzeumot és éjjel-nappal, hétvégén, hóban-kánikulában építik, javítják, szépítik és be is mutatják ezt a magyar repülőskanzent. A műsorban megszólal: Kránitz Balázs az Aeropark ügyvezető-helyettese, Horváth Árpád pilóta, tárlatvezető, Szekers József kalibráló mérnök, tárlatvezető és Szombati Zsuzsanna légiutaskísérő, túravezető.

Boldog Salkaházi Sára Technikum néven szakképző intézményt alapított a Szombathelyi Egyházmegye. Az új iskolában 2022 szeptemberében indul a tanítás. Egyelőre két szakmát sajátíthatnak el a diákok 5 éves technikusi képzés keretében: oktatási szakasszisztensnek vagy kisgyermekgondozó-nevelőnek tanulhatnak. A tervek szerint jövőre bővül majd a kínálat: elindul a szociális ápoló-gondozó képzés is. Az intézmény Szombathelyen, a volt Püspöki Általános Iskola épületében működik majd korszerű feltételek között.

Ha a hivatalos névjegyét nézzük, akkor abból annyi derül ki, hogy kiadó, producer illetve annak az egyesületnek az elnöke, amely a Magyar Örökség-díjat gondozza. Ez azonban még mindig kevés magyarázat arra, miért tűnik fel jellegzetes alakja megannyi rendezvényen. Számos program az ő ötlete alapján valósult meg, illetve öltött testet, máig szervez, intéz, de ha kell az adminisztratív teendőket is elvégzi. Számára az első a szolgálat. Ha meglátja, hogy tenni kell, akkor munkához lát. Legalább ennyire fontos neki – sőt talán egy picivel többet is számít – a zene. Legyen szó a Kárpát-medence muzsikájáról, református fesztiválról, énekes cd-ékről, vagy éppen progresszív rockról. Szóval a hit és a hagyomány egysége. Szakálla ma már sokkal rendezettebb, mint a lemezlovas-korszakból fennmaradt fényképeken, frizurája azonban még emlékeztet a korántsem feledésre ítélt múltra. Leveleinek aláírásába mostanában bele-belekerül egy szám: 70. Ez az aktuális életkort takarja, és némi magyarázat arra, miért gondolkodik a pihenésen, vagy legalábbis azon, amit ő annak tart. Üdvözlöm önöket a zenei szerkesztő Laczó Zoltán Vincze nevében is. Nagy György András vagyok. A Magyar téka vendége egy olyan ember, akiről lehetne is könyvet írni, de ha más nem, akkor majd ő maga megteszi: Böszörményi Gergely. Képek: Az életút néhány állomása

Kozma Imre atyával, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnökével beszélgetünk a hitről, a szeretetről, a háború kapcsán felmerülő kérdésekről, a segítségnyújtásról, mert Imre atya egyik elve: aki jót tesz, az életet ment. (Veres Ádám felvétele)

A kínai termelés, szállítás akadozó működése, az ellátási láncok zavara az egész világra hat, így hazánkban is megérezzük. Ennek fényében nem közömbös, hogyan hatott az ukrajnai háború és az új koronavírus hullám a kínai gazdaságra? Bánhidi Ferenc közgazdászt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport külső munkatársát kérdeztem. Végül győz józan ész? Vagy marad a szankciós őrület? Az európai energiapolitika buktatói. A Klímapolitikai Intézet igazgatójával, Litkei Mátéval beszélgetünk.

A Liszt Ferenc Repülőtérre és az Aeropark Repülőmúzeumba ebben az évben is már több száz csoport érkezett. Egy általános iskolai osztálykirándulásba csöppentem, amikor a Repülőmúzeumban a gépek árnyékában beszélgetem a házigazdákkal. Akik itt dolgoznak otthonuknak érzik a repülőteret és a múzeumot és éjjel-nappal, hétvégén, hóban-kánikulában építik, javítják, szépítik és be is mutatják ezt a magyar repülőskanzent. A műsorban megszólal: Kránitz Balázs az Aeropark ügyvezető-helyettese, Horváth Árpád pilóta, tárlatvezető, Szekers József kalibráló mérnök, tárlatvezető és Szombati Zsuzsanna légiutaskísérő, túravezető.

