Műsorújság

Kettős könyvbemutatót tartottak a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtárban. A Savaria University Press kiadó gondozásában megjelent egyik kötetet Tóth Csaba Munkácsy-díjas festőművész, főiskolai docens jegyzi. Ebben a Vas megyei művészeket méltató írásai mellett helyet kaptak az utóbbi két évben született Leonardo-tanulmányai is. Lőrincz Zoltán teológus, művészettörténész „Mi csak visszáját látjuk itt” - Gondolatok a Miatyánk-ábrázolásokról és Tóth Csaba Miatyánk-sorozatáról című tanulmánykötetében felteszi a kérdést: egyáltalán lehetséges-e a keresztények láthatatlan, bibliai istenét ábrázolni?

Rádiónk archívumában nagyszerű színészekkel készített interjúk felvételeit őrizzük, olyanokat is, melyeknek szereplői már nincsenek közöttünk. A mai Színészbejáróban egy ilyen, 2005-ben rögzített beszélgetést közlünk: Helyey László Jászai Mari-díjas színművész pályáját elevenítjük fel - legyen szó a kaposvári évekről, a Nemzetis és a Katonás időszakról, a számtalan kiváló szinkronmunkáról vagy akár Mátyás király szerepéről.

20 éves horvát fennhatóság után az 1868-as horvát–magyar kiegyezés értelmében három vármegyéért cserébe Magyarország visszakapta egyetlen tengeri kikötőjét, Fiumét. A 19. század második felében „magyar tengerként” emlegették az észak-adriai földterületet. Az Isztriai-félsziget melletti öbölben fekvő Fiume a Monarchia korában a legfontosabb magyar tengeri kikötő lett, a vonzáskörzetébe tartozó települések, halászfalvak pedig virágzó üdülővárosok voltak. Abbázia a századfordulón a Habsburgok, a magyar és az osztrák arisztokrácia legkedveltebb üdülő- és gyógyászati városa, fekvése és klímája miatt klimatikus gyógyhely: a szívbetegek, az asztmások és a tüdővészesek rehabilitációs központja lett. Szanatóriumait magyar orvosok vezették. A tengerparti idegenforgalmi fellendülést a 19. század végén kiépített vasútvonalak tették lehetővé, amelyeknek köszönhetően Budapestről közvetlen járattal lehetett eljutni Fiumébe, Triesztbe. 1873 nyarától a magyar főváros és Fiume között megindult a vasúti közlekedés. Abbázia eleganciája, kultúrája Budapestig elért. A budapesti Oktogonon, az Andrássy u. 49. szám alatt működött az egyik leghíresebb magyar kávéház, a kulturális és a politikai élet egyik központja, az Abbázia 1888 és 1992 között. Ferenc József osztrák császár és magyar király is többször tiszteletét tette Abbázia városában. Gróf Andrássy Gyula is Abbáziában töltötte élete utolsó napjait, itt halt meg 1890. február 18-án. A tragikus sorsú Rudolf főherceg és felesége, Stefánia főhercegnő mellett szeretett az üdülővárosba járni, nyaralt itt I. Károly román király is. Megfordult itt a német császár, a svéd király és a luxemburgi nagyherceg is. 1893-ban az üdülővárosban hunyt el a gyakorlati orvosképzés megálmodója, a hazai sebészet legnagyobb újítója, Markusovszky Lajos. Itt töltötte élete utolsó éveit 1897-ben Budapest első polgármestere, Kamermayer Károly, és itt hunyt el 1905-ben Szapáry Gyula, Magyarország miniszterelnöke (1890–1892) is. Abbázia üdülő- és gyógyhellyé formálásáról, Fiume, Trieszt és Bukkari regionális, gazdasági, kereskedelmi meghatározottságáról a térségben, Abbázia kulturális, egyházi szerepéről, a letűnt magyar és osztrák arisztokrácia egykori üdülőhelyéről Stekovics Rita történészt, társadalomkutatót kérdeztük.

A Göcseji falvak megnyitják kapuikat, hogy láttassák, mitől egyedi ez a vidék, ahol érezhető, ízlelhető Göcsej esszenciája. Göcsej kincsei élményt kínálnak minden korosztálynak – így ajánlják a szervezők a látogatók figyelmébe a július 8-tól július 17-ig tartó programsorozatot. A részleteket az ötletgazda, Magai Ágota mondja el.

