Műsorújság

Készítette: Horváth János hangmérnök, Urbán Péter hangmester, Dévény Mária zenei szerkesztő, E. Román Kata dramaturg és Sárospataki Zsuzsanna rendező

- Műsorunk első felében dr Várnai Judit idegenvezetővel hazánk legkisebb főúri épületét és parkját járjuk be. A barokk és copf stílusjegyeket hordozó De la Motte-kastély a település nyugati részére épült. Nem véletlenül választották annak idején ezt a helyszínt, hiszen az egyébként apró épületegyüttes nagyobbnak tűnik a falu fölé magasodó domboldalon. - A kastélytól néhány utcára található a Magtár fogadó és Értéktár. A mostani tulajdonosok 2008-ban vásárolták meg a már akkor is fogadóként működő műemlék épületet. Azóta több átalakítást, bővítést valósítottak meg, így mára megújult, kibővült, látványos üveggyűjteménnyel és értéktár elemekkel egészült ki a magtár palettája. Tummerer Évával a fogadó vezetőjével beszélgetünk.

Mai műsorunk második felében egy korábban már elhangzott léleképítő beszélgetést hallgathatnak meg újra, első összeállításunk pedig a hiánypótló képzésekről, piacképes tudást nyújtó gyakorlati oktatásról és mezőgazdasági csúcstechnológiákról is szól.

Kevés szakma van a világon, amely nem futószalagon termeli termékeit, ahol a mester keze munkája döntő jelentőségű. A hegedűkészítés vagy épp a vonókészítés azonban ilyen. Többek közt erre helyezi a hangsúlyt a XI. Hegedűkészítők Szalonja a Fonó Budai Zeneházban. Refrén címmel hirdette meg új évadát a Pannon Filharmonikusok, melyet nem rég, a második otthonuknak tekinthető budapesti Müpában is bemutattak. Szó esik még a Rádiós regénytár hétfőn induló, legújabb, Jókai írásokat felvonultató sorozatáról, valamint a Kerekes Band október 5-én megjelent, ismét különleges helyszínen rögzített 4. koncertfilmjéről is.

A debreceni mészárosok és hentesek évszázadok alatt felhalmozott szaktudása alapján a debreceni páros kolbász több változatát is készítették. Ezekre a hasonló fűszerek használata, de különböző húsok felhasználása és aránya volt a jellemző. A XIX. század második felétől a jó minőségű fűszerpaprika is elmaradhatatlan része lett a receptúrának. Ma a következő négy változata számít autentikusnak: a 100 százalék marhahúsból készült tradicionális változat, a kóser eljárással vágott marha- vagy bárányhúsból készült debreceni, 30 százalék marha és 70 százalék hússertés vagy mangalica húsból készült standard változat és a 100 százalék hússertés vagy mangalica húsból készült változat. A debreceni páros kolbász Európa-szerte jól ismert márkanév.

Hogyan lesz valakiből pálinkamester? Mi az elő- és utópárlat? Hogyan készül a gin? Többek között ezekre is választ kapunk Tamás Gábor bor- és párlatakadémikustól. Az eredetileg közgazdász végzettségű bankárt jó néhány éve beszippantotta a bor és a minőségi párlatok világa. Olyannyira, hogy ma már nem csak hasznosítja, hanem oktatja is a témában megszerzett tudását. Beszélgetésünkből az is kiderül, hogy mit jelent Gábornak a pálinka, és hogy milyen feladatokat lát el egy pálinkamester...

Összeállításunk sorvezetője Mohi Sándor filmrendezőnek a művész- és pálya-társakkal, barátokkal és természetesen lányával, Huszárik Katával folytatott beszélgetéséből összeállt kötete, az MMA gondozásában megjelentetett Átmeneti Idők. A könyv közel félszáz megszólaltatottjából Mátis Lilla filmrendezőt, a művész egykori munkatársát, illetve az egyik egykori osztálytársat, a Kossuth-díjas filmrendezőt, Rózsa Jánost kértük mikrofon elé.

