Műsorújság

Ha a Bécs felé menő országút – azaz a Bécsi út - fölötti dombon felsétálunk, egy különleges helyszínre érkezünk, mely egykor zarándokhely volt, ma múzeum: a „Kiscelli”. Ebbe az igazán autentikus környezetbe tért haza a közelmúltban az a témáját tekintve Magyarországon egészen egyedülálló, Szent Ivót ábrázoló oltárkép, mely Schervitz Mátyás, budai barokk festő munkája. A Kiscelli Múzeum új kiállítására kalauzoljuk ma el Önöket, hogy az újra felfedezett budai születésű művészt más alkotásaival együtt megismerjük s képzeletben a barokk kori Buda templomaiba is bepillantsunk. Tárlatvezetőnk Farbaky Péter művészettörténész, a Kiscelli múzeum főmuzeológusa.

Zalaegerszegen hamarosan megnyitja kapuit a Mindszenty József Látogatóközpont, a Mindszentyneum. Az új épület megidézi az egykori zalaegerszegi plébános emlékét, bemutatja életét. Állandó és időszaki kiállítások várják majd az érdeklődőket.

Az elmúlt hetek közéleti történéseiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

Gárdonyi Géza halálának századik évfordulója alkalmából megemlékezéseket, emlékünnepségeket tartanak országszerte és a határon túl is, felidézve az Egri csillagok írójának munkásságát, sokoldalú művészetét. Vendégünk Keller Péter, Gárdonyi Géza dédunokája, foglalkozását tekintve minőségbiztosítási mérnök, ám az utóbbi időben számos könyve, tanulmánya jelent meg „Az élő Gárdonyi-arc”-ról. Írásaiból feltárul kutatómunkája eredménye, mely szerint: „Dédapám élete – a halála felől nézve – két pont által meghatározott egyenes út: Jézus-követő élet. Munkássága apostolkodás. Írásai példabeszédek, melyek azzal a céllal születtek és olyan nyelven íródtak, hogy az embernemesítő üzeneteket mindenki egyformán értse.” Keller Péterrel Jézus-követő dédapja Életszabályairól, pedagógiai elveiről, a Titkosnaplóról, egri elvonulása okáról és a Gárdonyi-települések centenáriumi megemlékezéseiről beszélgetünk. (fotók: www.gardonyigeza.hu)

A mai adás főszereplője, dr Dobos László közgazdász és szociológus, sokféle, egymástól látszólag távol álló munkaköröket töltött be alkotó életében. Volt ügyviteli- és kereskedelmi szervező, a Hazafias Népfrontnál titkárságvezető, sajtófőnök a hadseregnél, író és publicista, valamint tévéfilmek műsorvezető-riportere. Engem leginkább az a tevékenysége érdekelt, amelyet, mint elnök, a Jászok Egyesületében végez ennek a különleges egzotikus kisebbségnek az érdekében.

„Úgy szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket!” – ezzel a mottóval rendezik meg szeptember 17-25. között a XVI. Ars Sacra Fesztivált. Országszerte 355 programmal, 11 műfajban, 72 településen várják a látogatókat, akik a zene, az irodalom és a képzőművészet világában új dimenziókat fedezhetnek fel a szakrális művészetek segítségével. Az ebben rejlő üzenetek pedig akár a hétköznapi életben is útmutatóvá válhatnak! A szervező Ars Sacra Alapítvány kuratóriumának egyik tagjával, Kolek Ildikóval Fazekas Gyöngyvér beszélget. A Káli-medence egyik településéről, Szentbékkálláról legtöbbünknek a Kőtenger és a Balaton közelsége jut eszébe. Pedig ha kicsit visszamegyünk az időben, ugyanolyan paraszti élet folyt itt, mint szerte az országban. Ennek a ma már letűnőben lévő világnak a tárgyi emlékeit gyűjti húsz éve egy nyugdíjas tanár, Oltárczi Ferenc, a falu szülötte. A több mint ezer tárgyat őrző Kossuth utcai Pajtamúzeumban sok csodát találunk, ő pedig szívesen mesél minden látogatónak a tárgyak történetéről. Először arról az 1273-ből való oklevélről, amelyben először említik Szentbékkálla nevét.

