turisztikai magazin
Martfű - az "ezer cipő" és a Tisza kanyar városa
Szerkesztő: Szentirmai Ágnes
1989. március 1-én, 35 éve, hogy városi rangot kapott Martfű. A Tisza parti települést és az itt élők mindennapjait évtizedekig meghatározta hazánk egyik kiemelkedő könnyűipari létesítménye, a Cikta cipőgyár.
Ez sajnos már a múlté. A település ugyan megtartotta ipari arculatát, hiszen ma is vannak gyárak és üzemegységek Martfűn, de ezzel párhuzamosan, jó érzékkel, kiegészítették, felépítették a város turisztikai kínálatát is.
A termálvízkincsre gyógyászati központot, az ipari múlt emlékeire helytörténeti gyűjteményt, a táj és a hangulatos belváros megismeréséhez városi sétákat, kerékpáros programokat kínálak az érkezőnek.
A közlekedési csomópontoknál jó állapotú térkép táblák, fényképes tájékoztatók segítik a település és a látnivalók iránt érdeklődőket.
A város zöld szíve a Szent István tér, ennek kialakításáért Martfű 2000-ben Hild János érmet kapott.
Itt található a városháza, számos köztéri szoboralkotás, a parkban tórendszer, sétautakkal szabdalt zöld felületek, a település katolikus és református templomai is.
Páratlan szépségű a folyó part is, itt van ugyanis a Tisza hazai szakaszának legnagyobb kanyarulata.
Templomok és közösségek a Kárpát-medencében és a nagyvilágban
Hogyan alakul a szerzetesek száma Magyarországon? Knáb Judittal, a Szerzetesi Iroda irodavezetőjével beszélgetünk.
Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor
XII. Pius pápáról kérdeztük Zombori István egyháztörténészt.
Riporter: Tráser László
Rolf Hochhuth: A helytartó című színdarabjának az 1960-as évek elején indult sikeres bemutató-sorozata szorosan kötődött, a 12. Pius pápa elleni lejárató kampányhoz, amely a katolikus egyház fejét igyekezett erkölcsileg megtámadni, hogy Hitler uralma idején, nem védelmezte eléggé a zsidóságot. Most, hogy Ferenc pápa engedélyezte a Vatikán levéltárában őrzött dokumentumok nyilvánosságát, kiderült az igazság. Zombori István egyháztörténész beszél erről Tráser László összeállításában.
mesés irodalom
Móra Ferenc: Dióbél királyfi
Felolvassa: Hirtling István
Hangmérnök: Biksza Levente és Horváth János
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendező: E. Román Kata
Szerkesztő: Varga Andrea (18/13.)
A böjt, a mértékletesség erényének cselekedete
Szerkesztő: Udvarhelyi Erzsébet
Jézus megkeresztelkedése után „telve Szentlélekkel visszatért a Jordántól, és a Lélek a pusztába vitte negyven napra, és kísértette az ördög. Azokban a napokban nem evett semmit…” Jézus példája nyomán az első keresztény közösségek számára is alapvető volt a böjt és az imádságos lelkület. A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban.
Jézus a hegyi beszédben így fogalmaz: „Amikor pedig böjtöltök, ne nézzetek komoran, mint a képmutatók, akik eltorzítják arcukat, hogy lássák az emberek böjtölésüket. Bizony mondom nektek: megkapták jutalmukat. Te pedig, ha böjtölsz, kend meg a fejedet, és mosd meg az arcodat, hogy böjtölésedet ne az emberek lássák, hanem Atyád, aki rejtve van; a te Atyád pedig, aki látja, ami titokban történik, megjutalmaz téged.”
A nagyböjtről, a bűnbánatról dr. Várszegi Asztrik emeritus pannonhalmi bencés főapát–püspököt, történészt kérdeztük.
Két évvel ezelőtt, 2022. február 24-én hajnalban indított nagyszabású offenzívát Oroszország Ukrajna ellen és tört ki az a pusztító háború, amely a kárpátaljai magyar közösség sorsát is gyökeresen megváltoztatta. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke hangsúlyozza: két éve villámháborúnak indult, most mégsem látszik az orosz–ukrán háború vége.
Harmincöt éves a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, amely az első határon túli független magyar érdekvédelmi szervezet a második világháború után.
Száznyolcvan esztendeje, 1844. február 20-án született Munkácsy Mihály világhírű magyar festő, a magyar nemzeti festészet egyik megteremtője. Az évfordulóról Magyarország több városában megemlékeztek, ahol a festőóriás élt vagy megfordult. A sorból szülővárosa, Munkács sem maradhatott ki.
2022. február 24-e beírta magát a történelembe. A az orosz-ukrán háború kitörése számtalan család életét keseríttet meg. Többen elhagyták az országot, szeretteiktől távol kényszerülnek élni. Varga Otto a biztonságot választotta, aminek ára van.