Idén 10 éves Miskolc Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezte. A Midmar Kft munkatársai és partner szolgáltatói ebből az alkalomból tematikus városnéző séták és szakmai study tour-ok keretében ismerkedtek a település és környéke új vagy megújult vendégváró attrakcióival. A régióban idén tavasszal adták át a répáshutai Bükki csillagdát, megújult a Herman Ottó emlékház, bővült a Baráthegyi majorság szolgáltatási kínálata és ismét felépült a lillafüredi Zsófia kilátó.

A műsorban elhangzott példamondatok és azok helyes jelölése megtalálható az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapján. Ugyanott lehetőség van a jelölés elektronikus beküldésére is.

Mai műsorunkban szót ejtünk az első magyar mesegyűjteményről, néhány természetközeli világnapról és a nyolcadik osztályosok pályaválasztásáról is.

A részleteket előadja a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar, vezényel Vashegyi György

Móricz Zsigmond író, újságíró, szerkesztő 80 évvel ezelőtt, 1942 szeptemberében hunyt el. Tamási Áron Kossuth-díjas író 125 évvel ezelőtt, 1897 szeptemberében született. A Páholy és Pódium mai összeállítását Sárospataki Zsuzsanna rendező készítette.

Az idén kiadott magyar nyelvű Római Misekönyvet a Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézet szakmai nap keretében mutatta be az egyházmegyék liturgikus referenseinek és szertartóinak a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia irodaházában. Veres András, a Liturgikus Intézet vezetője, az MKPK elnöke, győri megyéspüspök foglalja össze a misekönyv létrejöttének folyamatát. Szlovákia, Ukrajna és Magyarország karitász szervezetei találkoztak Sárospatakon. Erről számol be Écsi Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója. „A magyar települések veszélybe kerültek” – nyílt levelet írtak Orbán Viktor miniszterelnöknek az ellenzéki polgármesterek. Lesti Árpád és Huber Szebasztián politikai elemzők fejtik ki véleményüket. Az egészségügy átalakításáról szóló javaslatról Balaton Péter, a Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetségének főtitkára mondja el véleményét. Kovács Attila orvos professzor, reumatológus, egy televíziós vetélkedő sorozat során 10 fordulót megnyert és a fődíj mellett megszerezte a géniusz címet is. Vele beszélgetünk. A gazdasági szankciók hatásairól beszélgettünk Sebestyán Gézával, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetőjével a szerdai Kerengőben. Ebből hallanak egy részletet. Átsuhanó babák. Kik ők és miért nem maradnak? Rájuk emlékezik egy kiállítással a babagyász napján a Babagenetika Egyesület. Vezetőjével, Sevcsik-Magyar Annával beszélgetünk. Az európai programozási hét céljáról Baracsi Katalin internetjogászt kérdezzük:

"Az idén legteljesebb demokrácia jegyében folyt le a hagyományos Ottó vacsora a Vigadó összes termeiben, frakk nélkül, rendjelek és nagyszalagok nélkül. (…) először történt meg az is, hogy hölgyek is részt vettek a vacsorán. (…) 1203-an koccintották össze poharaikat a 19 éves kis király egészségére”. Így tudósított a Nemzeti Újság az 1931 novemberében megrendezett hagyományos Ottó vacsoráról. Az 1920-as évek elejétől kezdve a legitimista csoportok minden év november 20-án, Habsburg Ottó születésnapján szentmisét mondattak az akkor még gyermek trónörökös tiszteletére, amit nagyszabású vacsora követett 1924 és 1939 között. Kik vettek részt az eseményen? Mit szólt hozzá az ünnepelt? Milyen politikai viharokat kavart a rendezvény? Mi volt a menü? És milyen ételeket, italokat kedvelt leginkább maga Habsburg Ottó? A trónörökös alakját és az Ottó vacsorákat Vitos-Merza Beáta levéltáros és Fejérdy Gergely történész, a Habsburg Ottó Alapítvány munkatársai segítségével idézzük fel. (Fotók: Habsburg Ottó Alapítvány)

Jegyzet: H.Tóth Tibor

Műsoron: 1. D-dúr szonáta 2. F-dúr szonáta- Menüett variációkkal Előadja: Elek Szilvia