Zenei kincsestár

1. Kedves Hallgatóink! A Zenei Kincsestárban a hangrögzítés történetének egyik legendás hangját idézzük fel a hőskorból való, meg nem nevezett zenekarok és karmesterek közreműködésével készült, restaurált felvételekről. Hősnőnk, Amelita Galli-Curci, a koloratúr szopránok első, hanglemezdiadalokat aratott királynője 1882-ben látta meg a napvilágot egy olasz muzsikuscsalád gyermekeként. Igaz ugyan, hogy eleinte zeneszerzést és zongorát tanult Milánóban, egy eldugott kisvárosi operaházban történt, 1906-os bemutatkozása, majd 1909-es római debütálása mégis tökéletesen felvértezett énekesnőt léptetett a közönség elé. Nem véletlenül: az operakarmester nagypapa és az operaénekes nagymama unokája addigra ámulatba ejtette már Milánó vezető köreit, soraikban Mascagnival. 1916-tól az Egyesült Államokból járta be a világot, és bár budapesti fellépése a 30-as években nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, 1936-os visszavonulásáig Galli-Curci diadalt diadalra halmozott Oroszországtól Buenos Airesig a színpad sztárjaként éppúgy, mint a lemezstúdiók egyik úttörő művésznőjeként. A Metropolitan közönsége tíz évig ünnepelte. Elsőként Charles Gounod Philemon és Baucisából énekel.
2. Következzék most az Utolsó rózsa Flotow Márta című operájából.
3. Gounod Rómeó és Júliájából következik most a hősnő áriája.
4. Manon Lescaut történetének kevésbé ismert operai feldolgozásából, Massenet művéből hangzik föl a következő részlet.
5. Norina áriája következik Donizetti operájából, a Don Pasqualéból.
6. Újabb kuriózum, Meyerbeer Dinorah című operájának egy részlete következik. Galli-Curcit a darab 1918-as, New York-i előadásán 24-szer szólította függöny elé a közönség a most következő ária után.
7. Befejezésül Bellini operájából, a Puritánokból következik egy részlet.