1-3. Edward Grieg, a nemzeti romantika norvég képviselője elsősorban a Peer Gynt kísérőzenéjének, az a-moll zongoraversenynek és a szóló zongorára szerzett Lírikus daraboknak szerzőjeként ismert. Ma este az északi óriást ismerjük meg benne opus 45-ös c-moll szonátájában. A Griegre jellemző szelíd tájképek és a meghitt norvég parasztházak idillje után valósággal mellbevágó ez a rapszodikus, molto apassionato allegróval felörvénylő balladai mű: fjordokat, örvénylő hóviharokat, mondai kísérteteket igéz körénk - mágikus nehézségű, feszültségteli játékban felizzó, nyugtalan látomás. A románc békésebb tájakra vezet – talán a Lírikus darabok összebújó faházaiba, de idill helyett jóval inkább a norvég népi hegedűsök hangszerén felsíró panasz hangzik a házak közt; vágásra ítélt szálfák sírnak fel így az égre utolsó sikolyukkal. A rusztikus táncmetrumú záróallegro nekivadult körtáncot váltogat elkínzott, meggyötört fájdalommal: ismét az északi balladák világa ez, komor, kíméletlen, elemekkel dacoló, szilaj lelkület rajza. Jane Christée Gehringer hegedül, a zongoránál Jurij Petrov.
LEKONF: A Zenei Kincsestárban Edward Grieg opus 45-ös c-moll szonátáját játszotta Jane Christée Gehringer és Jurij Petrov. Műsorunkat Marton Árpád szerkesztette.
