Műsorújság

A social design egy kreatív működés, amelynek célja a társadalmi problémák megértése és pozitív változások elérése. Nem a probléma megoldására törekszik, hanem a design eszközeivel olyan lehetőségeket teremt, amelyek megváltoztatják az emberek egymásközti, illetve az emberek és intézmények közötti kapcsolatokat, aminek eredményeként megvalósulhat a vágyott, pozitív változás. A FRUSKA című workshop-sorozat a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Innovációs Központjának social design projektje, amely hétköznapi tárgyak tervezési és gyártási folyamatain keresztül segíti elő a hátrányos helyzetű fiatal nők társadalmi mobilitását. Képek: Csernák Janka

Juan Sebastian Giraldo Makovej nagyon büszke a gyökereire, mind a kolumbiai apai ágon, mind pedig magyar anyai ágán. Részben a szüleinek köszönheti a borhoz és a gasztronómiához való zsigeri vonzódását is, azonban úgy vélte, hogy az európai borkultúrát csak akkor értheti és élheti meg igazán, ha Magyarországra költözik, ahová régóta húzta már a szíve. Immáron szinte tökéletes magyarsággal beszél, időközben pedig megszerezte egy nemzetközileg is elismert sommelier iskola (Court of Master Sommeliers) komoly képesítését (Advanced Sommelier), amelynek köszönhetően pillanatnyilag ő az egyetlen ilyen minősítéssel rendelkező magyar sommelier, aki itthon is él és dolgozik. Sebastian természetesen itt még nem áll meg, mert ahogyan ő fogalmaz, a hegy tetejére már felért, viszont innen már csak egy ugrás a Hold... Beszélgetésünk első részéből megtudhatjuk, hogy mit keres egy kolumbiai borszakértő fiatalember Magyarországon, távol a családjától, és miként boldogul egy számára szinte ismeretlen környezetben.

Az elmúlt hetek eseményeit elevenítjük fel: Közel 60 előadó részvételével rendezett nemzetközi konferenciát az ELTE Byzantinum Központ. A konferenciasorozat a Bizáncon innen és túl című projekt keretein belül indult útjára 2012-ben. A projekt vezetője Horváth László, az ELTE BTK Görög Tanszék docense, az ELTE Eötvös József Collegium igazgatója. Vele beszélgetünk. A „Mesterséges arcok, valódi személyiségek” című rendezvényről Veszelszki Ágnessel, a Corvinus egyetem tanszékvezető egyetemi docensével, Kutatócsoport vezetővel beszélgetünk.. Gazdasági és Költségvetési stabilitás a háború árnyékában címmel rendezett fórumot a Közép-Európai Pannónia Egyesület. A moderátor Marinovics Endre, a KEP társelnöke, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgató-helyettese volt. Vele beszélgetünk. Az MCC fiatal tehetségek programjáról Fehérpataky Balázs programigazgatóval beszélgetünk. A romániai Szatmár megyében a Dsida – Páskándi – Jakabffy Napok keretében emlékeztek meg többek mellett a 115 esztendeje született Dsida Jenő költőről, a 65 éve első verseskötetével jelentkező Páskándi Géza költőről, illetve Jakabffy Elemér politikusról és lapszerkesztőről. Az ünnepi megemlékezésen beszédet mondott Szili Katalin miniszteri megbízott is. Vele beszélgetünk. A gyermekek fejlődése, bár nagyjából azonos utat jár be, de nem azonos ütemben halad. Az erre vonatkozó zárórendezvényen összegezte a Gyermekút projekt a szakemberek ezreinek képzésében, módszertani munkájában elért eredményeit. Kereki Judit szakmai vezetővel beszélgetünk. A Szentírási közös úton címmel a Kecskeméti konferencián a történelmi egyházak vezetői szeretetről, az egységről, a nemzeti összefogásról szóltak előadásaikban. . Az egyik kerekasztal beszélgetésen részt vett Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke. Vele beszélgetünk. A központi idegrendszer kutatásainak új távlataival ismerkedhettek meg az érdeklődők a BrainVisionCenter Kutatóintézet rendezvényén. Az intézet vezetőjével Rózsa Balázs orvos agykutatóval, fizikussal beszélgetünk.

Az étkezési paprika magyarországi megjelenése a bolgárkertészek Szentes környéki, 1880-as évekbeli letelepedésétől számítható. 1895-ben, az ország összes paprikatermésének 92,74%-a délkeleti országrészben, Szentes környékén összpontosult. A kertészek a mai Csongrád-Csanád megye területének humuszban gazdag, könnyen felmelegedő réti csernozjom és öntéstalajait vették bérbe és lehetőleg enyhe lejtésű területet választottak. A Szentesi paprikát 2014-ben az Európai Bizottság oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel látta el. A Szentesi paprika főbb fogyasztási-élvezeti értékei és jellemzői, hogy rendkívül zamatos, fűszeres, édes, illetve csípős íz; az intenzív paprikaillat, illetve őrölt fűszerpaprikára emlékeztető illat; a vékony héj.

