Műsorújság

Molnár Enikő színész és drámapedagógus mesél hivatásáról, színdarabjairól és egyik saját projektjéről is a Matildról.

Szily János, a Szombathelyi Egyházmegye első püspöke hatalmas lendülettel fogott neki feladatainak – az egyházmegye megszervezése, a plébános-utánpótlás biztosítása és a püspöki székhely kiépítése egyaránt fontos volt számára. Nagyszabású építkezésekbe kezdett: hivatali ideje alatt készült el a papi szeminárium, a püspöki palota, megalapította a Királyi Líceumot és nevéhez fűződik Szombathely első könyvnyomdájának elindítása. Az ő kezdeményezésére épült meg a ma is álló székesegyház, amelynek teljes elkészültét azonban már nem érte meg.

Sőt, az 1938-as első bécsi döntés után sem költözött a visszacsatolt területre, maradt a határon túl rekedt magyarok szószólója. Nem szavazta meg a szlovák parlament által meghozott zsidótörvényeket. „A mi jelünk a kereszt, nem pedig a horogkereszt” – mondta. Börtönben halt meg Csehszlovákiában, ahol háborús bűnösként tartották számon a II. világháború után, és ez így van a mai napig a csehszlovák utódállamokban. Az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpont mára a felvidéki magyarság egyik fontos helyszíne lett, ahol végső nyugalomra helyezésének ötödik évfordulóján – mint minden évben – zarándoklatot tartanak. Műsorunk vendége Molnár Imre történész. fotó: wikipedia.org

Vendégünk a szerző, Lóránt Károly közgazdász.

Az olvasóközönség eddig jobbára sikert aratott német fordításaiból ismerheti az írót. Hazai bestseller lett Albert Speer és Leni Riefenstahl emlékiratainak magyarítása. A korábban novellákkal jelentkezett szerző - pályatársai és saját véleménye szerint is - élete fő művét publikálta a közelmúltban. Egyszerre memoár és fejlődésregény a könyve, emléket állít benne magának és családjának, elmeséli a tündöklő ifjúságot és az azt körülvevő Kádár-korszakot, ahogyan ő látta és tapasztalta. Nyelvészkedő, történelmi-filozófiai érdeklődésű honfitársunk igen sokat utazott és rendszerint nem egyedül, számos emlékezetes szerelme volt a nagyvilágban. De mindig hazajött. Jó néhány nyelven beszél és olvas, ám az anyanyelvéhez a leghűségesebb.

Ezek közül az egyik Gorbacsov személye volt” – közölte Facebook-bejegyzésében a magyar kormányfő. A történelmi tanulságok kedvéért visszatérünk 1952-be. Azokba az időkbe,amikor az író, Márai Sándor körülnézett, és megpróbálta leírni azt a történelmi helyzetet, azt a berendezkedést, amit utóbb éppen Gorbacsov tevékenységének köszönhetően sikerült meghaladnunk. Ha az egykori helyzetértékelést olvassuk, a végén, a szovjet berendezkedés mellett érvelő vitapartnerek technikájában fel fog tűnni az a módszer, amivel manapság is találkozunk, például amikor Annalena Baerbock német külügyminiszter arról szónokol, hogy Ukrajnát akkor is támogatni kell, ha az őt megválasztók más megoldást akarnak, és ráfizetnek erre a támogatásra. A Forradalom előérzete című gyüjteményes kötetből 1952-ből – felidézzük mit tapasztalt 1952-ben ebben a vitában Márai Sándor... A Die Welt arról számolt be,hogy Ausztriában már nincsenek egyértelmű többségben az Oroszországgal szembeni szankciók támogatói, és ez a tendencia a tél közeledtével folytatódhat. Ezért is figyelhetjük meg, hogy az osztrák kancellár a növekvő energiaszámlák miatt már kritikusabban áll a Brüsszel által kikényszerített szankciókhoz. Európa-szerte adódnak már jelei annak, hogy az erényfitogtató szankciók következtében drasztikusan megdráguló energiaárak miatt tömeges elégedetlenségi hullámok fognak kibontakozni, ám ezek elsősorban a regnáló kormányok leváltását fogják megcélozni.

Kovács Zoltán kőbányai plébános tartott előadást Spányi Antal püspök meghívására a székesfehérvári egyházmegye papságának, a helyes Mária tiszteletről, mint a papság lelki életének, a lelkipásztori szolgálatnak egyik alapjáról, fontos küldetéséről a bodajki Mindenkor Segítő Szűz Mária kegyhelyen.

Domján Róbert kis, elképesztő műalkotásaival megrakott pultja előtt mesélt a köréje sereglett érdeklődőknek, amikor Kövesdy Zsuzsa meghallotta őt. Vele készítette el beszélgetését a piaci találkozás apropóján. Jurták és kolostorok címmel nagyszabású kiállítás látható az év végéig a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményében a Mongol művészetről. Gerbei Anita riportjában a magyar utazások eredményeiről a tárlaton dr. Fajcsák Györgyi, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója mesél.

Zalaegerszegen hamarosan megnyitja kapuit a Mindszenty József Látogatóközpont, a Mindszentyneum. Az új épület megidézi az egykori zalaegerszegi plébános emlékét, bemutatja életét. Állandó és időszaki kiállítások várják majd az érdeklődőket.

