Műsorújság

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Hiteles és eddig még nem publikált források alapján mutatja be Bodó Judit történelemtanár IV. Károly gyermeknyaraltatási akcióját. Tanulmánya a Vasi Szemle legutóbbi számában olvasható. A Pannon Mozaik mai műsorában erről az 1. világháborút elszenvedő gyermekek sorsát középpontba állító kezdeményezésről, a korabeli gyermekvédelmi intézkedésekről, IV. Károly szociális érzékenységéről beszélgetünk.

Hogyan lehet feldolgozni egy anya halálát kiskamaszként? A klímakatasztrófa milyen hatást gyakorol a gyerekekre? Hogyan tudnak a rétegzett szorongásokkal együtt élni a fiatalok? Milyen szerepe lehet egy kis egérnek és a kihalt állatoknak a 12 éves Lóri életében? Minderről beszélgetünk a mai műsorban Regős Mátyás íróval, Bónus Angélával és Maróti -Agóts Mátyással, diák segítőimmel.

Tragikus sorsú királyfi, mellőzött trónörökös, ragyogó intellektusú tudós - ki volt Habsburg Rudolf? Vér Eszter Virág történésszel és Borovi Dániel művészettörténésszel beszélgettünk. A műsor két hét múlva folytatódik.

Magyarországi Mária nápolyi királyné – akinek unokája, I. Károly Róbert volt – 1270-től II. (Sánta) Károly Anjou herceg, később nápolyi király feleségeként kulcsszerepet játszott Nápoly építészetének kialakításában. Maria d'Ungheria – ahogy az itáliaiak nevezték és nevezik ma is – szellemi, kulturális és politikai élete mellett azok az emlékek is felsorakoznak Prof. dr. Prokopp Mária művészettörténész Nápoly középkori magyar emlékei című kötetében, melyek magyar hatás révén jöhettek létre. Prokopp Mária az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténeti Intézetének professzora évtizedek óta foglalkozik a 13–15. századi itáliai magyar művészeti kapcsolatokkal. Kötetében, amelynek olasz nyelvű fordítása év végén jelenik meg, Árpád-házi Mária házasságát, az Anjou-ház kapcsolatait, valamint az anyakirályné uralkodói reprezentációját mutatja be. Mária királynét Nápolyban ma is a város újjáépítőjeként tisztelik. A királyné életében jelentős művészetpártoló tevékenysége mellett folyamatos kapcsolatban állt a magyarországi politikai élettel, sőt formálni is tudta azt. Nagymértékben neki köszönhető, hogy az Árpád-ház férfi ágának kihalása után az unokája, I. Károly Róbert kerülhetett a magyar trónra. Prof. dr. Prokopp Mária Széchenyi-díjas művészettörténészt, az ELTE egyetemi tanárát kérdeztük Magyarországi Mária nápolyi tiszteletéről és az itáliai művészeti kapcsolatokról.

Mindennapi történeteket oszt meg az olvasókkal Károly Frigyes szombathelyi pedagógus az Esőtánc című könyvében. A szerző ajánlja a kötetet. A műsor további részében a téli gyümölcs- és zöldségfogysztás szükségességéről beszélgetünk Répási Eszter dietetikussal.

Személyes hite és az imádság szerepe a művészetében - folytatjuk a két héttel ezelőtt elkezdett beszélgetést Mátrai Erik képzőművésszel, az Evangélium 21 Kortárs Képzőművészeti Gyűjtemény egyik alkotójával.

Magyarországi Mária nápolyi királyné – akinek unokája, I. Károly Róbert volt – 1270-től II. (Sánta) Károly Anjou herceg, később nápolyi király feleségeként kulcsszerepet játszott Nápoly építészetének kialakításában. Maria d'Ungheria – ahogy az itáliaiak nevezték és nevezik ma is – szellemi, kulturális és politikai élete mellett azok az emlékek is felsorakoznak Prof. dr. Prokopp Mária művészettörténész Nápoly középkori magyar emlékei című kötetében, melyek magyar hatás révén jöhettek létre. Prokopp Mária az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténeti Intézetének professzora évtizedek óta foglalkozik a 13–15. századi itáliai magyar művészeti kapcsolatokkal. Kötetében, amelynek olasz nyelvű fordítása év végén jelenik meg, Árpád-házi Mária házasságát, az Anjou-ház kapcsolatait, valamint az anyakirályné uralkodói reprezentációját mutatja be. Mária királynét Nápolyban ma is a város újjáépítőjeként tisztelik. A királyné életében jelentős művészetpártoló tevékenysége mellett folyamatos kapcsolatban állt a magyarországi politikai élettel, sőt formálni is tudta azt. Nagymértékben neki köszönhető, hogy az Árpád-ház férfi ágának kihalása után az unokája, I. Károly Róbert kerülhetett a magyar trónra. Prof. dr. Prokopp Mária Széchenyi-díjas művészettörténészt, az ELTE egyetemi tanárát kérdeztük Magyarországi Mária nápolyi tiszteletéről és az itáliai művészeti kapcsolatokról.

Váradi Gyula vezérőrnagy és társai hadbírósági pere címmel, pár nappal ezelőtt jelent meg Marossy Endre hadtörténész legújabb könyve, amelyet majd a Budapesti könyvfesztiválon dedikál. Az szerzővel beszélgetünk.

