Műsorújság

Ha a hivatalos névjegyét nézzük, akkor abból annyi derül ki, hogy kiadó, producer illetve annak az egyesületnek az elnöke, amely a Magyar Örökség-díjat gondozza. Ez azonban még mindig kevés magyarázat arra, miért tűnik fel jellegzetes alakja megannyi rendezvényen. Számos program az ő ötlete alapján valósult meg, illetve öltött testet, máig szervez, intéz, de ha kell az adminisztratív teendőket is elvégzi. Számára az első a szolgálat. Ha meglátja, hogy tenni kell, akkor munkához lát. Legalább ennyire fontos neki – sőt talán egy picivel többet is számít – a zene. Legyen szó a Kárpát-medence muzsikájáról, református fesztiválról, énekes cd-ékről, vagy éppen progresszív rockról. Szóval a hit és a hagyomány egysége. Szakálla ma már sokkal rendezettebb, mint a lemezlovas-korszakból fennmaradt fényképeken, frizurája azonban még emlékeztet a korántsem feledésre ítélt múltra. Leveleinek aláírásába mostanában bele-belekerül egy szám: 70. Ez az aktuális életkort takarja, és némi magyarázat arra, miért gondolkodik a pihenésen, vagy legalábbis azon, amit ő annak tart. Üdvözlöm önöket a zenei szerkesztő Laczó Zoltán Vincze nevében is. Nagy György András vagyok. A Magyar téka vendége egy olyan ember, akiről lehetne is könyvet írni, de ha más nem, akkor majd ő maga megteszi: Böszörményi Gergely. Képek: Az életút néhány állomása

Boldog Salkaházi Sára Technikum néven szakképző intézményt alapított a Szombathelyi Egyházmegye. Az új iskolában 2022 szeptemberében indul a tanítás. Egyelőre két szakmát sajátíthatnak el a diákok 5 éves technikusi képzés keretében: oktatási szakasszisztensnek vagy kisgyermekgondozó-nevelőnek tanulhatnak. A tervek szerint jövőre bővül majd a kínálat: elindul a szociális ápoló-gondozó képzés is. Az intézmény Szombathelyen, a volt Püspöki Általános Iskola épületében működik majd korszerű feltételek között.

Kozma Imre atyával, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnökével beszélgetünk a hitről, a szeretetről, a háború kapcsán felmerülő kérdésekről, a segítségnyújtásról, mert Imre atya egyik elve: aki jót tesz, az életet ment. (Veres Ádám felvétele)

A kínai termelés, szállítás akadozó működése, az ellátási láncok zavara az egész világra hat, így hazánkban is megérezzük. Ennek fényében nem közömbös, hogyan hatott az ukrajnai háború és az új koronavírus hullám a kínai gazdaságra? Bánhidi Ferenc közgazdászt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport külső munkatársát kérdeztem. Végül győz józan ész? Vagy marad a szankciós őrület? Az európai energiapolitika buktatói. A Klímapolitikai Intézet igazgatójával, Litkei Mátéval beszélgetünk.

Hiába tette uralkodásra alkalmatlanná öccsét és annak fiát Könyves Kálmán, mégis Béla örökölte végül a magyar trónt. De vajon ha ők sem maradtak volna életben, már a 12. században kihalt volna az Árpád-ház? Kanyó Ferenc történésszel beszélgettünk. Királyi ikrek, bizánci cselszövések és egy kitartó trónkövetelő története is szóba kerül.

A háború kirobbanása miatt a tábor majdnem elmaradt, azonban több Kárpátaljára menekülő belső ukrajnai művész részvételével mégis életre hívták a rendezvényt. Nyíri Kata riportja a szobrász tábor megálmodójával, Matl Péter szobrászművésszel.

