Műsorújság

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Sánta Sára klasszika-filológus, történész, a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület tagja és Tangl Balázs történész, levéltáros arra vállalkozik, hogy felkutatja az őket megbízó családjának történetét. Erről beszélgetünk a Pannon Mozaik mai összeállításában.

Mai műsorunk vendége: Wéber Anikó, akinek idén megjelent, A Platánsor rejtélye című regényéről beszélgetünk két diák segítőmmel: Gönczy Jankával és Horváth Zitával, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium hetedik osztályos tanulóival.

Látomásos, nyugtalanító és szimbolikus képeiből próbáljuk megismerni a híres németalföldi festő életét. A Szépművészeti Múzeumban pár hétig még látható kiállítás kurátorának Tóth Bernadettnek segítségével kerülhetünk közelebb Hieronimus Bosch világához.

1948-ban és az azt követő években, a bontakozó Rákosi-diktatúra idején érkezett Argentínába a „nemzeti emigráció”, miután Juan Perón második elnöksége alatt megnyitotta a latin-amerikai ország kapuit a diktatúra elől menekülő magyarok előtt. Kraft Péter közgazdász, az első Orbán-kormány turisztikai helyettes államtitkára Perón második elnöksége alatt született, Buenos Aires-ben. Venezuela 1950-re a világ negyedik leggazdagabb országa lett az egy főre jutó jövedelem tekintetében. Az 1970-es években Latin-Amerika vezető olajkitermelője volt, és a világ egyik meghatározó olajpiaci nagyhatalma. Ekkor az országot ráadásul a térség legstabilabb demokráciájaként tartották számon, egy olyan időszakban, amikor Latin-Amerika országait főként katonai diktatúrák vezették. Kraft Péter közgazdásszal, volt helyettes államtitkárral, a Széchenyi-terv turizmusfejlesztési programjának megalapozójával, Magyarország korábbi perui nagykövetével Argentína és Venezuela 1950 és 1980 közötti gazdaságpolitikájáról, a 20. század második felében a Latin-Amerikába és az Egyesült Államokba emigrált magyarságról, valamint a kelet-közép-európai rendszerváltások hajnaláról beszélgettünk.

„...Mert mi a krízis? Amikor az ember vagy az emberiség az érésben megáll, az új stádiumba átlépni nem mer, nem akar, nem tud, akkor mindig krízisbe kerül...” (Hamvas Béla, 1936/2013) Wiesner Edit és Herczku Mónika a beszélgetőtársam.

A Pannon Mozaik tegnapi műsorában két történészt: Sánta Sárát és Tangl Balázst, illetve az általuk működtetett A mi örökségünk szolgáltatást ismerhették meg. A fiatalok családfakutató vállalkozásukat szakmai tapasztalataikra alapozva indították. Erről a munkáról beszélgetünk. A családfakutatáson kívül latin nyelvű család- és helytörténeti források, valamint egyéb szövegek fordítását is vállalják, emellett online tanfolyamokat szerveznek, amelyek személyre szabott segítséget nyújtanak azoknak, akiket érdekel a családjuk történetének felkutatása, családfájuk elkészítése.

Folytatjuk a két héttel ezelőtti beszélgetésünket Richter Sárával. Ezúttal a fantázia által megteremtett textilkönyveinek szereplőiről, anyaságról és munkáról valamint az Istentől kapott válaszokról is beszélgettünk.

1948-ban és az azt követő években, a bontakozó Rákosi-diktatúra idején érkezett Argentínába a „nemzeti emigráció”, miután Juan Perón második elnöksége alatt megnyitotta a latin-amerikai ország kapuit a diktatúra elől menekülő magyarok előtt. Kraft Péter közgazdász, az első Orbán-kormány turisztikai helyettes államtitkára Perón második elnöksége alatt született, Buenos Aires-ben. Venezuela 1950-re a világ negyedik leggazdagabb országa lett az egy főre jutó jövedelem tekintetében. Az 1970-es években Latin-Amerika vezető olajkitermelője volt, és a világ egyik meghatározó olajpiaci nagyhatalma. Ekkor az országot ráadásul a térség legstabilabb demokráciájaként tartották számon, egy olyan időszakban, amikor Latin-Amerika országait főként katonai diktatúrák vezették. Kraft Péter közgazdásszal, volt helyettes államtitkárral, a Széchenyi-terv turizmusfejlesztési programjának megalapozójával, Magyarország korábbi perui nagykövetével Argentína és Venezuela 1950 és 1980 közötti gazdaságpolitikájáról, a 20. század második felében a Latin-Amerikába és az Egyesült Államokba emigrált magyarságról, valamint a kelet-közép-európai rendszerváltások hajnaláról beszélgettünk.

