Műsorújság

Tinku Balázzsal a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum muzeológusával múlt századi fotókat nézegetve elevenítjük fel a dunai gőzhajós kirándulásokat.

A 90 évvel ezelőtt , 1932-ben elhunyt Gáyer Gyula jogászra és botanikusra emlékezünk. Gáyer Szombathelyen a múzeum természetrajzi osztályának vezetőjeként a megye botanikus rendszerén dolgozott. Megalapozta a dendrológiai (növényrendszertani) gyűjteményt, a termés- és toboz gyűjteményt, a tájkép gyűjteményt és a természettudományi szakkönyvtárat. Gáyer Gyula munkásságát kül- és belföldön egyaránt magasra értékelték. Több tudományos és közéleti társaság fogadta soraiba.

Az elmúlt hetek közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

Több mint húszezer közreműködővel az idén először szervezték meg június 11-én a Csoóri Sándor Népművészeti Fesztivált Körmendtől Csíkszeredáig. A fesztivál a harminc helyszínen 10 órakor népviseletbe öltözött néptáncosok részvételével, ökumenikus istentisztelettel kezdődött. A nap folyamán látványos zenés-táncos felvonulással, közös énekkel, körtánccal, táncházzal folytatódott a rendezvény, és minden helyszínen elhangzott Csoóri Sándor Virágvasárnap című verse. A Csoóri Sándor Népművészeti Fesztivál célja többek közt az volt, hogy a népművészeti mozgalom közösségei ismertté tegyék a Csoóri Sándor Program eredményeit, amelynek keretében 2017-től eddig soha nem látott támogatásban részesültek a népművészeti közösségek Kárpát-medence szerte. Az ingyenesen látogatható nagyszabású fesztivál az országos népművészeti szövetségekkel, a határainkon túli magyar népművészeti szervezetekkel, valamit a harminc helyszín rendező egyesületeivel együttműködve a Martin György Néptáncszövetség szervezésében valósult meg. Dr. Diószegi László Kossuth-díjas koreográfussal, a Martin György Néptáncszövetség elnökével a sikeres fesztiválról, valamint a Martin György Néptáncszövetség tevékenységéről beszélgettünk. (fotók: www.martinszovetseg.hu) Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.

Napjaink egyik legkiválóbb csembalistája a Liszt-díjas és a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett, világot járt, nagyszerű és ugyanakkor szerény művész: Dobozy Borbála. Adásunkban pályájáról és mestereiről, a régi és az új zene világáról valamint egyetemi oktatómunkájáról beszél.

Ha június 24-e, akkor Múzeumok Éjszakája országszerte. A Műcsarnok ezt háromnapos üvegfúvó eseménnyel ünnepli. Ugyancsak június 24-én egy bemutatóval készül az RS9 színház. A darab címe: Toprongyozó. Meseválogatás feleségekről és férjekről. Erről Csóka Judit mesél majd, valamint a Space nevet viselő Galériába is ellátogatunk.

Székesfehérvár évek óta résztvevője a Múzeumok Éjszakája programsorozatának. Idén is több fehérvári szervezet fogott össze, hogy a látogatók minőségi kulturális élményeket szerezhessenek. Ezen az éjszakán nemcsak a csatlakozó intézmények kiállításait nézhetik meg az érdeklődők, hanem rengeteg különleges, csak erre az alkalomra meghirdetett programon vehetnek részt. A rendezvényt mindig nagy érdeklődés kíséri: Székesfehérvár rendre a legnépszerűbb helyszínek között szerepel. A székesfehérvári Püspöki Palotában tartott sajtótájékoztatón ismertették az idei Múzeumok Éjszakája programjait. A két év kihagyás után újra megrendezésre kerülő rendezvényen számos helyszínen, éjszakába nyúlóan látogathatják a változatos programokat az érdeklődők.

Sánta Sára klasszika-filológus, történész, a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület tagja és Tangl Balázs történész, levéltáros arra vállalkozik, hogy felkutatja az őket megbízó családjának történetét. Erről beszélgetünk a Pannon Mozaik mai összeállításában.

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Napjaink egyik legkiválóbb csembalistája a Liszt-díjas és a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett, világot járt, nagyszerű és ugyanakkor szerény művész: Dobozy Borbála. Adásunkban pályájáról és mestereiről, a régi és az új zene világáról valamint egyetemi oktatómunkájáról beszél.

Legnépszerűbb felállásuk idején Benkó Sándor klarinétozott, Zoltán Béla trombitált, Nagy Iván pozanozott, Halmos Vilmos zongorázott, Nagy Jenő bendzsózott, Vajda Sándor bőgőzött és Járay János dobolt. Nagy Iván hangszereléseit a Benkó Dixieland Band előadásában hallják. Flying on Sledge Down by the Riverside Carry Me Back Sweet Little Jesus Chewing Gum Memory of Hungarian Jazz Dixiland and Bebop Someday Sweetheart Creole Jazz

Mai műsorunk vendége: Wéber Anikó, akinek idén megjelent, A Platánsor rejtélye című regényéről beszélgetünk két diák segítőmmel: Gönczy Jankával és Horváth Zitával, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium hetedik osztályos tanulóival.

