Műsorújság

Ha valaki annak próbálna meg utánajárni, hogy pontosan ki is volt Udvary Ferenc, 1902-ben országgyűlési képviselővé választott politikus, a Széchényi Könyvtár archívumában rövid életrajzot talál. Ebből kiderül, hogy kereskedelmi tanulmányai után több banknak is igazgatója lett, és széles körben ismertté vált mint az akkor újdonságnak számító kerékpársport egyik első képviselője. Még azt is tudni lehet róla, hogy milyen ügyekben szólalt fel a parlamentben, az azonban, hogy korrupció, okirathamisítás és más banki visszaélések vetettek véget karrierjének, és hogy regénybe illő módon menekült meg az igazságszolgáltatás karmai közül, csak a legutóbbi Vas Megyei Levéltári napon derült ki, ahol Mayer László, a Vasi Szemle főszerkesztője tartott előadást Udvary Ferenc kettős életéről. Ez a kalandokban bővelkedő életút lesz mai műsorunk témája – beszélgetőtársam Mayer László.

Dél-Szíriában, a melkita katolikus egyházmegyéhez tartozó földterületen hozott létre 300 hektáros mintagazdaságot a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Magyar technológiával, napelemes fúrt kutakkal öntöznek, és már az első betakarítás is megtörtént. Ennek köszönhetően szinte teljesen önellátóvá vált a háborúban rengeteget szenvedett terület. A műsorban továbbá szó lesz Mindszenty József bíboros-hercegprímás személyes tárgyairól és könyvtárának legérdekesebb köteteiről is - ezek tovább árnyalják a róla kialakult képet. Kép: Elias Al-Debei, Szíria görög-melkita metropolita érseke látható egy helyi szír férfival egy vízszivattyú előtt. Fotókredit: Solymári Dániel / MMSz

"Erős elhatározásom, hogy nem hagyom el ennek az országnak a magyarjait. Utolsó leheletemig szolgálni akarom óket." Trianon utrán, majd az I. bécsi döntés, tehát a Felvidék egy részének visszatérése után is a kisebbségi sorsot választotta, képviselte a magyarságot és ezért mártírhalált halt felvidéki gróf Esterházy János.. Róla, akit a szlovák kormány azóta se rehabilitált, gróf Esterházy Jánosról szól Lukácsy György darabja, amelyet Rubold Ödön rendezett a Nemzeti Színház előadásában.

Részletek a szent ünnepének liturgikus énekeiből, valamint a Pannonhalmi Szent Márton Szkóla és Kamarakórus felvételei

A szerbiai katolikus életről, Német László belgrádi érseki kinevezéséről ma este 9 órakor a Világ-egyházban szintén Harmath Károly osztja meg velünk tapasztalatait.

Az erdő hangjai, mozdulatai, rezdülései, színei töltik ki A tölgy című természetfilmet, amely narráció nélkül mutatja meg egy tölgyfa változatos élővilágát, közvetlen környezetét. Ha mozijegyet váltanak a vetítésre, jótékony ügyet támogatnak: az Erdőmentők Alapítvány faültetése projektjét. Csanádi Viktorral, az Erdőmentők Alapítvány erdő-és vadvédelmi vezetőjével beszélgetünk. A kép forrása: http://www.magharakademia.hu/

Andóczi Balogh Éva könyvtárossal Tráser László riportja.

Zene, színház, film, építészet, irodalom, képzőművészet – a kulturális élet minden területén robbanásszerű változást hozott és újító törekvéseknek adott lendületet a '60-as években oldódni látszó kultúrpolitika, az '50-es éveknél szabadabb légkör. De mit és meddig engedett a hatalom? Ezt tárja elénk a Szombathelyi Képtár legújabb időszaki tárlata, a Megtört progresszió, melynek létrejötte a Magyar Géniusz Programnak köszönhető. Mai műsorunkban a megnyitó pillanataiból idézünk: dr. Vig Károly kurátort, Kelecsényi László filmtörténészt és Ráduly Mihályt, a Syrius szaxofonosát hallják.

Dundi Bandi, Cidri: Fesztbaum Béla Pampogi uraság: Szűcs Sándor Káró: Takács Géza Láva Leó: Pál András Vakarcsik: Rancsó Dezső Morti: Borbiczki Ferenc Baretva apó: Dunai Tamás Kasza: Kaszás Gergő Dini: Dévai Balázs Csocsó: Sípos Imre

Verthelly Gabi, egy 14 éves kislány, édesanyjával menekül külföldre a közelmúlt (1956) családi tragédiái elől. Gabi otthon maradt barátnőjének szóló, ám el nem küldött leveleiben önti ki a szívét, írja meg mindennapi örömeit és csalódásait. Leveleiből egy érzékeny, önállóan gondolkodó, szeretetre vágyó kamaszlány történetét ismerhetjük meg.

