Műsorújság

A Titanic 110 évvel ezelőtt bekövetkezett tragédiája évfordulóján felidézzük egy 5 évvel ezelőtt megrendezett kiállítás emlékeit s megismerjük az elsüllyedt óceánjáró magyar , sőt pesti vonatkozásait. Kalauzunk Zulinger Gizella.

Ősink egyik kedvelt vadászmadaráról, a turul vélhető ihletőjéről, a kerecsensólyomról hallhatnak a mai műsorban.

Az elmúlt hetek közéleti eseményeiről beszélgetünk Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel.

Az idei évben a Béres család két jelentős jubileumot is ünnepel: 50 éves a legendás Béres Csepp, id. dr. Béres József találmánya, és immár 20 éve annak, hogy a Tokaji Borvidék szívében, Erdőbényén borászatot alapítottak. Az erdőbényei Béres Szőlőbirtokot 2002-ben hozta létre a Béres család, akiknek neve a Béres Csepp és a Béres Gyógyszergyár révén vált országosan ismertté, de a Tokaji Borvidék szolgálata mellett is elkötelezték magukat. Regéczy-Béres Melinda, a 20 éves Béres Szőlőbirtok és Pincészet ügyvezetője szerint nem csak különlegesen finom borai miatt kitűnő úti cél a Tokaji Borvidék. Pazar panorámája mellett szép példája az ember és a természet évszázadok óta tartó békés együttélésének. A műsorban az Erdőbényéhez kötődő hagyományok ápolásáról, a Szent Orbán napi ünnepekről, a Tokaji Borbarátnők Társasága tevékenységéről, az utóbbi évtizedek fejlesztéseiről, valamint az Erdőbényén létrehozott: A szőlőművelő ember és a természet elnevezésű tanösvényről beszélgetünk. (fotók: https:// erdobenye.hu, www.beresbor.hu/tokaj-hegyalja-erdobenye) Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.

Ma a 90 esztendős Vámos Magda divattervezővel, a Magyar Divat Szövetség örökös elnökével beszélgetünk pályájáról, valamint szó lesz a Best of Diploma című kiállításról is a Magyar Képzőművészeti Egyetemen.

A baracskai templom felújítása adott aprópót arra, hogy az 50-es években, a kommunizmus időszaka alatt a templomépítés nem mindennapi történetéről, az építtetők egyéni sorsáról tartson előadást Mózessy Gergely püspöki gyűjteményigazgató, levéltáros. Bár Shvoy Lajos a székesfehérvári püspök elhárította, hogy a baracskai templomnak Szent Lajos legyen a védőszentje, a plébánia templom köztudottan 1957-ben ajándékként készült a főpásztor 30 éves beiktatási évfordulójára. A templom megújítás során most azokra a papokra és munkatársaikra emlékeztek, akiknek fontos volt az 50-es években templomot építeni a szenvedések vállalása mellett, a nehéz viszonyok között. Mózessy Gergely előadása a templom falai között mutatta be ezeket az egyéni sorsokra.

Kettős könyvbemutatót tartottak a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtárban. A Savaria University Press kiadó gondozásában megjelent egyik kötetet Tóth Csaba Munkácsy-díjas festőművész, főiskolai docens jegyzi. Ebben a Vas megyei művészeket méltató írásai mellett helyet kaptak az utóbbi két évben született Leonardo-tanulmányai is. Lőrincz Zoltán teológus, művészettörténész „Mi csak visszáját látjuk itt” - Gondolatok a Miatyánk-ábrázolásokról és Tóth Csaba Miatyánk-sorozatáról című tanulmánykötetében felteszi a kérdést: egyáltalán lehetséges-e a keresztények láthatatlan, bibliai istenét ábrázolni?

Full Moon Dark Forest Down A nagyzenekart Fekete-Kovács Kornél vezényli.

Rádiónk archívumában nagyszerű színészekkel készített interjúk felvételeit őrizzük, olyanokat is, melyeknek szereplői már nincsenek közöttünk. A mai Színészbejáróban egy ilyen, 2005-ben rögzített beszélgetést közlünk: Helyey László Jászai Mari-díjas színművész pályáját elevenítjük fel - legyen szó a kaposvári évekről, a Nemzetis és a Katonás időszakról, a számtalan kiváló szinkronmunkáról vagy akár Mátyás király szerepéről.

A baracskai templom felújítása adott aprópót arra, hogy az 50-es években, a kommunizmus időszaka alatt a templomépítés nem mindennapi történetéről, az építtetők egyéni sorsáról tartson előadást Mózessy Gergely püspöki gyűjteményigazgató, levéltáros. Bár Shvoy Lajos a székesfehérvári püspök elhárította, hogy a baracskai templomnak Szent Lajos legyen a védőszentje, a plébánia templom köztudottan 1957-ben ajándékként készült a főpásztor 30 éves beiktatási évfordulójára. A templom megújítás során most azokra a papokra és munkatársaikra emlékeztek, akiknek fontos volt az 50-es években templomot építeni a szenvedések vállalása mellett, a nehéz viszonyok között. Mózessy Gergely előadása a templom falai között mutatta be ezeket az egyéni sorsokra.