Látomásos, nyugtalanító és szimbolikus képeiből próbáljuk megismerni a híres németalföldi festő életét. A Szépművészeti Múzeumban pár hétig még látható kiállítás kurátorának Tóth Bernadettnek segítségével kerülhetünk közelebb Hieronimus Bosch világához.

Székesfehérvár évek óta résztvevője a Múzeumok Éjszakája programsorozatának. Idén is több fehérvári szervezet fogott össze, hogy a látogatók minőségi kulturális élményeket szerezhessenek. Ezen az éjszakán nemcsak a csatlakozó intézmények kiállításait nézhetik meg az érdeklődők, hanem rengeteg különleges, csak erre az alkalomra meghirdetett programon vehetnek részt. A rendezvényt mindig nagy érdeklődés kíséri: Székesfehérvár rendre a legnépszerűbb helyszínek között szerepel. A székesfehérvári Püspöki Palotában tartott sajtótájékoztatón ismertették az idei Múzeumok Éjszakája programjait. A két év kihagyás után újra megrendezésre kerülő rendezvényen számos helyszínen, éjszakába nyúlóan látogathatják a változatos programokat az érdeklődők.

Ha június 24-e, akkor Múzeumok Éjszakája országszerte. A Műcsarnok ezt háromnapos üvegfúvó eseménnyel ünnepli. Ugyancsak június 24-én egy bemutatóval készül az RS9 színház. A darab címe: Toprongyozó. Meseválogatás feleségekről és férjekről. Erről Csóka Judit mesél majd, valamint a Space nevet viselő Galériába is ellátogatunk.

1948-ban és az azt követő években, a bontakozó Rákosi-diktatúra idején érkezett Argentínába a „nemzeti emigráció”, miután Juan Perón második elnöksége alatt megnyitotta a latin-amerikai ország kapuit a diktatúra elől menekülő magyarok előtt. Kraft Péter közgazdász, az első Orbán-kormány turisztikai helyettes államtitkára Perón második elnöksége alatt született, Buenos Aires-ben. Venezuela 1950-re a világ negyedik leggazdagabb országa lett az egy főre jutó jövedelem tekintetében. Az 1970-es években Latin-Amerika vezető olajkitermelője volt, és a világ egyik meghatározó olajpiaci nagyhatalma. Ekkor az országot ráadásul a térség legstabilabb demokráciájaként tartották számon, egy olyan időszakban, amikor Latin-Amerika országait főként katonai diktatúrák vezették. Kraft Péter közgazdásszal, volt helyettes államtitkárral, a Széchenyi-terv turizmusfejlesztési programjának megalapozójával, Magyarország korábbi perui nagykövetével Argentína és Venezuela 1950 és 1980 közötti gazdaságpolitikájáról, a 20. század második felében a Latin-Amerikába és az Egyesült Államokba emigrált magyarságról, valamint a kelet-közép-európai rendszerváltások hajnaláról beszélgettünk.

Mai műsorunk vendége: Wéber Anikó, akinek idén megjelent, A Platánsor rejtélye című regényéről beszélgetünk két diák segítőmmel: Gönczy Jankával és Horváth Zitával, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium hetedik osztályos tanulóival.

Látomásos, nyugtalanító és szimbolikus képeiből próbáljuk megismerni a híres németalföldi festő életét. A Szépművészeti Múzeumban pár hétig még látható kiállítás kurátorának Tóth Bernadettnek segítségével kerülhetünk közelebb Hieronimus Bosch világához.

Különös, de az orosz romantika egyik nagy zeneszerzője, az orosz nemzeti iskola alapvetője voltaképp nem hivatásszerűen foglalkozott a muzsikával. Az 1833 és 1887 között élt Alekszandr Porfirjevics Borogyin – habár házasságon kívül született – egy grúz herceg fiaként a felső tízezer gyermekeinek kijáró neveltetésben részesült, ami magában foglalta a zenei képzést is. Tehetségére jellemző, hogy már gyermekkorában kiválóan zongorázott, fuvolázott és csellózott – mindemellett pedig a komponálással is megpróbálkozott. És bár sebészetet tanult – később a sebészeti akadémia professzora lett Szentpétervárott -, Balakirevvel, Rimszkij-Korszakovval, Muszorgszkijjal és Cézar Cuival alakították meg az orosz komolyzene első igazi műhelyét, az Ötök csoportosulását. A szakirodalom szerint a csoport tagjainak többé-kevésbé műkedvelő volta, az akadémiai köröktől való függetlensége tette lehetővé, hogy szembehelyezkedjenek a Rubinsteinek által fémjelzett, németes zenei iskolával. Hogy a zeneszerzésre csak afféle kedvtelésként tekintett, a töredékes formában utána maradt művek egész sora bizonyítja. Máig játszott operáját, az Igor herceget például Rimszkij-Korszakov és Glazunov fejezte be. Ma este fölhangzó 2., h-moll szimfóniáját Muszorgszkij a „Hősi” jelzővel illette. Az orosz melodikában és pompázatos hangszerelésben tündöklő szimfónia hét éven át formálódott, benne a szimfonikus irodalom egyik legvarázslatosabb lassútételével. Megszólaltatója ma a Seattle-i Szimfonikus Zenekar, élén Gerard Schwarz karmesterrel.