Az italt 1790-ben alkotta meg II. József császár udvari orvosa, a Zwack család egyik őse. A történet szerint dr. Zwack, a köztudottan folyamatosan gyomorbántalmakkal küzdő uralkodót egyik nap egy saját készítésű, különleges gyógynövényekből készült itallal kínálta, aki nem győzte magasztalni a csodálatos készítményt, és az első korty után így kiáltott fel: „Das ist ein Unicum!”. Ezzel nevet is adott az italnak, és az elindult világhódító útjára. Az Unicum számos országban jól ismert és kedvelt ital, különösen népszerű Olaszországban, Németországban, Ausztriában, és a Kárpát-medence magyar lakta területein. A család és a gyár története kalandos. A szocialista évtizedekben egyszerre létezett az itthon gyártott, de hamis és a külföldön, ám az eredeti receptúra alapján készülő Unicum.
anyanyelvápolók műsora
Szerkesztő: Kerekes Barnabás és Kovács Zsuzsa
Alapító szerkesztő: Deme László
A műsorban elhangzott példamondatok és azok helyes jelölése megtalálható az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapján. Ugyanott lehetőség van a jelölés elektronikus beküldésére is.
gasztronómiai magazinműsor
Argentin emberek, argentin ízek Varga János verbita szerzetessel
Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Zenei szerkesztő: Csiba Lajos
Argentina északi csücskében, a guarani indiánok földjén, az Iguazu vízeséstől nem messze fekszik Bernardo de Irigoyen, a 20-25 ezer lélekszámú kisváros.
Hihetetlen, de igaz, hogy ennek a távoli kis településnek magyar papja van, akit amikor hazalátogatott, a megtéréséről, a hivatása kalandos történetéről, az ottani vendégszerető emberekről, és persze a finom ételekről, például a híres argentin sültről, az Asado-ról kérdeztünk.
Boldog Margit
Kodolányi János regényének rádióváltozata
Felolvassa: Kubik Anna
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendező: Sárospataki Zsuzsanna
Énekel: Elek Judit (30/19.)
Hamarosan a mozikba kerül a Most vagy soha, amely minden idők legnagyobb szabású magyar filmjének ígérkezik. Az 1848-as forradalomról, a márciusi ifjakról szóló történet középpontjában Petőfi Sándor áll, akit Berettyán Nándor személyesít meg a filmben. A budapesti Nemzeti Színház fiatal művésze sokoldalú, hiszen a filmfőszerep, illetve a színházi szerepei mellett rendez és ír is. A művészbejáróban vele beszélgetünk, szó lesz a film mellett pályájáról és színházi munkáiról is.
Mai műsorunkban három korábban már elhangzott összeállításunkat szerkesztettük újra adásba. Az egyik egy pár perces beszélgetés egy nyugdíjba vonult tűzoltó parancsnokkal, a másik egy korszerű szarvasmarha-istálló átadójáról és annak oktatási-kutatási hozadékairól tudósít, elsőként pedig arról lesz szó, hogy a magyar fogyasztók méltatlanul mellőzik az egyik legegészségesebb fehérjeforrást, holott a nyúlhús kiváló élettani tulajdonságokkal bír.
mesés irodalom
Móra Ferenc: Dióbél királyfi
Felolvassa: Hirtling István
Hangmérnök: Biksza Levente és Horváth János
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendező: E. Román Kata
Szerkesztő: Varga Andrea (18/13.)
közéleti elemző műsor
Előtérben a háttér.
Szerkesztő: Pécsi Krisztina
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevelet adott ki ez évi nagyböjti tartósélelmiszer-gyűjtésről. Erről beszélgetünk elsőként Veres Andrással, az MKPK elnökével, győri megyéspüspökkel.
A kormánypártok elfogadták a Fidesz elnöke által tett ajánlatot a múlt heti frakcióülésen. Ezt követően Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét választotta az Országgyűlés köztársasági elnökké. Lesti Árpád politikai elemző mondja el véleményét.
Az ELTE Eötvös Kollégium eseményeiről beszélgetünk Horváth László igazgatóval.
Komplex vizsgálati megközelítéssel és egyedülálló szakmai együttműködésekkel segíti a szülők és a szakemberek munkáját a Gyermekút Módszertani Központ. Kereki Judit szakmai vezetővel beszélgetünk.
A Magyar Összetartozás Intézet két rendezvényéről Major Anita igazgatóhelyettessel beszélgetünk. Elsőként egy film premierjéről.
Oktatási Fesztivált tartott a Határtalan Tudás rendezvénysorozat. Fábri György egyetemi docenssel, a sorozat szakmai vezetőjével beszélgetünk.
Boldog Margit
Kodolányi János regényének rádióváltozata
Felolvassa: Kubik Anna
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendező: Sárospataki Zsuzsanna
Énekel: Elek Judit (30/19.)
Mai műsorunkban három korábban már elhangzott összeállításunkat szerkesztettük újra adásba. Az egyik egy pár perces beszélgetés egy nyugdíjba vonult tűzoltó parancsnokkal, a másik egy korszerű szarvasmarha-istálló átadójáról és annak oktatási-kutatási hozadékairól tudósít, elsőként pedig arról lesz szó, hogy a magyar fogyasztók méltatlanul mellőzik az egyik legegészségesebb fehérjeforrást, holott a nyúlhús kiváló élettani tulajdonságokkal bír.