Az intenzív elhivatottság érzéséről; élethelyzetekről és feladatokról, melyeket hirtelen nem látunk összeegyeztethetőnek, de ekkor a dolgok fölött létrejön egy erős pillanat - Csontó Lajos képzőművésszel beszélgettünk. Az interjút két hét múlva folytatjuk.

A mai műsorban Csengery Adrienne - Bozay Attila - Demjén Ferenc (képünkön)

20 éves horvát fennhatóság után az 1868-as horvát–magyar kiegyezés értelmében három vármegyéért cserébe Magyarország visszakapta egyetlen tengeri kikötőjét, Fiumét. A 19. század második felében „magyar tengerként” emlegették az észak-adriai földterületet. Az Isztriai-félsziget melletti öbölben fekvő Fiume a Monarchia korában a legfontosabb magyar tengeri kikötő lett, a vonzáskörzetébe tartozó települések, halászfalvak pedig virágzó üdülővárosok voltak. Abbázia a századfordulón a Habsburgok, a magyar és az osztrák arisztokrácia legkedveltebb üdülő- és gyógyászati városa, fekvése és klímája miatt klimatikus gyógyhely: a szívbetegek, az asztmások és a tüdővészesek rehabilitációs központja lett. Szanatóriumait magyar orvosok vezették. A tengerparti idegenforgalmi fellendülést a 19. század végén kiépített vasútvonalak tették lehetővé, amelyeknek köszönhetően Budapestről közvetlen járattal lehetett eljutni Fiumébe, Triesztbe. 1873 nyarától a magyar főváros és Fiume között megindult a vasúti közlekedés. Abbázia eleganciája, kultúrája Budapestig elért. A budapesti Oktogonon, az Andrássy u. 49. szám alatt működött az egyik leghíresebb magyar kávéház, a kulturális és a politikai élet egyik központja, az Abbázia 1888 és 1992 között. Ferenc József osztrák császár és magyar király is többször tiszteletét tette Abbázia városában. Gróf Andrássy Gyula is Abbáziában töltötte élete utolsó napjait, itt halt meg 1890. február 18-án. A tragikus sorsú Rudolf főherceg és felesége, Stefánia főhercegnő mellett szeretett az üdülővárosba járni, nyaralt itt I. Károly román király is. Megfordult itt a német császár, a svéd király és a luxemburgi nagyherceg is. 1893-ban az üdülővárosban hunyt el a gyakorlati orvosképzés megálmodója, a hazai sebészet legnagyobb újítója, Markusovszky Lajos. Itt töltötte élete utolsó éveit 1897-ben Budapest első polgármestere, Kamermayer Károly, és itt hunyt el 1905-ben Szapáry Gyula, Magyarország miniszterelnöke (1890–1892) is. Abbázia üdülő- és gyógyhellyé formálásáról, Fiume, Trieszt és Bukkari regionális, gazdasági, kereskedelmi meghatározottságáról a térségben, Abbázia kulturális, egyházi szerepéről, a letűnt magyar és osztrák arisztokrácia egykori üdülőhelyéről Stekovics Rita történészt, társadalomkutatót kérdeztük.

Hirsch Mór nyomdája és a Korzó kávéház Marosvásárhelyről, sepsiszentgyörgyi ügyvédlakás, székelyudvarhelyi postahivatal… 2022 májusában megnyílt a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum eddigi legnagyobb vállalkozása, az Erdély épületegyüttes, ide látogatunk a mai Architek-Túrában.

10 éves dékáni tevékenysége véget ért Horváth Zoltán egyetemi tanárnak az ELTE Informatikai Karán, aki az ELTE informatikatudományi Intézetének alapító igazgatója is. Vele beszélgetünk.