A 21. században már egyre gyakrabban találkozhatunk a DIGITÁLIS BIZTONSÁG kérdéskörével. Egyre több iskolában, munkahelyen megjelennek a digitális veszélyek, így a megelőzésére is egyre nagyobb hangsúly kerül – mind iskolai, mind szülői részről. A digitálisan biztonságos nyári szünetről beszélgetünk Baracsi Katalin internetjogásszal.

Vendégünk Németh Julianna, a Somogyiak Baráti Köre elnöke. A somogyi hagyományok őrzéséről, a fiatalokat és az időseket összekapcsoló programjaikról, tagjaik Lengyeltótiban és Siófokon megnyíló kiállításairól, valamint a somogyvári Szent László Napok eseményeiről beszélgetünk. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.

„...Mert mi a krízis? Amikor az ember vagy az emberiség az érésben megáll, az új stádiumba átlépni nem mer, nem akar, nem tud, akkor mindig krízisbe kerül...” (Hamvas Béla, 1936/2013) Wiesner Edit és Herczku Mónika a beszélgetőtársam.

Amiről szó lehet, az - a megközelítéskor - még humoros megjegyzéseket ius felidézhet. A Sopron közelében lévő Agyagosszergényben -, Közi Horváth József szülőhelyén -, ma Népfőiskola is működik. Kalauzoljuk el mindazokat a fiatalokat, akik az idősebbekkel folytatott beszélgetésekben olyasmikat kérdeznek, amiket Közi Horváth József, a katolikus pap, a kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, a második világháború után a külföldre szakadt, emigráns magyarok lelki gondozója már feltárt, megírt, - mert akkor mindezeket nem kell újból (most, hogy már nem tiltott) felfedezni... És adjuk tovább a fiataloknak - legalább azt, hogy hol keressék....

Három vendég, három különböző korosztályból. A világháborús éveket is megélő Veteránoktól a lázadó x-eseken át a legfiatalabbakat képviselő alfa generációig számos korcsoportot foglal egybe mai társadalmunk, a különböző generációk véleményét pedig olyan témákban igyekszünk összevetni, amelyek bármely korosztály számára érdekesek lehetnek. Mai témánk: generációk játékai. Társasjátékok, videójátékok vagy éppen plüssjátékok. Mindegyik ugyanazt a szót foglalja magában, mely mondhatni az emberi természet lételeme, és éppen ezért nemcsak a gyermekkor fontos része, hanem felnőttként egyfajta emlékeztető saját játékos énünkre. A műsorban arról beszélünk, ki hogyan kapcsolódik a játékok különböző területeihez, és azok miként formálták személyiségüket. Beszélgetőtársaim: - A baby boomerek korosztályát Fintorné Forgony Mária, az Észak-Kelenföldi Óvoda pedagógusa képviseli; - az y-generáció nevében szólal majd meg kollégám, Egri Bálint, aki egyben a Generációk műsorának társházigazdája; - a z-generáció tagjai közül pedig ezúttal Radnóti Andrist, a Gustave Eiffel Francia Általános Iskola hetedik osztályos tanulóját hallhatják.

A 21. században már egyre gyakrabban találkozhatunk a DIGITÁLIS BIZTONSÁG kérdéskörével. Egyre több iskolában, munkahelyen megjelennek a digitális veszélyek, így a megelőzésére is egyre nagyobb hangsúly kerül – mind iskolai, mind szülői részről. A digitálisan biztonságos nyári szünetről beszélgetünk Baracsi Katalin internetjogásszal.

Vendégünk Németh Julianna, a Somogyiak Baráti Köre elnöke. A somogyi hagyományok őrzéséről, a fiatalokat és az időseket összekapcsoló programjaikról, tagjaik Lengyeltótiban és Siófokon megnyíló kiállításairól, valamint a somogyvári Szent László Napok eseményeiről beszélgetünk. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.

Ha Szent Iván-éj, akkor Szentivánéji álmok a Zenei Kincsestárban. Csakhogy péntek lévén, állandó régizenei rovatunkban nem a jól ismert, Mendelssohn-féle dallamokkal! Paul Hillier a legkiválóbb angol régizenészeket – a Hilliard Együttest, a Londoni Barokk Együttest, a Swanne Alley Muzsikusait, továbbá Emma Kirkby szoprán énekesnőt és Anthony Roole lantművészt – mozgósította, hogy közös erővel keltsék életre Shakespeare korának zenéjét, különös tekintettel a színpadon is hatásos táncokra, hangszeres fantáziákra és dalokra. A Shakespeare-kori hangzás fölidézése már csak azért is igen indokolt, mivel Szent Iván éjjelének megünneplése az Erzsébet-korban alig is különbözött attól, amit Shakespeare a színpadra álmodott: jelmezbál, alakoskodás és féktelen tréfálkozás járta, ami mellől nem maradhattak el a kor népszerű dallamai sem.