Műsorújság

Tálas Áron magyar jazz-zongorista, dobos, zeneszerző, tanár. Áron még csak 31 éves de jazz-zenei munkássága szerteágazó, hiszen saját zenekarai mellett számos más formáció tagja, zenét szerez, illetve a Bartók Béla Konzervatórium és a Zeneakadémia tanára.

Budapest után Szombathelyen és Vasváron is bemutatták az Élő szó - a magyar domonkosok 800 éve című filmet. Erről és a magyarországi domonkosok mindennapjairól is beszél a műsorban Andrzej Kosticki, a rend tartományfőnöke.

Költségvetés: 2023. Magyarország. Háború a szomszédban, élelmiszer- és gazdasági válság. Lehet-e ilyen körülmények között jó költségvetést készíteni? Vendégünk Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.

Mi történt, miért történt, mik a máig ható következmények? Vendégünk Borvendég Zsuzsanna, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa. (fotó: mki.gov.hu)

László György a Kolozsvár melletti Türe községben él, amely egyben szülőfaluja és felnevelő tájhazája is. Harmadik éve jelentetik meg a szűkebb pátria folyóiratát Horváth Zoltánnal, a HANGYA Egyesület igazgatójával. A HONVILÁG nevű lapnak különösen a képzőművészeti anyaga meglepően színvonalas. Író és költő szerzői javarészt erdélyi magyarok, de az anyaországból is vannak rendszeres munkatársaik, mint például Aniszi Kálmán és Fazakas Ferenc. Verseket, kisprózákat, könyvismertetéseket jelentetnek meg, de a társadalom egyéb témái: régészeti, nyelvészeti tanulmányrészletek vagy a régiószintű autonómiáról formált gondolatok is helyet kapnak benne. A lapkészítők - célkitűzésükhöz híven - tisztességgel szolgálják a kisközösséget.

Zarándoklatok és Székesfehérvár címmel előadás-sorozat indult a Székesfehérvári Egyházmegyei Látogatóközpontban. Reich Szabina régésznő a középkori előzményekre építve már a kora újkori zarándoklatok történetéről beszélt a feltárásokból származó kegyérmék tükrében.

A VII. Bőköz fesztivál sajtótájékoztatóján elhangzott Andrásfalvy Bertalan gondolata, amely szerint napjaink társadalmának legnagyobb hiányossága az emberi kapcsolatok gyengesége: egymással, a természettel és Istennel. Ezt a hiányt is hivatott pótolni a VII. Bőköz Fesztivál, amely az Ormánság 4 településén, Kémesen Szaporcán, Tésenfán és Drávacsehin látja vendégül a kultúrára éhezőket. Az esemény örökös tiszteletbeli fővédnöke Prof. Dr. Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas néprajzkutató. A sajtótájékoztató után Pataki Andrást, Jászai-díjas rendezőt, a fesztivál igazgatóját kérte mikrofonhoz Gerbei Anita. A tárogató régi magyar hangszer, úgy mondják, „a magyar lélek hangja”. A két világháború között még létezett tárogató-együttes, ma már az is ritkaságszámba megy, ha valaki felismeri a hangját. Az pedig még ritkább, hogy az eredeti klasszikus repertoárt halljuk egy tárogatóművésztől. A napokban a Trianoni Szemle utolsó számát mutatták be a szerkesztők a Vigadóban, ott szerepelt az Erdélyi Magyar Örökség-díjjal idén kitüntetett Erdő Zoltán tárogatóművész, akivel Kövesdy Zsuzsa beszélgetett. A Várkert Akusztik sorozata nyári, szabadtéri változatában ezúttal a lounge kedvelői felé fordul és a hazai elektronikus zenei szcéna nagy öregjeit és legújabb tehetségeit mutatják be a Várkert Bazár Öntőház udvarán. Az első estén egy rutinos duó lép. Egyikük Farkas Izsák hegedű szakon végzett a Liszt Ferencen Egyetemen és hamar az elektronikus hegedű felé fordult, amelyen loopolással játszik egy sajátosan élő, improvizatív zenét. Az ismerős dallamok becsempészésével teszi könnyen befogadhatóvá a műsorát. Ezen a koncerten Fman-nel játszik, aki szintén loopol. Farkas Izsákot Szabó Csilla kérdezte.

Számos kérdés felmerül kisbabával, kisgyermekkel a vakáció, a közös szabadság eltöltése kapcsán. Hova menjen a család nyaralni: maradjon belföldön, vagy bátran utazzon, akár repülővel is külföldre? Hogy csomagoljunk? Mit vigyünk magunkkal feltétlenül? Milyen előnye van a nagyszülőkkel való közös nyaralásnak? Ezekről, illetve hasonló kérdésekről lesz szó mai családi magazinunkban. Budapesten, egy 9. kerületi lakótelepen működik az Anyahajó Anyaközpont, ahol minden program közös célja: támogatni, segíteni a kisgyermekes családokat. Az édesanyák legutóbbi találkozóján a nyaralás, csomagolás, programtervezés volt a téma, a beszélgetésben én is részt vettem. Jótanácsok, praktikus ötletek anyukáktól anyukáknak.