Öt ország volt a vizsgálat színtere: Egyesült Királyság, Franciaország, Magyarország, Németország, Olaszország. Hogy mi volt az eredmény? Nem feltétlenül egyezett az európai mainstream média által sugallt képpel. Sőt! A részletek kiderülnek a műsorból, Kiss-Kozma Georginától, a Mathias Corvinus Collegium Szociológia Műhelyének kutatójától. kép: https://www.makoieni.hu/

De mit lehet tudni a valódi helyzetről? Hova tűnt a korábban erősnek hitt orosz hadsereg? Hogy lett ennyire erős az ukrán haderő? Mi dönt az összecsapások során? A katona, vagy a fegyverek minősége? Nyilván mindkettő. Mi történik, ha egy orosz és egy ukrán katona - két testvérnép fia - találkozik? Mindenesetre ha szólnak egymáshoz, megértik a másikat. Vendégünk Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő.

Dundi Bandi, Cidri: Fesztbaum Béla Pampogi uraság: Szűcs Sándor Káró: Takács Géza Láva Leó: Pál András Vakarcsik: Rancsó Dezső Morti: Borbiczki Ferenc Baretva apó: Dunai Tamás Kasza: Kaszás Gergő Dini: Dévai Balázs Csocsó: Sípos Imre

Öt ország volt a vizsgálat színtere: Egyesült Királyság, Franciaország, Magyarország, Németország, Olaszország. Hogy mi volt az eredmény? Nem feltétlenül egyezett az európai mainstream média által sugallt képpel. Sőt! A részletek kiderülnek a műsorból, Kiss-Kozma Georginától, a Mathias Corvinus Collegium Szociológia Műhelyének kutatójától. kép: https://www.makoieni.hu/

De mit lehet tudni a valódi helyzetről? Hova tűnt a korábban erősnek hitt orosz hadsereg? Hogy lett ennyire erős az ukrán haderő? Mi dönt az összecsapások során? A katona, vagy a fegyverek minősége? Nyilván mindkettő. Mi történik, ha egy orosz és egy ukrán katona - két testvérnép fia - találkozik? Mindenesetre ha szólnak egymáshoz, megértik a másikat. Vendégünk Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő.

Verthelly Gabi, egy 14 éves kislány, édesanyjával menekül külföldre a közelmúlt (1956) családi tragédiái elől. Gabi otthon maradt barátnőjének szóló, ám el nem küldött leveleiben önti ki a szívét, írja meg mindennapi örömeit és csalódásait. Leveleiből egy érzékeny, önállóan gondolkodó, szeretetre vágyó kamaszlány történetét ismerhetjük meg.

Különösen hangzik, de az egyik legnépszerűbb szólóhangszer, a cselló évszázadokon át várt arra, hogy a zeneszerzők fölfedezzék. Noha elődei már a XVI. században léteztek, a jóval elterjedtebb gamba mellett a cselló hosszú ideig kísérőhangszer maradt. Vivaldi, Bachon és Pergolesin kívül a barokk szerzők nem is igen írtak csellóműveket. Haydnra kellett várni, hogy vonósnégyesei mellett versenyművek szólószerepét is rábízza a csellóra. A folytatás – Beethoven, Brahms, Dvořák, Schumnann és Chopin művei – a cselló valóságos diadalútját eredményezték. Éppígy a huszadik század csellóművészeinek tekintélyes listáját. Pablo Casals, Pierre Fournier, Starker János, Msztiszlav Rosztropovics, Jacqline Du Pré, Yo Yo Ma, Julian Lloyd Webber, Steven Isserlis, Christophe Coin, Mischa Maisky, Anner Bylsma, Renaud Capucon, Perényi Miklós, Onczay Csaba, Várdai István – hogy csak a legismertebbeket említsük. A Zenei Kincsestárban ma ennek a nagy nemzedéknek egyik úttörője, Emanuel Feuermann muzsikál remek muzeális fölvételekről. Játékában, puha csellóhangján az aranykor szelleme támad a lemezről. A művész a galíciai – ma ukrajnai – Kolomya városkában született 1902-ben. A két fiúgyermek zenei tehetségét látva a család 1907-ben Bécsbe költözött. A 11 éves Emanuel már Haydn D-dúr csellóversenyének szólóját játszotta a Bécsi Filharmonikusokkal, Felix Weingartner dirigálásával. Köln, majd Berlin következett pályáján. Professzori állásától megfosztva Londonban települt le, és kiváló partnerekkel készített korszakos fölvételeket. Amerikába való távozása után nem sokkal belehalt egy sebészeti beavatkozásba. Még nem volt negyvenesztendős. Most Schubert a-moll Arpeggione-szonátáját játssza Gerald Moore-ral. Schubert után Chopin: Emanuel Feuermann az Esz-dúr noktürnt és az a-moll keringőt játssza. A zongoránál Theo van der Pas.