A Nap Kiadót úgy tartja számon a könyvszakma, az irodalmi élet, mint az egyik legmagasabb színvonalú, rangos kiadót, amely számos verskötetet, esszékötetet jelentetett meg, egy nagyszerű szerzőgárdát mozgatva. A Nap Kiadó vezetőjével, Sebestyén Ilonával Kövesdy Zsuzsa beszélgetett az idei Könyvhét tapasztalatairól. Lutter Imre eddig – Kosztolányi Dezsővel szólva - hangot adott a néma versnek. A hivatalos életrajzok mostanáig előadóművészként, valamin producerként és újságíróként írtak róla. A Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, számos verseny szervezője – most egy másfajta megmérettetésbe szállt bele: saját kötetében 160 oldalon 82 költeményt jelentetett meg. Ahogyan ő fogalmaz a fülszövegben: „Most a saját szavaim osztom meg … mert ugyanabban a világban élünk: vannak közös dolgaink, vágyak, érzések, gondok - és kiút, ha kell.” A kérdező: Nagy György András.

Hiába tette uralkodásra alkalmatlanná öccsét és annak fiát Könyves Kálmán, mégis Béla örökölte végül a magyar trónt. De vajon ha ők sem maradtak volna életben, már a 12. században kihalt volna az Árpád-ház? Kanyó Ferenc történésszel beszélgettünk. Királyi ikrek, bizánci cselszövések és egy kitartó trónkövetelő története is szóba kerül.

Kozma Imre atyával, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnökével beszélgetünk a hitről, a szeretetről, a háború kapcsán felmerülő kérdésekről, a segítségnyújtásról, mert Imre atya egyik elve: aki jót tesz, az életet ment. (Veres Ádám felvétele)

A kínai termelés, szállítás akadozó működése, az ellátási láncok zavara az egész világra hat, így hazánkban is megérezzük. Ennek fényében nem közömbös, hogyan hatott az ukrajnai háború és az új koronavírus hullám a kínai gazdaságra? Bánhidi Ferenc közgazdászt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport külső munkatársát kérdeztem. Végül győz józan ész? Vagy marad a szankciós őrület? Az európai energiapolitika buktatói. A Klímapolitikai Intézet igazgatójával, Litkei Mátéval beszélgetünk.

A hangrögzítés sok mindent megváltoztatott zenehallgatási szokásainkon. És nem csupán azokon. Az egyre több fölvétel elérhetősége lehetővé, sőt szükségessé teszi, hogy a muzsikusok és a kiadók az érdeklődés fönntartása érdekében új meg új szerzőket és szerzeményeket kutassanak föl és adjanak közre. Miáltal szédületesen kiterebélyesedett a hangzó formában elérhető zeneirodalom, és bizony a hangsúlyok is áttevődnek olykor. Az évszázados kánon stabil alapművei és megkerülhetetlen szerzői mellé odakéredzkednek azok a komponisták, akiknek életműve az óriások árnyékában némiképp háttérbe szorult. A lemezkiadás így a méltatlan elfeledéstől ment meg igazán figyelemreméltó zeneszerzőket. Ma két, jószerével sohasem játszott zongoraművel igyekszünk gazdagítani Kedves Hallgatóink zenei élménytárát. Carl Czerny 1791-ben, Mozart halálának esztendejében látta meg a napvilágot, és 1857-ig tartó életútja tevékenyen kísérte végig a romantika kivirágzását. Czernyt elsősorban a zongorajáték technikáját tökélyre vivő etűdjei okán tartjuk számon. Ma fölhangzó, 1. Fantáziája azonban Liszt társai között jelöli ki a helyét. Már csak amiatt is rokonítható a két szerző, mert Liszthez hasonlóan Czerny is irodalmi előképek alapján, Walter Scott regényeinek hatása alatt írta meg négy négykezes fantáziáját. A Pei-I Wang és Samuel Gingher előadásában fölhangzó elsőt a skót történelmi regény címalakja, a szabadságharcos Waverley ihlette, Czerny pedig ismert skót melódiák variációit szőtte a zenei szövetbe. Az 1845 és 1929 között élt, francia Gabriel Fauré mind a kamarazene, mind a zongoramuzsika terén bőséggel hagyott fölfedeznivalót az utókor számára. Köztük szépséges noktürnjeivel, melyek közül most a 10., e-moll szerzeményt halljuk Eric Le Sage fölvételéről.