A 90 évvel ezelőtt , 1932-ben elhunyt Gáyer Gyula jogászra és botanikusra emlékezünk. Gáyer Szombathelyen a múzeum természetrajzi osztályának vezetőjeként a megye botanikus rendszerén dolgozott. Megalapozta a dendrológiai (növényrendszertani) gyűjteményt, a termés- és toboz gyűjteményt, a tájkép gyűjteményt és a természettudományi szakkönyvtárat. Gáyer Gyula munkásságát kül- és belföldön egyaránt magasra értékelték. Több tudományos és közéleti társaság fogadta soraiba.

Tinku Balázzsal a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum muzeológusával múlt századi fotókat nézegetve elevenítjük fel a dunai gőzhajós kirándulásokat.

László György a Kolozsvár melletti Türe községben él, amely egyben szülőfaluja és felnevelő tájhazája is. Harmadik éve jelentetik meg a szűkebb pátria folyóiratát Horváth Zoltánnal, a HANGYA Egyesület igazgatójával. A HONVILÁG nevű lapnak különösen a képzőművészeti anyaga meglepően színvonalas. Író és költő szerzői javarészt erdélyi magyarok, de az anyaországból is vannak rendszeres munkatársaik, mint például Aniszi Kálmán és Fazakas Ferenc. Verseket, kisprózákat, könyvismertetéseket jelentetnek meg, de a társadalom egyéb témái: régészeti, nyelvészeti tanulmányrészletek vagy a régiószintű autonómiáról formált gondolatok is helyet kapnak benne. A lapkészítők - célkitűzésükhöz híven - tisztességgel szolgálják a kisközösséget.

Az elmúlt hetek közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

Több mint húszezer közreműködővel az idén először szervezték meg június 11-én a Csoóri Sándor Népművészeti Fesztivált Körmendtől Csíkszeredáig. A fesztivál a harminc helyszínen 10 órakor népviseletbe öltözött néptáncosok részvételével, ökumenikus istentisztelettel kezdődött. A nap folyamán látványos zenés-táncos felvonulással, közös énekkel, körtánccal, táncházzal folytatódott a rendezvény, és minden helyszínen elhangzott Csoóri Sándor Virágvasárnap című verse. A Csoóri Sándor Népművészeti Fesztivál célja többek közt az volt, hogy a népművészeti mozgalom közösségei ismertté tegyék a Csoóri Sándor Program eredményeit, amelynek keretében 2017-től eddig soha nem látott támogatásban részesültek a népművészeti közösségek Kárpát-medence szerte. Az ingyenesen látogatható nagyszabású fesztivál az országos népművészeti szövetségekkel, a határainkon túli magyar népművészeti szervezetekkel, valamit a harminc helyszín rendező egyesületeivel együttműködve a Martin György Néptáncszövetség szervezésében valósult meg. Dr. Diószegi László Kossuth-díjas koreográfussal, a Martin György Néptáncszövetség elnökével a sikeres fesztiválról, valamint a Martin György Néptáncszövetség tevékenységéről beszélgettünk. (fotók: www.martinszovetseg.hu) Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.

Számos kérdés felmerül kisbabával, kisgyermekkel a vakáció, a közös szabadság eltöltése kapcsán. Hova menjen a család nyaralni: maradjon belföldön, vagy bátran utazzon, akár repülővel is külföldre? Hogy csomagoljunk? Mit vigyünk magunkkal feltétlenül? Milyen előnye van a nagyszülőkkel való közös nyaralásnak? Ezekről, illetve hasonló kérdésekről lesz szó mai családi magazinunkban. Budapesten, egy 9. kerületi lakótelepen működik az Anyahajó Anyaközpont, ahol minden program közös célja: támogatni, segíteni a kisgyermekes családokat. Az édesanyák legutóbbi találkozóján a nyaralás, csomagolás, programtervezés volt a téma, a beszélgetésben én is részt vettem. Jótanácsok, praktikus ötletek anyukáktól anyukáknak.