T. Erdélyi Ilona irodalomtörténésszel, Professor Emeritával, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetettjével folytatjuk a Kerengőben szeptember 2-án elhangzott beszélgetésünket a közelmúltban megjelent "Nevem kiküzdém a homályból s átadám maradékaimnak" - négy nemzedék a tudomány szolgálatában című könyve kapcsán. Ma megismerjük családja történetét az édesapja, Erdélyi Pál halála utáni 1930-as évek időszakában, majd Budapest ostroma idején és az 1950-es években, valamint az életüket férjével Török Tamással, a Magyar Rádió író-rendezőjével. (fotó: mta.hu)

Két jelenség is fenyeget ezekben a zavaros időkben: unokák és kiskamaszok is értesülnek arról a vitáról, ami a nemváltó műtéteket is lehetővé tévő külvilágban (Amerikában) vitaként zajlik, - miközben ők keresik a maguk identitását... Lányunokáink akár a romantikát is - miközben jó lenne példát látni a sikeres, kiegyensúlyozott házasság és a hűség, a kitartás harmóniájára is... A második veszély az irodalomtörténet bulvárosodása: amikor a sikamlós szerelmi szálak fontosabbá válnak, mint a költészet esztétikája... Nem tehetünk mást: kortárs hozzáértőt, letehetetlenül izgalmas szerelmi szálak megíróját - ráadásul irodalomtörténészt helyes erről megkérdezni. Egyrészt, hogy mi hajtja a költőket a Parnasszus felé, hogy mi ebben a Múzsa, (múzsájuk) szerepe, s mennyire tudtak kitartóak lenni. Az ellentmondásos, mégis harmóniát is sugárzó kutatási eredmény az a valóság, amiről a fiatalokkal beszélnünk is érdemes. Ime, itt a nem tankönyvízű, élvezhető lehetőség. Adjuk nekik tovább... A képen: Szegedy Róza présháza - itt boldogok voltak

A Generációkban arra törekszünk, hogy különböző korosztályokból hívjunk vendégeket, akikkel olyan témákat tárgyalunk meg, melyekről úgy gondoljuk, hogy minden korcsoport számára érdekesek lehetnek. Mai témánk: Generációk divatjai, és arról beszélgetünk, hogy a különböző korosztályok tagjai milyen uralkodó irányzatokat éltek vagy élnek meg, és egyáltalán hogyan változik szerintük a divat az idő múlásával? Beszélgetőtársaim: - A Baby Boomerek generációját avagy a Ratkó-gyerekeket Kövesdy Zsuzsanna, rádiónk munkatársa képviseli majd; - az X-generáció tagjai közül Fleischer Zoltánt hallják, aki foglalkozását tekintve projektvezető, audiovizuális rendszerek telepítésével foglalkozik, kétgyerekes családapa, sőt most már két unokás nagypapa is; - a Z-generáció nevében pedig Horváth Antal csatlakozik a beszélgetéshez, aki jelenleg középiskolás, a pestszentlőrinci Karinthy Frigyes Gimnázium tanulója.

Váradi Gyula vezérőrnagy és társai hadbírósági pere címmel, pár nappal ezelőtt jelent meg Marossy Endre hadtörténész legújabb könyve, amelyet majd a Budapesti könyvfesztiválon dedikál. Az szerzővel beszélgetünk.

T. Erdélyi Ilona irodalomtörténésszel, Professor Emeritával, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetettjével folytatjuk a Kerengőben szeptember 2-án elhangzott beszélgetésünket a közelmúltban megjelent "Nevem kiküzdém a homályból s átadám maradékaimnak" - négy nemzedék a tudomány szolgálatában című könyve kapcsán. Ma megismerjük családja történetét az édesapja, Erdélyi Pál halála utáni 1930-as évek időszakában, majd Budapest ostroma idején és az 1950-es években, valamint az életüket férjével Török Tamással, a Magyar Rádió író-rendezőjével. (fotó: mta.hu)

Fölvetődik a kérdés, miért tölti el a Bach hallgatójának szívét valamiféle emelkedett, magasztos érzés olyankor is, amikor nem vallási témájú, liturgikus szerzeményeivel találkozik? Különösen igaz ez Bach billentyűs muzsikájára, még akkor is, ha tudjuk, nagy orgonaművei inkább afféle templomi koncertdarabok, mintsem egyházzenei alkotások. A válasz föltehetőleg Bach zenéjének tökéletes letisztultságában és a zenei struktúrák már-már emberfeletti tökéletességében keresendő. Ma Bach weimari éveiben keletkezett hat toccatája közül hallunk kettőt Wolfgang Rübsam zongorás felvételéről. A toccata távolról sem templomi műfaj. Az 1500-as évek derekán jelent meg olasz földön, és eredetileg a lantra írt fantáziák egyik formája volt. Közismert, milyen tanulékonyan sajátította el és olvasztotta saját stílusába az ifjú Bach az itáliai zene kifejezésmódját. Erről tanúskodnak ezek a szerzemények is: a meditatív témák fölébe katedrálisként magasodnak a polifónia és a fúgaforma hatalmas csúcsívei. A 910-es jegyzékszámú, fisz-moll, majd a 911-es c-moll Toccatát halljuk.