Ha a Bécs felé menő országút – azaz a Bécsi út - fölötti dombon felsétálunk, egy különleges helyszínre érkezünk, mely egykor zarándokhely volt, ma múzeum: a „Kiscelli”. Ebbe az igazán autentikus környezetbe tért haza a közelmúltban az a témáját tekintve Magyarországon egészen egyedülálló, Szent Ivót ábrázoló oltárkép, mely Schervitz Mátyás, budai barokk festő munkája. A Kiscelli Múzeum új kiállítására kalauzoljuk ma el Önöket, hogy az újra felfedezett budai születésű művészt más alkotásaival együtt megismerjük s képzeletben a barokk kori Buda templomaiba is bepillantsunk. Tárlatvezetőnk Farbaky Péter művészettörténész, a Kiscelli múzeum főmuzeológusa.

Az olvasóközönség eddig jobbára sikert aratott német fordításaiból ismerheti az írót. Hazai bestseller lett Albert Speer és Leni Riefenstahl emlékiratainak magyarítása. A korábban novellákkal jelentkezett szerző - pályatársai és saját véleménye szerint is - élete fő művét publikálta a közelmúltban. Egyszerre memoár és fejlődésregény a könyve, emléket állít benne magának és családjának, elmeséli a tündöklő ifjúságot és az azt körülvevő Kádár-korszakot, ahogyan ő látta és tapasztalta. Nyelvészkedő, történelmi-filozófiai érdeklődésű honfitársunk igen sokat utazott és rendszerint nem egyedül, számos emlékezetes szerelme volt a nagyvilágban. De mindig hazajött. Jó néhány nyelven beszél és olvas, ám az anyanyelvéhez a leghűségesebb.

Az elmúlt hetek közéleti történéseiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

Gárdonyi Géza halálának századik évfordulója alkalmából megemlékezéseket, emlékünnepségeket tartanak országszerte és a határon túl is, felidézve az Egri csillagok írójának munkásságát, sokoldalú művészetét. Vendégünk Keller Péter, Gárdonyi Géza dédunokája, foglalkozását tekintve minőségbiztosítási mérnök, ám az utóbbi időben számos könyve, tanulmánya jelent meg „Az élő Gárdonyi-arc”-ról. Írásaiból feltárul kutatómunkája eredménye, mely szerint: „Dédapám élete – a halála felől nézve – két pont által meghatározott egyenes út: Jézus-követő élet. Munkássága apostolkodás. Írásai példabeszédek, melyek azzal a céllal születtek és olyan nyelven íródtak, hogy az embernemesítő üzeneteket mindenki egyformán értse.” Keller Péterrel Jézus-követő dédapja Életszabályairól, pedagógiai elveiről, a Titkosnaplóról, egri elvonulása okáról és a Gárdonyi-települések centenáriumi megemlékezéseiről beszélgetünk. (fotók: www.gardonyigeza.hu)

Domján Róbert kis, elképesztő műalkotásaival megrakott pultja előtt mesélt a köréje sereglett érdeklődőknek, amikor Kövesdy Zsuzsa meghallotta őt. Vele készítette el beszélgetését a piaci találkozás apropóján. Jurták és kolostorok címmel nagyszabású kiállítás látható az év végéig a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményében a Mongol művészetről. Gerbei Anita riportjában a magyar utazások eredményeiről a tárlaton dr. Fajcsák Györgyi, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója mesél.

A mai adás főszereplője, dr Dobos László közgazdász és szociológus, sokféle, egymástól látszólag távol álló munkaköröket töltött be alkotó életében. Volt ügyviteli- és kereskedelmi szervező, a Hazafias Népfrontnál titkárságvezető, sajtófőnök a hadseregnél, író és publicista, valamint tévéfilmek műsorvezető-riportere. Engem leginkább az a tevékenysége érdekelt, amelyet, mint elnök, a Jászok Egyesületében végez ennek a különleges egzotikus kisebbségnek az érdekében.

Az elmúlt hetek közéleti történéseiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

Gárdonyi Géza halálának századik évfordulója alkalmából megemlékezéseket, emlékünnepségeket tartanak országszerte és a határon túl is, felidézve az Egri csillagok írójának munkásságát, sokoldalú művészetét. Vendégünk Keller Péter, Gárdonyi Géza dédunokája, foglalkozását tekintve minőségbiztosítási mérnök, ám az utóbbi időben számos könyve, tanulmánya jelent meg „Az élő Gárdonyi-arc”-ról. Írásaiból feltárul kutatómunkája eredménye, mely szerint: „Dédapám élete – a halála felől nézve – két pont által meghatározott egyenes út: Jézus-követő élet. Munkássága apostolkodás. Írásai példabeszédek, melyek azzal a céllal születtek és olyan nyelven íródtak, hogy az embernemesítő üzeneteket mindenki egyformán értse.” Keller Péterrel Jézus-követő dédapja Életszabályairól, pedagógiai elveiről, a Titkosnaplóról, egri elvonulása okáról és a Gárdonyi-települések centenáriumi megemlékezéseiről beszélgetünk. (fotók: www.gardonyigeza.hu)

A hamarosan fölcsendülő Mozart-fölvételt tartalmazó összkiadást nemrégiben történt megjelenése után akként üdvözölte a lemezkritika, mint amely egy kivételes muzsikusi életpálya minden tapasztalatát összegzi. Az előadó a Tbilisziben született, orosz származású Elisabeth Leonskaja, akit manapság a zongora nagyasszonya gyanánt szokás emlegetni. Pályája csodagyermekként indult. Zeneakadémista korában növendékből egyhamar Szvjatoszlav Richter duópartnere lett. A bécsi klasszika szinte második zenei anyanyelvének mondható, hisz a Szovjetuniónak hátat fordítva 1978-ban Bécsben lelt új otthonra. Hazánkban is igen népszerű: augusztusban a Kaposfeszt vendége volt, novemberben a Fesztiválzenekar hangversenyein hallható játéka. Ma este a 284-es Köchel-számú, D-dúr, úgynevezett Dürnitz-szonátát halljuk tőle.