Műsorújság

Utazási összeállításunkban Vácra, a Dunakanyar és a folyó jobb partjának barokk arculatú városkájába látogatunk. Itt található hazánk egyetlen háromszög alakú főtere, egyetlen diadalíve, és itt van az ország leghosszabb kiépített Duna korzója is. Macskaköves burkolatú belvárosa, a csobogó szökőkutak, lépcsős kis sikátor utcák mediterrán hangulatot idéznek. Bejárására legalább egy hétvégét érdemes rászánni. Múzeumok, kiállító és élményterek, vízi sport lehetőségek, kulturális programok mellett, a környező táj is hívogató. A település fölé magasodó Naszályra túraútvonalak vezetnek, melyek mentén rejtett kincseket találhat a természetjáró.

A mai Vidékjáróban bemutatunk Önöknek egy zarándokot, meglátogatjuk az Országos Bírósági Hivatal napokban átadott balatonszemesi képzési központját. Első összeállításunk pedig a tudatos gyepgazdálkodásról szól. (Képek forrása: bekesandaustralia.hu valamint Unicus Kiadó)

Az étkezési paprika magyarországi megjelenése a bolgárkertészek Szentes környéki, 1880-as évekbeli letelepedésétől számítható. 1895-ben, az ország összes paprikatermésének 92,74%-a délkeleti országrészben, Szentes környékén összpontosult. A kertészek a mai Csongrád-Csanád megye területének humuszban gazdag, könnyen felmelegedő réti csernozjom és öntéstalajait vették bérbe és lehetőleg enyhe lejtésű területet választottak. A Szentesi paprikát 2014-ben az Európai Bizottság oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel látta el. A Szentesi paprika főbb fogyasztási-élvezeti értékei és jellemzői, hogy rendkívül zamatos, fűszeres, édes, illetve csípős íz; az intenzív paprikaillat, illetve őrölt fűszerpaprikára emlékeztető illat; a vékony héj.

A social design egy kreatív működés, amelynek célja a társadalmi problémák megértése és pozitív változások elérése. Nem a probléma megoldására törekszik, hanem a design eszközeivel olyan lehetőségeket teremt, amelyek megváltoztatják az emberek egymásközti, illetve az emberek és intézmények közötti kapcsolatokat, aminek eredményeként megvalósulhat a vágyott, pozitív változás. A FRUSKA című workshop-sorozat a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Innovációs Központjának social design projektje, amely hétköznapi tárgyak tervezési és gyártási folyamatain keresztül segíti elő a hátrányos helyzetű fiatal nők társadalmi mobilitását. Képek: Csernák Janka

Juan Sebastian Giraldo Makovej nagyon büszke a gyökereire, mind a kolumbiai apai ágon, mind pedig magyar anyai ágán. Részben a szüleinek köszönheti a borhoz és a gasztronómiához való zsigeri vonzódását is, azonban úgy vélte, hogy az európai borkultúrát csak akkor értheti és élheti meg igazán, ha Magyarországra költözik, ahová régóta húzta már a szíve. Immáron szinte tökéletes magyarsággal beszél, időközben pedig megszerezte egy nemzetközileg is elismert sommelier iskola (Court of Master Sommeliers) komoly képesítését (Advanced Sommelier), amelynek köszönhetően pillanatnyilag ő az egyetlen ilyen minősítéssel rendelkező magyar sommelier, aki itthon is él és dolgozik. Sebastian természetesen itt még nem áll meg, mert ahogyan ő fogalmaz, a hegy tetejére már felért, viszont innen már csak egy ugrás a Hold... Beszélgetésünk első részéből megtudhatjuk, hogy mit keres egy kolumbiai borszakértő fiatalember Magyarországon, távol a családjától, és miként boldogul egy számára szinte ismeretlen környezetben.

Utazási összeállításunkban, folytatjuk múlt héten elkezdett váci sétánkat. Szó lesz az új helyszínen megnyitott Sajdik Gyűjteményről és az ideiglenes Mária Terézia tárlatról.

A műsorban elhangzott példamondatok és azok helyes jelölése megtalálható az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapján. Ugyanott lehetőség van a jelölés elektronikus beküldésére is.

Mai műsorunkban amellett, hogy egy vadfőzőversenyről is tudósítunk, beszámolunk a gyulai várszínház egyik tervezett ősbemutatójáról és arról is, hogy idén újra megtartják a F.A.L.U. fesztivált Szilvásszentmártonban.