„Ez a könyvem nem tartalmaz filozófiai, vagy szónoki, vagy költészeti mesterséget, mely az értelmet okítaná, vagy a nyelvet finomítaná, vagy a fület gyönyörködtetné, hanem arra buzdít, hogy elmélkedjünk a halálról, és gyakran gondoljunk olyan dolgokra, mint a szegénység, alázatosság, béketűrés és más igaz és keresztény erények” –írja saját kötetét ajánlva Bellarmin Szent Róbert. Az 1542-ben született szerző gondolatai az „utolsó dolgokkal” való foglalkozás rendkívül gazdag vallási-teológiai hagyományába illeszkednek. „Legyetek hát éberek, mert nem tudjátok sem a napot, sem az órát.” A jezsuita szerzetes, bíboros nem sokkal a könyv megjelenése után, 1621-ben hunyt el, így az lelki végrendeletének tekinthető. De arte bene moriendi azaz magyarul A jó halál mesterségéről. A fordítóval, a katolikus tábori püspökségnél szolgáló Alácsi Ervinnel Fazekas Gyöngyvér beszélgetett. A cégvezető mi vagyunk- olvasható a megállapítás Háy János könyvének hivatalos ismertetőjében. Hogy ez az állítás megállja-e a helyét? - nos mindenki eldöntheti, aki megnézi az 1960-ban született szerző regényéből készült monodrámát a székesfehérvári Vörösmarty Színházban. Állandó jegyzetírónk, Oláh Zsolt már tudja, de inkább mondja. Felszentelése évfordulóján halt meg miközben napi postáját bontotta egy padon Svájcban. A magyar evangélikus lelkészt, Sztehlo Gábort, és az ő gyermekmentő munkáját ma már senkinek sem kell bemutatni. Ám emlékezete a Kádár-korban csak akkor kezdett helyreállni, amikor megkapta a Világ Igaza elismerést. Az egyik következő lépés az volt, hogy megjelenhettek emlékiratai is- igaz alaposan meghúzva. A teljes memoár most látott napvilágot Háromszázhatvanöt nap címmel.„Sok minden történik egy év alatt. A mi személyes életünkben is, a nemzet, a nép sorsában is. Mégis, ez az egyetlen, ami fontos: hogy az Evangélium ismertté és életté váljon bennünk.” A szöveget Kunt Gergely a Miskolci Egyetem társadalomtörténésze gondozta - őt kérdeztem.

Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök papi és szerzetesi hivatásokért mutatott be szentmisét a Bodajki Segítő Szűz Mária-kegyhelyen a Prohászka Imaszövetség részvételével. A hivatásokért meghirdetett zarándoklat programjai közt szerepelt az egyházmegye papnövendékeinek és szerzetesrendjeinek bemutatkozása. Az imanapon családok, fiatalok, a Székesfehérvári Egyházmegye papsága és szerzetesei könyörögtek együtt új hivatásokért.

A Magyar Speciális Mozgókép Egyesület azzal a céllal alakult, hogy javítsa az értelmi fogyatékossággal élő emberek életminőségét a mozgókép-készítés lehetőségei által. A szemlén fogyatékossággal élő alkotók kisfilmjeit értékelte és díjazta a zsűri, melynek tagja volt Erdélyi János Balázs Béla-díjas filmrendező, Horváthné Somogyi Ildikó gyógypedagógus, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének alelnöke, valamint Szabó Tibor színművész, a Weöres Sándor Színház igazgatója. A felhívásra 39 pályamű érkezett.

Beszélgetőtársaink: Magasiné Kudlik Mónika szervező, Gerendai Sándor esperes, továbbá az önkéntes szervező fiatalok: Csákány Zsófia, Czvikli Jázmin, Izmindi Izsák, Magasi Csenge és Mol Dániel. https://www.ebresztofesztival.hu/jelentkezes/

Hiába tette uralkodásra alkalmatlanná öccsét és annak fiát Könyves Kálmán, mégis Béla örökölte végül a magyar trónt. De vajon ha ők sem maradtak volna életben, már a 12. században kihalt volna az Árpád-ház? Kanyó Ferenc történésszel beszélgettünk. Királyi ikrek, bizánci cselszövések és egy kitartó trónkövetelő története is szóba kerül.

Galaxies Let's do this (közreműködik: Paul Brown) Anything for you On-headed Dragon (közreműködik: Marcus Anderson) Dark Corner I don't mind (közreműködik: Deseő Csaba) Sunday at the Spa (közreműködik: Ilya Serov) A zenekar tagjai: Ferencz Péter - hegedű, Závodi Attila - szaxofon, Magán Olivér - billentyűs hangszerek, Gudics Martin - basszusgitár, Gudics Marcell - dob.

Dehogy mennek szabadságra a múzsák, sőt! A vírusveszély múltán elemi erővel tör fel az alkotókból a vágy megmutatkozni, számot adni, találkozni a közönséggel, a befogadókkal, a kritikusokkal, a pályatársakkal, a tanítványokkal. Megtelnek a szabadtéri színpadok, a kiállítótermek, új és új, katartikus élmények születnek .S ki ne volna kíváncsi, hogyan szikrázik fel az elme, hogyan bújik elő a mű az ujjakból s kerül vászonra- vagy éppen kottába, A szín-(pad)-kép körül járunk ebbe a válogatásban rég hallott, vagy egyáltalán nem hallott beszélgetések részleteivel, alfabetikus sorrendben :Binder Károly Artisjus Életmű-nagydíjas , Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, zongoraművész, egyetemi tanárral, Hűvösvölgyi Ildikó Kossuth-díjas színművésszel, Jánoskuti Márta Kossuth-díjas jelmeztervezővel, a Nemzet művészével, dr. Prokopp Mária Művészettörténésszel, a Magyar Kultúra Lovagjával és Szabó Ákos festőművésszel, akit a diaszpóra egyik meghatározó magyar alkotójaként tartanak számon szerte a nagyvilágban .

Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök papi és szerzetesi hivatásokért mutatott be szentmisét a Bodajki Segítő Szűz Mária-kegyhelyen a Prohászka Imaszövetség részvételével. A hivatásokért meghirdetett zarándoklat programjai közt szerepelt az egyházmegye papnövendékeinek és szerzetesrendjeinek bemutatkozása. Az imanapon családok, fiatalok, a Székesfehérvári Egyházmegye papsága és szerzetesei könyörögtek együtt új hivatásokért.

„Ez a könyvem nem tartalmaz filozófiai, vagy szónoki, vagy költészeti mesterséget, mely az értelmet okítaná, vagy a nyelvet finomítaná, vagy a fület gyönyörködtetné, hanem arra buzdít, hogy elmélkedjünk a halálról, és gyakran gondoljunk olyan dolgokra, mint a szegénység, alázatosság, béketűrés és más igaz és keresztény erények” –írja saját kötetét ajánlva Bellarmin Szent Róbert. Az 1542-ben született szerző gondolatai az „utolsó dolgokkal” való foglalkozás rendkívül gazdag vallási-teológiai hagyományába illeszkednek. „Legyetek hát éberek, mert nem tudjátok sem a napot, sem az órát.” A jezsuita szerzetes, bíboros nem sokkal a könyv megjelenése után, 1621-ben hunyt el, így az lelki végrendeletének tekinthető. De arte bene moriendi azaz magyarul A jó halál mesterségéről. A fordítóval, a katolikus tábori püspökségnél szolgáló Alácsi Ervinnel Fazekas Gyöngyvér beszélgetett. A cégvezető mi vagyunk- olvasható a megállapítás Háy János könyvének hivatalos ismertetőjében. Hogy ez az állítás megállja-e a helyét? - nos mindenki eldöntheti, aki megnézi az 1960-ban született szerző regényéből készült monodrámát a székesfehérvári Vörösmarty Színházban. Állandó jegyzetírónk, Oláh Zsolt már tudja, de inkább mondja. Felszentelése évfordulóján halt meg miközben napi postáját bontotta egy padon Svájcban. A magyar evangélikus lelkészt, Sztehlo Gábort, és az ő gyermekmentő munkáját ma már senkinek sem kell bemutatni. Ám emlékezete a Kádár-korban csak akkor kezdett helyreállni, amikor megkapta a Világ Igaza elismerést. Az egyik következő lépés az volt, hogy megjelenhettek emlékiratai is- igaz alaposan meghúzva. A teljes memoár most látott napvilágot Háromszázhatvanöt nap címmel.„Sok minden történik egy év alatt. A mi személyes életünkben is, a nemzet, a nép sorsában is. Mégis, ez az egyetlen, ami fontos: hogy az Evangélium ismertté és életté váljon bennünk.” A szöveget Kunt Gergely a Miskolci Egyetem társadalomtörténésze gondozta - őt kérdeztem.

Dehogy mennek szabadságra a múzsák, sőt! A vírusveszély múltán elemi erővel tör fel az alkotókból a vágy megmutatkozni, számot adni, találkozni a közönséggel, a befogadókkal, a kritikusokkal, a pályatársakkal, a tanítványokkal. Megtelnek a szabadtéri színpadok, a kiállítótermek, új és új, katartikus élmények születnek .S ki ne volna kíváncsi, hogyan szikrázik fel az elme, hogyan bújik elő a mű az ujjakból s kerül vászonra- vagy éppen kottába, A szín-(pad)-kép körül járunk ebbe a válogatásban rég hallott, vagy egyáltalán nem hallott beszélgetések részleteivel, alfabetikus sorrendben :Binder Károly Artisjus Életmű-nagydíjas , Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, zongoraművész, egyetemi tanárral, Hűvösvölgyi Ildikó Kossuth-díjas színművésszel, Jánoskuti Márta Kossuth-díjas jelmeztervezővel, a Nemzet művészével, dr. Prokopp Mária Művészettörténésszel, a Magyar Kultúra Lovagjával és Szabó Ákos festőművésszel, akit a diaszpóra egyik meghatározó magyar alkotójaként tartanak számon szerte a nagyvilágban .

Műsoron: Philipp Emanuel Bach Esz-dúr versenyműve és Joseph Haydn C-dúr divertimentója. Közreműködik a Liszt Ferenc Kamarazenekar, Hock Bertalan, Medveczky András, Mesterházy Dezső,Fülemile Tibor és Nagy András.