1. Alfred Brendel Schubert-ciklusának bemutatását nemzeti gyásznapunk alkalmából Schubert egyik magyar dallamfeldolgozásával folytatjuk. A mélabús bécsi komponista hangulatát a zselizi Eszterházy-birtokon töltött két nyár során beteljesületlen szerelmek felhői fátyolozzák. Schubert szótlan rajongásának egyik tárgya Karolina grófkisasszony, a másik – állítólag – a kastély egyik szobaleánya. Schoberhez intézett soraiban mindenesetre más okát adja borongós kedvének: „Itt ülök, mélyen a magyarok országában, …anélkül, hogy egyetlen ember akadna itt, akivel okos szót válthatnék. …Jókedvem …távolléted miatt gyakran elhomályosul és néha nagyon nyomorúságos napokat élek át.” Ebben a hangulatban, a derűs négykezesek és a drámai Magyar divertimento árnyékában keletkezett a h-moll magyar dallam.
2-3. A h-moll magyar dallam után most a Deutsch jegyzékében 845-ös számon szereplő a-moll szonáta első két tétele szólal meg Alfred Brendel előadásában. A második zselizi tartózkodást követő évben, 1845-ben keletkezett mű szinte nőiesen lírai kezdőtételét Schumann álmodozónak nevezte. Puhasága azonban mélységes fájdalmat fejez ki! A meseszép szonátáról egy korabeli lipcsei kritikus azt állapította meg, hogy oldott formája alapján akár fantáziának is nevezhetnők. A második tétel Andante variációkkal, az alaphangnemmel párhuzamos C-dúrban.