Az elmúlt hetek eseményeit elevenítjük fel: Közel 60 előadó részvételével rendezett nemzetközi konferenciát az ELTE Byzantinum Központ. A konferenciasorozat a Bizáncon innen és túl című projekt keretein belül indult útjára 2012-ben. A projekt vezetője Horváth László, az ELTE BTK Görög Tanszék docense, az ELTE Eötvös József Collegium igazgatója. Vele beszélgetünk. A „Mesterséges arcok, valódi személyiségek” című rendezvényről Veszelszki Ágnessel, a Corvinus egyetem tanszékvezető egyetemi docensével, Kutatócsoport vezetővel beszélgetünk.. Gazdasági és Költségvetési stabilitás a háború árnyékában címmel rendezett fórumot a Közép-Európai Pannónia Egyesület. A moderátor Marinovics Endre, a KEP társelnöke, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgató-helyettese volt. Vele beszélgetünk. Az MCC fiatal tehetségek programjáról Fehérpataky Balázs programigazgatóval beszélgetünk. A romániai Szatmár megyében a Dsida – Páskándi – Jakabffy Napok keretében emlékeztek meg többek mellett a 115 esztendeje született Dsida Jenő költőről, a 65 éve első verseskötetével jelentkező Páskándi Géza költőről, illetve Jakabffy Elemér politikusról és lapszerkesztőről. Az ünnepi megemlékezésen beszédet mondott Szili Katalin miniszteri megbízott is. Vele beszélgetünk. A gyermekek fejlődése, bár nagyjából azonos utat jár be, de nem azonos ütemben halad. Az erre vonatkozó zárórendezvényen összegezte a Gyermekút projekt a szakemberek ezreinek képzésében, módszertani munkájában elért eredményeit. Kereki Judit szakmai vezetővel beszélgetünk. A Szentírási közös úton címmel a Kecskeméti konferencián a történelmi egyházak vezetői szeretetről, az egységről, a nemzeti összefogásról szóltak előadásaikban. . Az egyik kerekasztal beszélgetésen részt vett Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke. Vele beszélgetünk. A központi idegrendszer kutatásainak új távlataival ismerkedhettek meg az érdeklődők a BrainVisionCenter Kutatóintézet rendezvényén. Az intézet vezetőjével Rózsa Balázs orvos agykutatóval, fizikussal beszélgetünk.

Csepregi-Lőrincz István és Anikó többdiplomás, városi értelmiségi házaspár. Egyszercsak úgy döntöttek, nem várnak a nyugdíjig, hanem régi álmukat beteljesítve falusi gazdálkodásba kezdenek. A Kaposvártól dél-nyugatra fekvő, apró Somogy megyei faluban, Kutason építgetik birtokukat, és itt készítik savanyúságaikat, lekvárjaikat, befőttjeiket, szörpjeiket, összesen 51 félét, kizárólag a maguk nevelte alapanyagokból és csakis vegyszermentesen. A gazdálkodás örömeiről, nehézségeiről, terveikről beszélgetünk - receptekkel fűszerezve. És még az is kiderül, mi a kerékrépa.

Helység, vagy helyiség, ünnepély vagy ünnepség, ízetlen vagy íztelen? Melyiket válasszam? Ebben segít a Tinta Kiadó most megjelent tanácsadó szótára, amely 300 esetben segít kiválasztani a használatkor a helyénvaló szót. Kiss Gáborral beszélgetünk. Buvári Márta nyelvész mai jegyzetét a szórendekről hozta. Műsorunk végén pedig nyelvi játékra hívjuk önöket.

A zeneszerző a nagy gondolatokat felvető nyitó tételek, a víziószerű "lassúk", a groteszk scherzók és a sodró erejű, energikus záró tételek mestere volt. A Bartók Bélát és Kodály Zoltánt követő nemzedék egyik legfigyelemreméltóbb tagja 45 évvel ezelőtt halt meg, életének hatvanhatodik évében. Egyike volt a legtépelődőbb-vívódóbb s egyúttal a legetikusabb magyar zeneszerzőknek. Kedvenc hangszeréhez fűződő bensőséges kapcsolatáról vall az 1951-ben írt Klarinétszerenád, Concerto című zenekari művében pedig József Attila lelki-szellemi portréját rajzolja meg.