Ha valaki megkérdezte volna az ifjú Mendelssohnt, kiket is tekint legfőbb példaképeinek, talán a ma fölhangzó két szerzeménnyel válaszolt volna. E-dúr kétzongorás koncertje maga a mozarti derű és kiegyensúlyozottság. Akárcsak a fél évszázaddal korábbi, salzburgi házikoncerteken, ahol Mozart vagy egyik-másik növendékével, vagy nővérével, Nannerllal művelt efféle zenei fényűzést. A mindössze tizennegyedik életévében járó Mendelssohn szintén nővérével, Fannyval mutatta be a darabot a család házi zenekarával – éppenséggel egy vasárnap délelőtti koncerten! És csakugyan: a mű igazi vasárnap délelőtti muzsika, emelkedett és egyben játékos. A mai két szólista Benjamin Frith és Hugh Tinney. Az Ír Rádió és Televízió zenekarának élén Proinnsías Ó Duinn. Nagy sikerű londoni orgonakoncertjein Mendelssohn fölváltva játszotta Bach darabjait és saját improvizációit. Ez adta az ötletet egy londoni zeneműkiadónak, hogy hat orgonaszonáta szerzésére kérje föl Mendelssohnt. Ezek közül halljuk most az 1., F-dúr szerzeményt William Whitehead előadásában a Buckingham Palota báltermének orgonáján, ahol Mendelssohn is játszott, noha a mostani, 1818-ban épült hangszert csak később helyezték el itt. A mű elsőrangú stílusismeretről – és a nagy Bach iránti hódolatteljes tiszteletről vall.

Ha azt mondom, hogy Bűvös szakács, akkor régi hallgatóink egy része felkapja a fejét - hiszen ez a téma már volt! Ez így van! Csakhogy annak idején a vírushelyzet kellős közepén a szerző- és házaspár egyik tagjával, Molnár B. Tamással beszélgettem. Most elérkezett az idő, hogy találkozzam a sokak szerint konyhatörténelmet író cikksorozat és blog másik felelősével is. A szakma igazi fordulópontként tartja számon 2007. júniusát- akkor jelentek meg ugyanis azok a sorok, hogy „vendéglátásunk és gasztronómiánk valaha az ország vonzereje volt, ma nem az. Szeretnénk, ha ismét azzá válna.” A szavakat tettek támasztották alá. A róluk kialakított képbe belefér a leszámolás a tévhitekkel és a hazugságokkal, a fanatizmusig fokozott szenvedély, a mindenek felett elvárt minőség, aztán a fiatalok képzésének újragombolása, a hagyományőrzés modern szemlélete, no meg persze, hogy a meleg mellé kapnak azért hideget is. Az Édesanyám főztjében ma Bittera Dóra a vendégem.

Másképp látja-e a világot egy nyelvész, vagy legalább azt a nagyon is fontos részét, ami a fény hullámhosszától függ? „Életünk és a színek” címmel írt könyvet a Miskolci Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének nyugalmazott vezetője. Simigné Fenyő Sarolta a témát a lehető legszélesebb spektrumban dolgozta fel, így belefér a fehér elefánt, a sárga újságírás, a zöld színház és a kék zóna is. A kötet, ha már színekről van szó, Pilisvörösváron jelent meg a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület gondozásában, Ruda Gábor fotóival. Mákos tésztát a húslevesbe? Néha bizony így szerkesztjük mondanivalónkat. Ha pedig ilyet olvas vagy hall H.Tóth Tibor, akkor bizony rögtön tollhegyre tűzi.

Az ambiciózus ifjú kutató a magyar könnyűzenei élet elmúlt évtizedeit tanulmányozza. Ezúttal is érdekességekről beszél, ritkán hallható felvételekkel hitelesítve mondandóját.

Zenei barangolás a múlt századi fesztiválok világában.

A műsorban elhangzott példamondatok és azok helyes jelölése megtalálható az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapján. Ugyanott lehetőség van a jelölés elektronikus beküldésére is.

Apja az ismert hegedűművész, Michelangelo Abbado volt. Tanulmányait szülővárosában, a Milánói Konzervatóriumban és a Bécsi Zeneakadémián végezte, 1968-tól 1986-ig a Milánói Scala karmestere, és művészeti igazgatója volt. Nemzetközi ismertségre akkor tett szert, amikor 1963-ban megnyerte a Dimitri Mitropulosz emlékére rendezett karmesterversenyt: lehetőséget kapott, hogy 5 hónapig a New York-i Filharmonikusokkal dolgozzon. Hamarosan elismert együttesek zeneigazgatójaként tevékenykedett: a Londoni Szimfonikus Zenekarban, az Európai Közösségek Ifjúsági Zenekarában, a Bécsi Állami Operában, a Bécsi Filharmonikusoknál. Őt választották Herbert von Karajan utódjaként a Berlini Filharmonikusok élére, majd átvette a Salzburgi Ünnepi Játékok vezetését is. Lemezfelvételeivel a legnagyobb díjakat nyerte el. Az ifjúság sorsát kezdettől szívén viselte: 1978-ban megalapította a Gustav Mahler Ifjúsági Zenekart és az Európai Kamarazenekart. Műsorperceinkben ez utóbbi együttessel készült Schubert műveket: a Rosamunda nyitányt és a Balettzenét idézzük fel.