A VII. Bőköz fesztivál sajtótájékoztatóján elhangzott Andrásfalvy Bertalan gondolata, amely szerint napjaink társadalmának legnagyobb hiányossága az emberi kapcsolatok gyengesége: egymással, a természettel és Istennel. Ezt a hiányt is hivatott pótolni a VII. Bőköz Fesztivál, amely az Ormánság 4 településén, Kémesen Szaporcán, Tésenfán és Drávacsehin látja vendégül a kultúrára éhezőket. Az esemény örökös tiszteletbeli fővédnöke Prof. Dr. Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas néprajzkutató. A sajtótájékoztató után Pataki Andrást, Jászai-díjas rendezőt, a fesztivál igazgatóját kérte mikrofonhoz Gerbei Anita. A tárogató régi magyar hangszer, úgy mondják, „a magyar lélek hangja”. A két világháború között még létezett tárogató-együttes, ma már az is ritkaságszámba megy, ha valaki felismeri a hangját. Az pedig még ritkább, hogy az eredeti klasszikus repertoárt halljuk egy tárogatóművésztől. A napokban a Trianoni Szemle utolsó számát mutatták be a szerkesztők a Vigadóban, ott szerepelt az Erdélyi Magyar Örökség-díjjal idén kitüntetett Erdő Zoltán tárogatóművész, akivel Kövesdy Zsuzsa beszélgetett. A Várkert Akusztik sorozata nyári, szabadtéri változatában ezúttal a lounge kedvelői felé fordul és a hazai elektronikus zenei szcéna nagy öregjeit és legújabb tehetségeit mutatják be a Várkert Bazár Öntőház udvarán. Az első estén egy rutinos duó lép. Egyikük Farkas Izsák hegedű szakon végzett a Liszt Ferencen Egyetemen és hamar az elektronikus hegedű felé fordult, amelyen loopolással játszik egy sajátosan élő, improvizatív zenét. Az ismerős dallamok becsempészésével teszi könnyen befogadhatóvá a műsorát. Ezen a koncerten Fman-nel játszik, aki szintén loopol. Farkas Izsákot Szabó Csilla kérdezte.

Napjaink egyik legkiválóbb csembalistája a Liszt-díjas és a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett, világot járt, nagyszerű és ugyanakkor szerény művész: Dobozy Borbála. Adásunkban pályájáról és mestereiről, a régi és az új zene világáról valamint egyetemi oktatómunkájáról beszél.

Az elmúlt hetek közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

Több mint húszezer közreműködővel az idén először szervezték meg június 11-én a Csoóri Sándor Népművészeti Fesztivált Körmendtől Csíkszeredáig. A fesztivál a harminc helyszínen 10 órakor népviseletbe öltözött néptáncosok részvételével, ökumenikus istentisztelettel kezdődött. A nap folyamán látványos zenés-táncos felvonulással, közös énekkel, körtánccal, táncházzal folytatódott a rendezvény, és minden helyszínen elhangzott Csoóri Sándor Virágvasárnap című verse. A Csoóri Sándor Népművészeti Fesztivál célja többek közt az volt, hogy a népművészeti mozgalom közösségei ismertté tegyék a Csoóri Sándor Program eredményeit, amelynek keretében 2017-től eddig soha nem látott támogatásban részesültek a népművészeti közösségek Kárpát-medence szerte. Az ingyenesen látogatható nagyszabású fesztivál az országos népművészeti szövetségekkel, a határainkon túli magyar népművészeti szervezetekkel, valamit a harminc helyszín rendező egyesületeivel együttműködve a Martin György Néptáncszövetség szervezésében valósult meg. Dr. Diószegi László Kossuth-díjas koreográfussal, a Martin György Néptáncszövetség elnökével a sikeres fesztiválról, valamint a Martin György Néptáncszövetség tevékenységéről beszélgettünk. (fotók: www.martinszovetseg.hu) Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.

Az utókor meglehetősen igazságtalan egyes zeneszerzőkkel szemben. Még akkor is, ha az igazságtalanság mögött voltaképp a népszerűség húzódik meg. Amikor például egy szerző nevéhez egyetlen, sláger számba menő alkotását társítjuk, míg életműve többi területére szinte a feledés fátyla borul. Joaquín Rodrigóra például többnyire az Aranjuezi koncert zeneszerzőjeképpen gondolunk. Pedig az 1901 és 1999 között élt spanyol szerző számos versenyművet, operát, gitárdarabot és kórusművet alkotott – nem is szólva jószerével ismeretlen zongoradarabjairól, amelyeket a 60-as években maga játszott lemezre. Ami már csak amiatt sem csekélység, mivel Rodrigo 3 évesen elveszítette látását. Párizsi tanulmányai során Paul Dukas volt a mestere, így nem meglepő, hogy a spanyol szerzőktől szinte kötelezően elvárt szenvedélyes népi ritmika és melodika mellett a francia avantgárd stílusjegyeire ismerünk a máris fölhangzó Négy Zongoradarabban. Ravel és de Falla erőteljes hatása mellett azonban nem ok nélkül feltételezzük, hogy a barokk billentyűs szerzők emléke is ott kísért a tételekben. A Bermeja-torony árnyékában című, elragadó szerzeményben Rodrigo ismét a francia modernek modorában fogalmaz – ezúttal talán leginkább Debussy világát ötvözve a spanyol népzenével. Joaquín Rodrigo nosztalgikus Kasztíliai szonátái közül játssza el a 4. és az 1. szerzeményt.