Dr. Borbély Károly mesteroktató festőművésszel, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának egyetemi docensével, a Százak Tanácsa tagjával beszélgetünk. A közelmúltban megjelent Környezettudatos viselkedéskultúra - nemzeti identitás című könyvükben dr. Kováts-Németh Mária neveléstörténész professzorral több oldalról is bemutatják nemzeti kulturális örökségünk, a szülőföld, a művészetek szerepét és fontosságát a nevelésben. A tanulmánykötet kapcsán a módszertani kultúra megújításának lehetőségeit, a művészet személyiségfejlesztésben betöltött szerepét emeljük ki. (fotók: https://borbelykaroly.hu, www.gyorplusz.hu) Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.

Az ukrajnai háborús helyzetről érkező hírek hallatán, a social médiában is sokan utalnak a költeményre. Érdemes is felidézni - sőt, ha sikerül szóba elegyednünk a kamaszokkal és az unokákkal - akiket a hírek éppúgy, sőt gyorsabban elérnek mint bennünket - hogy volt és van is olyan költészet és értékrend, amely már 1980-ban is figyelmeztetett arra a helyzetre, amelyet most elhülten tanulmányozunk. Adjuk hát tovább a fiataloknak is. A képen a költő

Három vendég, három különböző korosztályból. A világháborús éveket is megélő Veteránoktól a lázadó X-eseken át a legfiatalabbakat képviselő Alfa generációig számos korcsoportot foglal egybe mai társadalmunk, a különböző generációk véleményét pedig olyan témákban igyekszünk összevetni, amelyek bármely korosztály számára érdekesek lehetnek. Mai témánk: Generációk Balatonja. Ki miképpen kötődik a „Magyar Tengerhez”, és kinek mennyire változott meg a vele való kapcsolata. Beszélgetőtársaim: - A Baby Boomerek korosztályát ezúttal Szirtes Katalin képviseli; - az X-generáció nevében kollégám, Csuth Judit szólal meg; - az Y-generációból pedig Barabás Benedeket hallhatják.

10 éves dékáni tevékenysége véget ért Horváth Zoltán egyetemi tanárnak az ELTE Informatikai Karán, aki az ELTE informatikatudományi Intézetének alapító igazgatója is. Vele beszélgetünk.

Dr. Borbély Károly mesteroktató festőművésszel, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának egyetemi docensével, a Százak Tanácsa tagjával beszélgetünk. A közelmúltban megjelent Környezettudatos viselkedéskultúra - nemzeti identitás című könyvükben dr. Kováts-Németh Mária neveléstörténész professzorral több oldalról is bemutatják nemzeti kulturális örökségünk, a szülőföld, a művészetek szerepét és fontosságát a nevelésben. A tanulmánykötet kapcsán a módszertani kultúra megújításának lehetőségeit, a művészet személyiségfejlesztésben betöltött szerepét emeljük ki. (fotók: https://borbelykaroly.hu, www.gyorplusz.hu) Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.

A hamarosan fölhangzó, hegedűre, gambára és csellóra komponált szonáták hallatán bárki joggal gondolhatná, hogy az olasz barokk legnagyobb mestereitől, Vivalditól, Corellitől vagy épp Geminianitól valók. De hisz az 1697 és 1764 között élt Jean-Marie Leclair szeme előtt épp az a célkitűzés lebegett, hogy megfeleljen a francia zenekedvelők körében hódító olasz divatnak. 48 hegedűszonátája, 12 hegedűversenye és egyéb kamaraművei nagy felkészültségű, ötletgazdag muzsikusnak mutatják a királyi zenekar és kamaraegyüttes megbecsült tagját, aki egy időben holland földön, majd a spanyol udvarban is sikeresen működött. Életrajzának franciás sikket kölcsönöz, hogy ifjonti korában a zene mellett balett-táncos és balettmester is volt, halálának máig tisztázatlan körülményei pedig tovább gyarapították a francia muzsikusok esetében szinte nélkülözhetetlen misztikumot. Adrian Butterfield, Jonathan Manson és Laurence Cummings zamatos játékát hallgatván szinte hihetetlen, de a szonáták címoldalán Leclair azzal az ajánlással kínálja szerzeményeit a műkedvelőknek, hogy kifejezetten ügyelt arra, hogy az ő szerényebb hangszertudásukkal is könnyűszerrel eljátszhatók legyenek… Előbb egy B-dúr majd egy c-moll szonátát hallunk.