Magyarországon régi hagyománya van a zarándoklásnak, búcsújárásnak. Mária országában a Mária-kultusz kegyhelyei, emlékhelyei lépten-nyomon fellelhetők. A zarándoklatok a jeles napokra, szakrális ünnepekre, egy adott közösség szervezésében általában néhány napra szorítkoznak. A hívő emberek egyre több zarándokhelyet fedeznek fel, amelyek évről-évre úticéllá válnak életükben. Miért érdemes zarándokolni? Mi az a titok, ami a zarándokkal útközben, a célba érkezésekor vagy éppen azután történik? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ az idei kétnapos bodajki búcsún, ahol Mária neve ünnepén többezer zarándok érkezett hazánk egyik legrégibb búcsújáróhelyre, a Mindenkor Segítő Szűz Mária kegytemplomába.

Hiteles és eddig még nem publikált források alapján mutatja be Bodó Judit történelemtanár IV. Károly gyermeknyaraltatási akcióját. Tanulmánya a Vasi Szemle legutóbbi számában olvasható. A Pannon Mozaik mai műsorában erről az 1. világháborút elszenvedő gyermekek sorsát középpontba állító kezdeményezésről, a korabeli gyermekvédelmi intézkedésekről, IV. Károly szociális érzékenységéről beszélgetünk.

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

A mai adás főszereplője, dr Dobos László közgazdász és szociológus, sokféle, egymástól látszólag távol álló munkaköröket töltött be alkotó életében. Volt ügyviteli- és kereskedelmi szervező, a Hazafias Népfrontnál titkárságvezető, sajtófőnök a hadseregnél, író és publicista, valamint tévéfilmek műsorvezető-riportere. Engem leginkább az a tevékenysége érdekelt, amelyet, mint elnök, a Jászok Egyesületében végez ennek a különleges egzotikus kisebbségnek az érdekében.

László Attila gitárjátéka mellett Nagy János zongorán, Lattmann Béla basszusgitáron, Zombori Attila dobon, Pecze Balázs trombitán "Soso" Lakatos Sándor szaxofonon és Csapó Krisztián harsonán működik közre. Műsorunkban elhangzó László Attila kompozíciók: My Village The Only One GT It's Already That

Hogyan lehet feldolgozni egy anya halálát kiskamaszként? A klímakatasztrófa milyen hatást gyakorol a gyerekekre? Hogyan tudnak a rétegzett szorongásokkal együtt élni a fiatalok? Milyen szerepe lehet egy kis egérnek és a kihalt állatoknak a 12 éves Lóri életében? Minderről beszélgetünk a mai műsorban Regős Mátyás íróval, Bónus Angélával és Maróti -Agóts Mátyással, diák segítőimmel.

Tragikus sorsú királyfi, mellőzött trónörökös, ragyogó intellektusú tudós - ki volt Habsburg Rudolf? Vér Eszter Virág történésszel és Borovi Dániel művészettörténésszel beszélgettünk. A műsor két hét múlva folytatódik.

Magyarországon régi hagyománya van a zarándoklásnak, búcsújárásnak. Mária országában a Mária-kultusz kegyhelyei, emlékhelyei lépten-nyomon fellelhetők. A zarándoklatok a jeles napokra, szakrális ünnepekre, egy adott közösség szervezésében általában néhány napra szorítkoznak. A hívő emberek egyre több zarándokhelyet fedeznek fel, amelyek évről-évre úticéllá válnak életükben. Miért érdemes zarándokolni? Mi az a titok, ami a zarándokkal útközben, a célba érkezésekor vagy éppen azután történik? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ az idei kétnapos bodajki búcsún, ahol Mária neve ünnepén többezer zarándok érkezett hazánk egyik legrégibb búcsújáróhelyre, a Mindenkor Segítő Szűz Mária kegytemplomába.

