1-3. A Zenei Kincsestárban ma egy hangszertörténeti és zenetörténeti értelemben egyaránt figyelemreméltó concertót mutatunk be Bach második fiának, Carl Philipp Emanuelnek műhelyéből. A barokk és a klasszika határán élt mester Esz-dúr kettősversenye nem csupán stiláris értelemben tanúskodik a korszakváltásról, de különleges hangszer-összeállításában is, hisz két szólóját a billentyűs hangszerek két egymást fölváltó nemzedékének egy-egy tagjára: csembalóra és fortepianóra osztja. A családias muzsikálást tehát joggal nevezhetnénk amolyan „öszvér” concertónak is, amely megmutatja a csembaló pengő fényét, de a fortepiano puhábban gyöngyöző érzékenységét is. A concerto előadói: Eric Lynn Kelley, Jos van Immerseel és a Collegium Aureum muzsikusai.
4. Következzék búcsúzóul az 1714 és 1788 között élt Carl Philipp Emanuel Bach egyik – a korszakváltásra az iménti concertónál nem kevésbé jellemző – sinfóniatétele. Az 5., h-moll darab kezdőtételét a Liszt Ferenc Kamarazenekar játssza, a koncertmester Rolla János.
LEKONF: A Zenei Kincsestárban Carl Philipp Emanuel Bach műveiből válogattunk. Elhangzott az Esz-dúr kettősverseny csembalóra és fortepianóra, valamint az 5., h-moll sinfonia nyitótétele. Műsorunkat Marton Árpád szerkesztette.