Ma a 90 esztendős Vámos Magda divattervezővel, a Magyar Divat Szövetség örökös elnökével beszélgetünk pályájáról, valamint szó lesz a Best of Diploma című kiállításról is a Magyar Képzőművészeti Egyetemen.

20 éves horvát fennhatóság után az 1868-as horvát–magyar kiegyezés értelmében három vármegyéért cserébe Magyarország visszakapta egyetlen tengeri kikötőjét, Fiumét. A 19. század második felében „magyar tengerként” emlegették az észak-adriai földterületet. Az Isztriai-félsziget melletti öbölben fekvő Fiume a Monarchia korában a legfontosabb magyar tengeri kikötő lett, a vonzáskörzetébe tartozó települések, halászfalvak pedig virágzó üdülővárosok voltak. Abbázia a századfordulón a Habsburgok, a magyar és az osztrák arisztokrácia legkedveltebb üdülő- és gyógyászati városa, fekvése és klímája miatt klimatikus gyógyhely: a szívbetegek, az asztmások és a tüdővészesek rehabilitációs központja lett. Szanatóriumait magyar orvosok vezették. A tengerparti idegenforgalmi fellendülést a 19. század végén kiépített vasútvonalak tették lehetővé, amelyeknek köszönhetően Budapestről közvetlen járattal lehetett eljutni Fiumébe, Triesztbe. 1873 nyarától a magyar főváros és Fiume között megindult a vasúti közlekedés. Abbázia eleganciája, kultúrája Budapestig elért. A budapesti Oktogonon, az Andrássy u. 49. szám alatt működött az egyik leghíresebb magyar kávéház, a kulturális és a politikai élet egyik központja, az Abbázia 1888 és 1992 között. Ferenc József osztrák császár és magyar király is többször tiszteletét tette Abbázia városában. Gróf Andrássy Gyula is Abbáziában töltötte élete utolsó napjait, itt halt meg 1890. február 18-án. A tragikus sorsú Rudolf főherceg és felesége, Stefánia főhercegnő mellett szeretett az üdülővárosba járni, nyaralt itt I. Károly román király is. Megfordult itt a német császár, a svéd király és a luxemburgi nagyherceg is. 1893-ban az üdülővárosban hunyt el a gyakorlati orvosképzés megálmodója, a hazai sebészet legnagyobb újítója, Markusovszky Lajos. Itt töltötte élete utolsó éveit 1897-ben Budapest első polgármestere, Kamermayer Károly, és itt hunyt el 1905-ben Szapáry Gyula, Magyarország miniszterelnöke (1890–1892) is. Abbázia üdülő- és gyógyhellyé formálásáról, Fiume, Trieszt és Bukkari regionális, gazdasági, kereskedelmi meghatározottságáról a térségben, Abbázia kulturális, egyházi szerepéről, a letűnt magyar és osztrák arisztokrácia egykori üdülőhelyéről Stekovics Rita történészt, társadalomkutatót kérdeztük.

Rádiónk archívumában nagyszerű színészekkel készített interjúk felvételeit őrizzük, olyanokat is, melyeknek szereplői már nincsenek közöttünk. A mai Színészbejáróban egy ilyen, 2005-ben rögzített beszélgetést közlünk: Helyey László Jászai Mari-díjas színművész pályáját elevenítjük fel - legyen szó a kaposvári évekről, a Nemzetis és a Katonás időszakról, a számtalan kiváló szinkronmunkáról vagy akár Mátyás király szerepéről.

A chilei brácsaművész, Roberto Diaz és a kanadai zongorista, Robert Koenig hamarosan fölhangzó remek felvételének hallatán csak bánkódhatunk, amiért az 1820 és 1881 között élt belga komponista, Henry Vieuxtemps opus 60-as, B-dúr Allego con fuoco és Scherzója befejezetlen maradt. 1884-ben legalábbis ezzel a megjegyzéssel dobták piacra a három évvel korábban elhunyt zeneszerző alkotását, és a zenetörténészek azóta is hiába bizonygatják: a szerzemény tökéletes formai zártságot mutat, és mivel semmi sem utal arra, hogy Vieuxtemps a mű folytatását tervezte volna, a „befejezetlen” jelző aligha egyéb, mint szenzációhajhász reklámfogás. A felvétel meggyőz minket arról, hogy a hegedű- és brácsaművészként egyaránt kivételes komponista brácsaművei virtuozitás és tónusgazdagság dolgában semmivel sem maradnak mögötte a hegedűirodalom legnagyobb remekeinek.