„Úgy szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket!” – ezzel a mottóval rendezik meg szeptember 17-25. között a XVI. Ars Sacra Fesztivált. Országszerte 355 programmal, 11 műfajban, 72 településen várják a látogatókat, akik a zene, az irodalom és a képzőművészet világában új dimenziókat fedezhetnek fel a szakrális művészetek segítségével. Az ebben rejlő üzenetek pedig akár a hétköznapi életben is útmutatóvá válhatnak! A szervező Ars Sacra Alapítvány kuratóriumának egyik tagjával, Kolek Ildikóval Fazekas Gyöngyvér beszélget. A Káli-medence egyik településéről, Szentbékkálláról legtöbbünknek a Kőtenger és a Balaton közelsége jut eszébe. Pedig ha kicsit visszamegyünk az időben, ugyanolyan paraszti élet folyt itt, mint szerte az országban. Ennek a ma már letűnőben lévő világnak a tárgyi emlékeit gyűjti húsz éve egy nyugdíjas tanár, Oltárczi Ferenc, a falu szülötte. A több mint ezer tárgyat őrző Kossuth utcai Pajtamúzeumban sok csodát találunk, ő pedig szívesen mesél minden látogatónak a tárgyak történetéről. Először arról az 1273-ből való oklevélről, amelyben először említik Szentbékkálla nevét.

Magyarországi Mária nápolyi királyné – akinek unokája, I. Károly Róbert volt – 1270-től II. (Sánta) Károly Anjou herceg, később nápolyi király feleségeként kulcsszerepet játszott Nápoly építészetének kialakításában. Maria d'Ungheria – ahogy az itáliaiak nevezték és nevezik ma is – szellemi, kulturális és politikai élete mellett azok az emlékek is felsorakoznak Prof. dr. Prokopp Mária művészettörténész Nápoly középkori magyar emlékei című kötetében, melyek magyar hatás révén jöhettek létre. Prokopp Mária az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténeti Intézetének professzora évtizedek óta foglalkozik a 13–15. századi itáliai magyar művészeti kapcsolatokkal. Kötetében, amelynek olasz nyelvű fordítása év végén jelenik meg, Árpád-házi Mária házasságát, az Anjou-ház kapcsolatait, valamint az anyakirályné uralkodói reprezentációját mutatja be. Mária királynét Nápolyban ma is a város újjáépítőjeként tisztelik. A királyné életében jelentős művészetpártoló tevékenysége mellett folyamatos kapcsolatban állt a magyarországi politikai élettel, sőt formálni is tudta azt. Nagymértékben neki köszönhető, hogy az Árpád-ház férfi ágának kihalása után az unokája, I. Károly Róbert kerülhetett a magyar trónra. Prof. dr. Prokopp Mária Széchenyi-díjas művészettörténészt, az ELTE egyetemi tanárát kérdeztük Magyarországi Mária nápolyi tiszteletéről és az itáliai művészeti kapcsolatokról.

Hogyan lehet feldolgozni egy anya halálát kiskamaszként? A klímakatasztrófa milyen hatást gyakorol a gyerekekre? Hogyan tudnak a rétegzett szorongásokkal együtt élni a fiatalok? Milyen szerepe lehet egy kis egérnek és a kihalt állatoknak a 12 éves Lóri életében? Minderről beszélgetünk a mai műsorban Regős Mátyás íróval, Bónus Angélával és Maróti -Agóts Mátyással, diák segítőimmel.

Tragikus sorsú királyfi, mellőzött trónörökös, ragyogó intellektusú tudós - ki volt Habsburg Rudolf? Vér Eszter Virág történésszel és Borovi Dániel művészettörténésszel beszélgettünk. A műsor két hét múlva folytatódik.

A zenetörténet óriásainak árnyékában megbúvó komponisták közül egyeseket a nagyok követőinek, másokat előképeknek szokás tekinteni. Az ír származású John Field például legelsősorban arról nevezetes, hogy az ő noktürnjei szolgáltak mintaképül Chopin számára. Ma azonban az is kiderül, milyen tehetséggel kamatoztatta Field mindazt, amit az elődök szerzeményeiből tanult. Zongoraversenyei egyaránt merítenek Mozart, Beethoven és Mendelssohn alkotásaiból, és nemes szépségük mellett az eredetiségnek sincsenek híjával. Benjamin Frith zongoraművész és a David Haslam vezényelte Northers Sinfonia zenekar arra vállalkozott, hogy visszahozza a zenei köztudatba ezeket a jeles és gyönyörködtető műveket. Most Field 1., Esz-dúr dúr zongoraversenyét. Benjamin Frith búcsúzóul eljátszik még egyet Field noktürnjei közül. A 18., E-dúr darabot halljuk, amely – éjjelizene létére meglepő módon – A dél címet viseli.